FENNÁLLÁSÁNAK 30 ÉVES JUBILEUMA ALKALMÁBÓL AZ EGYHÁZFÓRUM FOLYÓIRAT PÁLYÁZATOT HIRDET Keresztény értékek és a felelősségvállalás aktuális lehetőségei, irányai és eszközei Magyarországon címmel. A pályázóktól a következő kérdésekre vagy azok egy tetszés szerinti részére várunk választ: – …
Bővebben...„Benedicta inter mulieres Iahel”
Jegyzetek Debórá énekéhez Tanulmányunkban Debórá énekével csupán néhány szempontból foglalkoztunk, és korántsem a teljesség igényével. Fontosnak tartottuk azt, hogy az összefoglaló jellegű szövegkritikai, történeti és formai elemzések mellett a zsidó írásmagyarázatból is ízelítőt adjunk. Végül …
Bővebben...Ferenc pápa és a pirézek
Megjelent a Egyházfórum 2015/1. számban A Luther Kiadó és az Egyházfórum közös kiadásában hamarosan megjelenő Ferenc Pápa Legendárium című kötet egyik fejezete. Világkörüli zarándokútján a két jó barát, Ferenc pápa és Abraham Skorka rabbi Felsőkemenesre …
Bővebben...Az erőszak emlékezete és felejtése
Megjelent Hét Hárs, 2014 (13. évfolyam), 1–2. szám, 79–87.
Megjelent a Egyházfórum 2015/1. számban
AZ EMLÉKEZET KULTÚRÁJA1 A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ ÉS CIGÁNY KISEBBSÉGEK KÖRÉBEN
Az alábbi cikk alapjául szolgáló dolgozatot 2013-ban írtam a Durhami Egyetemen. Az antropológia tanszék Erőszak és emlékezet című modulja a közösségek ellen elkövetett erőszak emlékezetét, felejtését, a kollektív emlékezet és trauma témakörét vizsgálta. A 2014-es magyarországi holokauszt-emlékév kormányzati programjai – különös tekintettel a Szabadság téri emlékműre és a Sorsok Háza projektre –, illetve a körülöttük kialakult feszültség külön elemzést igényelne. Bár az alábbi írás nem tárgyalja e legfrissebb emlékezetpolitikai vonatkozású események jelentőségét és hatását, azok új perspektívába helyezik az itt leírt korábbi pozitív tendenciákat, legyen szó bűnökkel való szembenézésről, felelősségvállalásról, társadalmi értékválasztásról vagy a Nyugathoz–Kelethez tartozás nagy kérdéséről.
Bővebben...Medicina a letargiára
Vegyük például az iskolát! A nádpálcás, körmösös, papírgaluskás, szamárpados, bezárkás, térdepeltetős, százszorleírandós iskolának is jellegzetes vonása volt a humorral, komikummal, nevetéssel átitatott diákkultúra, mely egyszerre szerves része, alternatívája és lázadozódó oppozíciója a hivatalos oktatásbak, légyen az állami vagy egyházi. Erre a humorra az igazán nagy pedagógusok – Don Boscotól Makarenkoig – mindig építettek, vagyis összeötvözték a komoly nevelést szívük-lelkük derűjével.
Bővebben...Friss megjelenés – Ferenc pápa-legendárium
Kamarás István: Ferenc pápa-legendárium Ferenc pápa a világ egyik legnépszerűbb embere, még a nem vallásos emberek körében is. Afféle szupersztár, afféle élő legenda. Radikális Jézus-követéséből fakadó rendhagyó gesztusai már sokakat megbűvöltek és meghökkentettek. Kamarás István OJD ezúttal …
Bővebben...Céges Mikulás
A céges szilveszter, céges húsvéti locsolás, céges szalonnasütés, céges borkóstoló és a céges Halloween után a céges gyerekek kedvéért a Cég megszervezte a céges mikulást is egy erre a célra kibérelt McDonalds-étteremben. A megrendelt McDonalds-mikulás helyett azonban a gyerekeket – még inkább a szervezőket – alaposan meglepve maga Szent Miklós, a myrai püspök érkezett, méghozzá annyira élethűen, hogy először görögül szólalt meg. Miközben – immár magyarul próbálkozva – sorra szólította a kisebbeket, hogy megsimogatva fejüket kezükbe nyomja a mikuláscsomagot, arra kérte a nagyobbacskákat, hogy énekeljék el a „Jöjj el kedves Mikulás”-t. Csak a Szemerei-anyuka és a két Szemere lány zendített rá, de ők is megtorpantak, mert teljesen váratlanul – még mindig nem a McDonalds-mikulás – egy egészen furcsa vendég lépett be. Sötétbordó selyem házikabátot és fekete selyem cilindert viselt. Fekte kesztyűjét levetve azzal intett, hogy folytassák, de Beleznai Pityu felkiáltott:
Bővebben...A halál – büntetés?
