A győri Ranschburg Salamon rabb és családja a magyar kultúráért

Évfordulók és sorsfordulók

Amikor Magyarország német megszállásának drámai eseményeire kell visszatekintenünk, nemcsak a felelősökről tolulnak fel zaklatott kérdéseink. Arra is rá kell látnunk mindannyiunknak: milyen jelentős szellemi értékteremtők lehetséges további alkotásaitól fosztatott meg a magyar kultúra.

dr. Ranschburg Salamon (1816–1895)

1860-tól 1887-ig rabbiként szolgálta Győr-Győrsziget egyesített izraelita hitközségét.4 Személyében a tanulás-tanítás iránti hitbéli elkötelezettség nemes példájával találkozhatunk. Vállalta a hosszú vándorlást, a súlyos nélkülözéseket, még a korabeli korlátozó rendeletekkel folytatott küzdelmet is. […] Nemcsak sokoldalú tudását adta át, hanem elmélyült hitéleti-erkölcsi példájával is. […] tanította közösségét. „Szelíd, nyájas modorával, mély és alapos tudományosságával kicsinek és nagynak szeretetét és tiszteletét nyerte meg” – emlékeztek róla kortársai. Ahogy békét jelentő neve (salom), a rabbinak egész élete mindenkor a békéltetés eszközéül szolgált […] férfiú szakterülete kimagasló képviselőjeként adja tovább a család szellemi örökségét: az Isten és az emberi közösség iránt vállalt erkölcsi elköteleződést12, az otthont adó magyar haza iránti hűséget13 és a keresztény kultúra iránti elismerő tiszteletet. […] Ranschburg Salamon főrabbi és gyermekei, akik mindannyian Győr szülöttei voltak, bőkezűn adtak hazájuknak – és mindannyian súlyos áldozatot hoztak hazájukért. Alkotó munkájukat megtörték ugyan a máig előbukkanó előítéletek, értékeiket mégsem tudta elmosni az idő, mert a tanítványok és a családtagok tovább adták.

(A teljes cikk elolvasásához rendelje meg elektronikus vagy nyomtatott lapszámunkat.)

Ranschburg Ágnes Hildegard
pszichológus
bencés világi rendtag, a rabbi dédunokája
Pannonhalma