A „FIDENTIA PRO ECCLESIA” emlékérmére adományozására március 31-ig lehet személyi javaslatot tenni. A jelöltek nevét és a jelölés rövid indoklását az előterjesztőknek saját nevük és elérhetőségük megadásával az Egyházfórum Alapítvány vagy a szerkesztőség címére írásban …
Bővebben...Utójáték
A lengyel Władysław Pasikowski Utójáték (Aftermath) című filmje (2012) ótestamentumi képekkel és utalásokkal beszél lengyel parasztok bűnösségéről a falujukbeli zsidók 1939-es meggyilkolásában. A filmben egy kortárs falusi testvérpár minden figyelmeztetés és várható szenvedés ellenére meg akarja tudni a „titkot”. Ennek a titoknak sokáig neve sem volt, mivel a kollektív emlékezet kitörölte a faluban lakó zsidókat a helyi történelemből. A testvérpár egyik tagjának sorsáldozatot kell vállalnia az addig rejtegetett titok kimondása érdekében. A falu lakói keresztre feszítik, amiért kinyitotta az elhallgatás ajtaját: láthatóvá tette a beépített sírköveket és ezzel a falu lakói által elkövetett bűnt.
Bővebben...Coming out: Hogyan lettem egy hét alatt öreg és konzervatív?
42 éves vagyok. Két évtizeddel ezelőtt fundamentalista, kissé fanatikus gondolkodásra hajlamos keresztényként határoztak volna meg a kortársaim, és politikai liberálisként határoztam volna meg saját magamat, ha valaki rákérdez erre. Egy évtizeddel ezelőtt gondolkodó, némileg a liberalizmusra hajlamos evangelikálként azonosítottak volna a vallásszociológusok, magamra pedig enyhén balra húzó politikai hajléktalanként tekintettem. Manapság evangelikál gyökerű progresszív keresztényként határozna meg az, akinek kedve lenne beskatulyázni, politikai nézeteimet tekintve viszont teljességgel tanácstalan vagyok.
Bővebben...A győri Ranschburg Salamon rabb és családja a magyar kultúráért
Évfordulók és sorsfordulók
Amikor Magyarország német megszállásának drámai eseményeire kell visszatekintenünk, nemcsak a felelősökről tolulnak fel zaklatott kérdéseink. Arra is rá kell látnunk mindannyiunknak: milyen jelentős szellemi értékteremtők lehetséges további alkotásaitól fosztatott meg a magyar kultúra.
Bővebben...Elhunyt a melegszívű kurátorunk
Béky Gellért jezsuita szerzetes január 26-án, életének 91. évében távozott a földi életből. Gellért atya 2006 óta volt tagja az Egyházfórum Alapítvány kuratóriumának. Nagy tudású, szerény, másokra figyelő, érzékeny ember volt, és elég szabad ahhoz, hogy ne hagyja magát befolyásolni a konzervatív, klerikális elvárások és előítéletek által. Első fölkérésre vállalta az Egyházfórumnál a kurátori tisztséget, és szívesen írt folyóiratunkba is. Az utóbbi években idős kora miatt nem tudott mindig jelen lenni a megbeszéléseken, de nem mulasztotta el, hogy támogatásáról biztosítsa az Egyházfórumot. Hálásak vagyunk neki. Hiányozni fog nekünk, de biztosak vagyunk abban, hogy föntről is segítségünkre lesz. Életútjának alábbi összefoglalóját a Magyar Kurírból vettük át.
