Kategória: Teológia

 Megjelent az Egyházfórum 2019/2. számában   AZ ISKOLA Az iskola olyan, a közoktatási rendszer részét képező intézmény, amelynek fő funkciója a szocializáció és a nevelés segítése, a kultúra újratermelése más társadalmi intézményekkel (család, médiumok stb.) …

Megjelent az Egyházfórum 2005/5. számában   1. Az önmeghatározás problémái A mai magyar társadalmi nyilvánosságnak meglehetôsen problematikusan értelmezhetô fogalmai közé tartozik nem csupán a konzervativizmus, hanem a katolicizmus és a protenstantizmus is. A konzervativ szó …

Megjelent az Egyházfórum 2005/1. számában A Szentírás Isten üdvösségüzenete. Istennek az emberekkel való szeretet közösségének kinyilatkoztatása Jézus Krisztus megváltó életáldozatában. Ezért a Biblia keresztény hitünk normáját tartalmazza. „Hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyában …

 Megjelent az Egyházfórum 2006/6. számában   1. A Bibliában A héber Biblia egy magasztos kozmológiai beszámolóval kezdődik az univerzum geneziséről. Az 1Móz 1,1-2,4a szerint1 Isten hat nap alatt teremtette a világot, és megpihent a hetedik …

Megjelent az Egyházfórum 2007/2. számában Lapzártakor érte szerkesztőségünket a hír, hogy dr. Pásztor János református lelkész, nyugalmazott teológiai tanár életének 82. évében 2007. április 22-én a boldog feltámadás reményében elhunyt. Bizonyára sejtette, hogy magához szólítja …

MEGJELENT AZ EGYHÁZFÓRUM 2009/2. SZÁMÁBAN   AZ EGZISZTENCIA TEOLÓGIAI ÉRTELMEZÉSE: AZ EMBER ISTEN ELŐTT „A teológia az ember Istenhez viszonyuló létének eredendőbb, a hit értelme által megszabott és a hiten belüli értelmezését keresi”[1] – írja …

Megjelent az Egyházfórum 2009/2. számában ELSŐ RÉSZ             A teológia és a filozófia viszonya már a 2. század teológusait is foglalkoztatta, és – mint ismeretes – kétféle megoldás született. Tertullianus éles határvonalat húz a kettő …

Megjelent az Egyházfórum 2010/3. számában  A mai európai/nyugati gondolkodásban sem a filozófia mint ideológia, sem a teológia  mint hittudomány nem játszik már jelentős szerepet. Így nélkülük végső fokon csak kreatív természet- és társadalomtudományról lehet szó, …

JÉZUS KRISZTUS – AZ EGYETEMES ÜDVÖZÍTŐ

A nemrég lezárult Luther-év különleges alkalmat kínált a Krisztus-hívőknek az ökumenikus párbeszéd elmélyítésére. Ma már inkább azt nézzük, ami egyesít, semmint azt, ami szétválaszt vagy egymással szembeállít bennünket. A kölcsönös nyitottságban és az őszinte igazságkeresésben sokszor ráismerünk bizonyos teológiai nézetek komplementaritására, emellett pedig mindig van lehetőség a szeretet párbeszédére és a közös karitatív elkötelezettségre.

Megjelent a Egyházfórum 2018/1. számban

A második teremtéstörténet – Ádám és Éva története (Ter 2,4–3,24) – nemcsak a teológusok számára szolgáltat örök kihívást és inspirációt, hanem a filozófiai gondolkodásban is kiemelt jelentőségű. A 18. század második felében például fontos szerepet játszott a romantikus látásmód kialakulásában. Herder, Lessing, Kant és Schiller is a bibliai narratíva újrafogalmazásával, kreatív átírásával öntötte formába saját vízióját az emberi sorsról.[1] Ádám és Éva története a 20. században is megtermékenyítette a filozófiai gondolkodást. A múlt század egyik legfontosabb filozófusa, Paul Ricoeur például a gonosz szimbolizmusáról írt könyvében központi helyen elemzi a második teremtéstörténetet.[2] Közös ezekben a filozófiai olvasatokban az, hogy a bűnbeesés momentumára koncentrálnak, vagyis a paradicsomi állapot elvesztésére, ami azután alapul szolgálhat az emberlét jelen tapasztalatának, megosztottságának, kuszaságának, kilátástalanságának értelmezéséhez. Vagyis ezek az olvasatok rendszerint figyelmen kívül hagyják a második teremtéstörténet első felét,[3] amely a nemek létrejöttéről, az első nő megformálásáról szól. A nemek szétválasztása többnyire a bűnös emberlét alapvető megosztottságát szimbolizálja ezekben az értelmezésekben, vagy – ahogy például Ricoeurnél – a férfi és nő kettőssége az ember bűnre való alapvető fogékonyságának struktúráját adja.[4]