Pál apostol a hatalomról – Biblikus megfontolások a Róm 13,1–7 alapján

Megjelent a Egyházfórum 2017/3. számban

BEVEZETÉS

Az embernek és sajátosképpen az egyháznak a hatalomhoz fűződő viszonya mindig aktuális kérdés. Ezért nem véletlen, hogy azoknak a bibliai szövegeknek a hatástörténete, amelyek ezzel a problémával foglalkoznak, áttekinthetetlen. Ám ezen szövegek közül is kiemelkedik erejével és meglepő tanításával a Róm 13,1–7.

Bővebben...

Megmozdultak az állóvizek

Megjelent az Egyházfórum 2016/4. számában FERENC PÁPA REFORMTÖREKVÉSEI Most, amikor a keresztény világ a reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékezik, örömmel üdvözlik Ferenc pápa reformtörekvéseit azok, akik hiszik: a feltámadott Krisztus Szentlelke élteti az Egyházat, és …

Bővebben...

Az irgalom (eleosz) az újszövetségi iratokban

Az újszövetségi iratokban szereplő eleosz görög szó, az eleein igén keresztül egy Istentől elvárt és megkövetelt, embertől emberig érő igaz magatartást jelent. Az eleosz ’könyörületet’, ’irgalmat’ jelent, de sokszor hordozza a jóságnak eredeti, ókori zsidó-héber bibliai értelmét. Így Mt 9,13 és 12,7 utalás Oz 6,6 követelésére: „Eleosz thelo kai u thüszian!” – ’Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!’ Mt 9,13-ban olvassuk: „Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot!” Mt 12,7 pedig ezt mondja: „Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot!” Ugyanebben az értelemben szerepel az eleosz, amikor Mt 23,23-ban az írástudók és farizeusok Jézus szemére vetik: „„Aphekate ta barütera tu nomu, tén kriszin kai to eleosz kai tén pisztin!” – ’Elhagytátok mindazt, ami a Törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget!’ A görög kriszisz (’ítélet’) szónak megfelel a héber mispát, a görög pisztisznek (’bizalom’) a héber emet, az eleosznak (’irgalom’) pedig a héber cheszed. A Septuagintában szereplő görög poiein eleosz (’cselekedni az irgalmasságot’) kifejezés jelentkezik Lk 10,37-ben, mint a szamaritánusi cselekedet, tehát a szeretet igazolható valósága, az irgalmasság konkrét cselekedete.

Bővebben...

Élni kell, élni lehet, élni szabad?

Megjelent a Egyházfórum 2015/2. számban  Dietrich Bonhoeffer a Teremtés könyvéhez írt kommentárjában szól arról, hogy a „tudás fája, a halál fája”,1 amely közvetlenül az élet fája mellett áll. „Az élet fáját egyedül a halál fája …

Bővebben...

„Benedicta inter mulieres Iahel”

Jegyzetek Debórá énekéhez Tanulmányunkban Debórá énekével csupán néhány szempontból foglalkoztunk, és korántsem a teljesség igényével. Fontosnak tartottuk azt, hogy az összefoglaló jellegű szövegkritikai, történeti és formai elemzések mellett a zsidó írásmagyarázatból is ízelítőt adjunk. Végül …

Bővebben...

A zsoltárok teológiája

Megjelent a Egyházfórum 2014/4. számban A bibliai zsoltárokat az egész Biblia sűrítményének tartjuk. A 150 zsoltár a teremtéstől a prófétákig, a választottak történetétől a törvényekig foglalja össze mindazt, ami az Ószövetségre jellemző, egyúttal megadja azt …

Bővebben...

A cedáká és a zákát

Megjelent a Egyházfórum 2014/1. számban  A JÓTÉKONYKODÁSRÓL A ZSIDÓSÁG ÉS AZ ISZLÁM VILÁGÁBAN   1. A CEDÁKÁ – A JÓTÉKONYKODÁS 1.1. A Tánách és a Septuaginta Az alamizsna szót, mely a görög eleémoszűné, könyörületesség szóra …

Bővebben...

Minden igaz ember szabad (Részletek)

Alexandriai Philón (Kr. e. 13. k. – Kr. u. 45/50) gazdag és politikailag is befolyásos zsidó filozófus és teológus volt. Írásaiban arra törekedett, hogy összekapcsolja a hellenisztikus és zsidó műveltséget, és így bebizonyítsa, hogy a judaizmus összhangba hozható az emberi értelemmel és a pogány vallásfilozófiával. A Magyar Katolikus Lexikon szerint szentírás-magyarázata allegorizáló, teológiája és erkölcstana ortodox zsidó, misztikájának szókincse filozófikus, tartalma azonban őszintén vallásos, ezért a keresztény írók át is vették. Egyik fő műve a Quod omnis probus liber sit, amelyből az alábbi részlet is származik. (A szerk.)

Bővebben...

Gyakorlati metafizika

Nemcsak történelmi példák igazolják, hogy valamely rendszer mennyisége és minősége nem növelhető vagy csökkenthető egyszerre és tetszőlegesen, hanem az is általános tapasztalat lehetne, hogy egyensúly van a kettő között. A minőség vagy a mennyiség növelése …

Bővebben...