Bővebben...Emlékek üzenete 70 év távlatából
AKTÍV ÉS PASSZÍV EMLÉKEZÉS Emlékeink és a hozzájuk kapcsolódó reflexiók nagymértékben meghatározzák létünket, identitásunkat. Élményeink nem légüres térben történnek, hanem az adott kor által meghatározott társadalmi közegben, amelyben közös, érzelmileg telített történések (tulajdonképpen közösen elszenvedett …
Bővebben...Emberkeresők
Az ókori filozófus, Diogenész, fényes nappal égő lámpással a kezében rohangált Athén piacán. A csodálkozók kérdésére azt válaszolta: embert keresek. Napjainkban sokan igyekeznek követni a példáját. Befektetőket keresnek a pénzemberek és párthíveket a politikusok, tehetséges dolgozókat a fejvadászok. Akiket közülük sikeresnek találtak, annak alakját képekkel, írásokkal, szobrokkal népszerűsítik, állítják a társadalom elé példaképül. Gyorsan változó világunkban azután nem csoda, ha tevékenységüket gyakran szobordöntések és képretusálások kísérik. Olyan emberkereső pedig, aki a szó legnemesebb értelmében vett pártpolitikától, ideológiáktól és anyagi érdekektől mentes embert keres, meglehetősen kevés akad. Pedig az erősödő és a politikusoktól irtózó civilmozgalmak jelzik a társadalom igényét. Hazánkban e célból jött létre 2011-ben az Ars Humanica, Hungarica Kör, „amelyet tudósok, egyházi személyek, művészek és a művészet pártolói alkotnak, és megalapította a Magyar Civil Becsületrendet, hogy ily módon ismerje el a nemes emberi alapértékeket felmutató cselekedeteket”. Az ünnepélyes átadására minden évben az első magyar miniszterelnök, a kivégzett Gróf Batthyány Lajos születésnapja, február 10. körüli első vasárnap kerül sor. A jelenlegi, negyedik díjátadó a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében volt. 1849-ben itt, az akkori Károlyi-palotában tartóztatták le a miniszterelnököt.
Bővebben...Nyíltan vállalt zsidógyűlölet
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
ADALÉK A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI TÖRTÉNETÉHEZ [1]
„…szabad-e ilyet írni, hogy »nem vagyunk zsidógyűlölők«!?
De igenis vagyunk!
És főleg a református – tehát magyar ifjúságnak kell annak lenni,
ha boldogulni akar e hazában.”[2]
Közhely, hogy a második világháború idején a magyarországi zsidóüldözés a hatóságok aktív közreműködésével és a keresztény lakosság nagyfokú passzivitása mellett zajlott. Az igazi kérdés: miért? A zsidótörvények és később a deportálások egy olyan eszkalálódó folyamat betetőzései, amely közel két évtizedig tartott. Tulajdonképpen egy egész társadalom mentális ráhangolásáról/ráhangolódásáról kell beszélnünk, amelyből – sajnálatos módon – az egyházi sajtó is kivette a részét.
Bővebben...„A lelkek elposványosodásához nagymértékben hozzájárult a református lelkészi kar is.”
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
BERECZKY ALBERT TÁRGYALÁSAI KOMOLY OTTÓVAL 1944-BEN [1]
Tanulmányunknak valójában nem két, hanem három „főszereplője” van. Bereczky Albert és Komoly Ottó mellett Mester Miklós neve több mint említésre méltó. Már csak azért is, mert neki köszönhető, hogy az előbbi kettő megismerte egymást.[2] Az alábbiakban e három személy kapcsolatát, 1944-es tevékenységét ismertetjük, elemezzük, alapvetően három forrás felhasználásával.
Bővebben...Bürokratikus időhúzás
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
A tanulmány a Civitas Europica Centralis Alapítvány által 2013 szeptemberében Budapesten rendezett, A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938–1945 című konferencián elhangzott előadásom bővített változata.
KIKERESZTELKEDŐK ÉS VISSZATÉRŐK 1938 UTÁN A PESTI IZRAELITA HITKÖZSÉGBEN
1938, pontosabban az első zsidóellenes törvény (1938:XV. tc.) életbe lépése után a Pesti Izraelita Hitközség (PIH), J. K. Rowling Harry Potterjéből kölcsönözve a terminológiát, aranyvérűek és sárvérűek, mágusok és muglik, valamint félvérek birodalmává vált. Az életbe lépő zsidóellenes törvények nyomán sok ezren keresték fel a Hitközség rabbihivatalát, hogy ott bejelentsék kitérésüket vagy visszatérésüket eredeti keresztény vallásukhoz. Voltak közöttük vegyes házasok, zsidó házastárssal élők, kereszténnyel házasságot tervezők, vegyes házasságból származó fiatalok és keresztény gyermekeik jövőjét, egzisztenciáját féltő szülők. Az 1941-es népszámlálás mintegy hatvanezer kikeresztelkedett zsidót regisztrált Budapesten. Jelentős részük 1938-ban vagy az azt követő években tért ki.
Bővebben...