Nyugati civilizációnkban tabutéma a halál. Sokan még gondolni sem akarnak rá, nemhogy beszélni, olvasni róla – írja Beszéljünk a halálról címűesszéjében az orvos-író Bitó László. Ennek egyik okát a vallásokban látja. A sokistenhívő vallások felfogása, a halál isteni büntetésként való szemlélete bekerült az egyistenhívő zsidó-keresztény gondolatkörbe is. Isten kiűzi az Édenkertből az első emberpárt, nehogy a tudás fája után „szakasszon az élet fájáról is, hogy egyék és örökké éljen”. Máig ható felfogás a halált elkerülhetetlen rossznak tekinteni. A halált az élet kiteljesülésének, természetes befejezésének tekintő szerző csak arról feledkezik meg, hogy a keresztény felfogás középpontjában a szenvedésével és halálával a megváltó és feltámadt Jézus alakja áll, aki arra hív mindannyiunkat, hogy sorsában osztozva művének folytatói, részesei legyünk.
Bővebben...A holokauszt feldolgozása a Magyarországi Református Egyházban
Megjelent a Egyházfórum 2014/4. számban
Olvasói reflexió egy tanulmányhoz1
„Nem a hasznosság, nem az eredmény dönti el az emberek becsét,
hanem motívumaik tisztasága és szolgálataiknak áldozatossága.”2
Ravasz László református püspök
A holokauszt történeti és pszichológiai beágyazásának viszonya kapcsán dr. Kovács Mónika, a Hannah Arendt Egyesület elnöke fogalmazta meg:
A kollektív emlékezet célja sokszor éppen ellentétes az analitikus történelemtudományéval: egy szempontból – a (nemzeti)3 csoportéból – leegyszerűsített és elfogult történelemképet nyújt, amelynek funkciója elsősorban nem a megismerés, hanem a pozitív csoportidentitás kialakítása. Jellemző a kollektív emlékezetre, hogy azok a történelmi események kerülnek a középpontjába, amelyekben a nemzeti csoport „jól szerepelt”; a jelen szempontjából elhibázottnak vagy egyenesen bűnösnek tartott cselekedetek „elfelejtődnek”, vagy be sem kerülnek az emlékek közé. A kollektív emlékek kialakításának legfontosabb motívuma a csoport identitásának fenntartása. Az pedig szociálpszichológiai közhely, hogy a csoportok – éppúgy, mint az egyének – a pozitív identitás fenntartására motiváltak. 4
Bővebben...Szokás ma az emlékezet és a történelem szembenállásáról beszélni. […] A történelem kritikai mezében […] végeredményben emlékezet csatázik emlékezettel, annak eldöntésére, hogy ki verhet hidat a múlt szakadéka és a sajátjának elképzelt jövő felé.5
Elvisznek a migránsok
Megyek a Rákóczi úton, és egyszerre egy mellettem menő jólöltözött anyuka így kiált az előre szaladó csemetéje után: „Állj meg, mert elvisznek a migránsok!” Tulajdonképpen a pirézekkel ugyanúgy rémisztgethetett volna. El kell ismernem, a kormány propagandáját tervező szakemberek csakugyan remek munkát végeztek: az Európát fenyegető szörnyű migránsoktól csakugyan sokan rettegnek. Kezdetben voltak a „megélhetési bevándorlók”, akik elveszik a magyar emberek munkáját. Ez nem volt túlságosan hatásos, már csak azért sem, mert az ötlet másodlagos frissességű; egyszer már használta az MSZP, amikor 2004-ben a kettős állampolgárságról tartott népszavazáskor a hirtelen megjelenő tömeges munkavállaló rémképével riogatott. Az is hamar kiderült, hogy a menekültek nem akarnak itt maradni, tehát nem veszik el a magyar emberek kenyerét. Viszont szükség van a veszély tudatára, ugyanis a veszély tudata összezárja a kormányt támogatók táborát, mert aki vészhelyzetben bármit számon kér a kormányon, az az élet-halál harcot vívó kormányt gyengíti, vagyis végső soron hazaáruló.
Bővebben...