Kategória: Előszó

Megjelent a Egyházfórum 2018/3. számban Vitaindítójában Deák Dániel személyes keresztényi szabadságunk, az igazságkereséshez való egyéni és közösségi jogunk alapkérdéseit feszegeti. Nézeteit így summázza: ha azt kérdezzük, hívőnek szabad-e a tanítóhivatallal szembeszegülnie, a válasz  – természetesen …

Louis de Bonald filozófus és esszéista monarchikus érzelmű volt, és egyházhű katolikus. (Az ő nevéhez szokás kötni a „trón és oltár szövetsége” kifejezést.) A konzervatív gondolkodó Théorie du pouvoir politique et religieux (A politikai és vallási hatalom elmélete) című munkájában (1796) a felvilágosodás eszméit romboló hatásúaknak nevezte, a demokráciát „az egyéniségek anarchiájának”, a liberalizmust „a társadalom atomizálása elméletének”. De hol tartunk ma? Az állam és az egyház szétválasztását egyértelműen az európai társadalomfejlődés jelentős vívmányának tartjuk; országainkban többé-kevésbé meg is valósult, ám számos aggasztó jel utal arra, hogy léteznek az elmélettel ellenkező gyakorlatok. GABRIEL ANDREESCU politológia-professzor, a téma nemzetközileg elismert szaktekintélye szerint Romániára egyenesen „a teokrácia árnya” vetül. Noha a román törvényhozás az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatának szellemében semleges jogi szabályozást alkotott, a gyakorlatban olyan részrehajló rendelkezések és intézkedések sora születik, amelyeknek egyértelmű kedvezményezettje a Román Ortodox Egyház. A tanulmány az elfogulatlan, kiválóan adatolt szakmai megközelítést konkrét példák ismertetésével teszi érzékletessé. Lengyelországra is kitekintünk. Ha szóba kerül, asszociációink rendszerint a következők: erősen katolikus ország, szent pápát adott, történelmi múltja és főként jelene sok hasonlóságot mutat a magyarral. Nézzük mindezt közelebbről, mélyebb összefüggésekben! Milyen a lengyel katolicizmus a mindennapokban, milyen szerepet játszik az Egyház az ország életében, milyen kapcsolata a politikával és a hatalommal? Hogyan viszonyul a ferenci reformokhoz? Ezekre és további kérdésekre találhatunk válaszokat az élete jelentős részét Lengyelországban töltött HEGEDŰS ZOLTÁN színes és lendületes írásában.

Megjelent a Egyházfórum 2018/1. számban Keresztény közéleti-kulturális folyóiratként határozzuk meg magunkat. Nolens volens – itt és most, 2018 tavaszán – lapunkban a köz-élet, a politika kap nagyobb hangsúlyt. Vitaindító értékű írásként közöltük reformáció-emlékszámunkban Kókai Nagy …

Megjelent az Egyházfórum 2017/4. számában Sűrűn hangzott el a reformáció jubileumi esztendejében: „Ecclesia semper reformari debet.” Szüntelenül újra- meg átformálni, mindig újabb formákat keresni, megőrizve a hiteles / hitelesnek elismert vagy vélt tartalmat – a …

Megjelent az Egyházfórum 2017/3. számában Kerek évfordulókhoz előszeretettel kapcsol emlékéveket a hivatalos kultúrpolitika. Ilyenkor úgyszólván kötelező kűrré válik a téma feldolgozása. A jeles személy vagy esemény hónapokon át tartó ünneplése során olykor kiderül: a kevesebb …

Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban

„Migráns vagyok” – ezzel az egyszerűségében mellbevágó kijelentéssel indítja teológiai esszéjét a jelenleg Németországban dolgozó, sváb származású romániai magyar Csiszár Klárapasztorálteológus. Definiálja a migrációt, elemzi mint teológiai kategóriát, majd mint 21. századi, globális jelenséget. Keresi a választ, miért jellemző Kelet-Közép-Európára a populista, gyűlöletkeltő beszéd. További kérdéseket is megfogalmaz, amelyek megválaszolásához a jövőben a migráció elmélyített teológiai hermeneutikája vihet közelebb.

Megjelent az Egyházfórum 2016/4. számában 2016. évi negyedik számunk Súlypontját – a harmadikhoz hasonlóan – „A jelek ideje” című jubileumi konferenciánk előadásainak szövege képezi. Hans-H. Hücking a II. Vatikánum és a felszabadításteológia eszméjét megalkotó medellíni …

Megjelent az Egyházfórum 2016/3. számában

Az Egyházfórum fennállását ünneplő jubileumi megemlékezésképpen konferenciát rendeztünk 2016. szeptember 16–17-én „A jelek ideje” – 30 éves az Egyházfórum címmel, örömünk és hálánk kifejezésére. Mert hála és köszönet jár azoknak, akik ezt a zsinati szellemű vállalkozást útjára indították, majd a változó nehézségű terepen egyengették lépteit. Nemkülönben azoknak, akik a mostanra gyökeresen megváltozott körülmények között is segítik az Egyházfórumot. Ezekben az időkben… „Az idők jelei.” Bevett szokás hivatkozni e tárgyban Máté és Lukács evangélistákra (Mt 16, 3–4 és Lukács 12,54), hiszen erős szavaik értelmezése évszázadokra parancsolt feladvány.

Megjelent az Egyházfórum 2016/2. számában Folyóiratunk 30., jubileumi esztendejében az Egyházfórum Alapítvány pályázatot hirdetett Keresztény értékek és a felelősségvállalás aktuális lehetőségei, irányai és eszközei Magyarországon címmel. Ifjú teológusoktól, a társadalomtudományok fiatal kutatóitól, illetve egyetemi hallgatóktól …

Negyedik évtizedének küszöbéhez érkezett folyóiratunk nevében köszöntöm kedves régi és új olvasóinkat. Ferenc pápa 2015. április 11-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapjának előestéjén kiadott bullájában meghirdette az Irgalmasság Rendkívüli Szentévét (2015. december 8-ától 2016. november 20-áig). Lapunk jelen számát elsősorban e témának szenteljük. A pápa szavait idézve: „[…] az Egyháznak ebben a korszakos változásokkal teli időszakban […] újból rá kell találnia annak a küldetésnek értelmére, amelyet az Úr bízott rá húsvét napján, hogy tudniillik az Atya irgalmasságának jele és eszköze legyen” (Jn 20,21–23).