Kategória: Előszó

Megjelent az Egyházfórum 2020/2. számában „Most sírunk Karthágó romjain, a veszendő, elárvult Magyarország felett, amikor az ország négy tája felől temetésre szólnak a harangok. […] A lelkiismeret furdaló hangján át azonban még mást is hallhat …

Megjelent az Egyházfórum 2020/1. számában Lapszerkesztő terveinket felülírta a koronavírus: helyet követelt magának a Súlypontban. Rovatunk tehát két témát is igyekszik felölelni. A világjárvány egyszerre vet árnyékot életünkre és helyezi éles fénybe szilárdnak hitt kereteinek …

Megjelent az Egyházfórum 2019/3. számában „Hogyan lehet egy szent helyet, az isteni kegyelem helyét szó szerint az istentelenkedés színházává degradálni? Miként válhat a katolikus hit gyakorlata válaszfalat emelő, nem pedig ledöntő erővé?” Kemény szavakkal kérdez …

Megjelent az Egyházfórum 2009/5-6. számában  SZÁMUNK ELÉ Előző számunkban a közép-európai egyházak helyzetéről közöltünk áttekintést. A mostani duplaszámban ezt részben folytatjuk, de mindenekelőtt a magyarországi és környező országok magyar lakta területeinek egyházainak szentelünk figyelmet. Hegedűs …

  SZÁMUNK ELÉ Az Egyházfórum már több ízben vett át egy-egy cikket külföldi folyóiratokból. Most első ízben fordul azonban elő, hogy számunk teljes súlyponti anyagát egy osztrák lapból merítjük, amely szellemiségével, az egyház megújulására irányuló …

  SZÁMUNK ELÉ Az Egyházfórum olvasói többször jelezték, hogy minden számban szívesen látnának egy rövid előszót, amely mintegy ízelítőt nyújtana az adott számból. A tartalomjegyzék olyan, mint az étlap: eligazítást nyújt, néha talán még az …

  Megjelent az Egyházfórum 2010/3. számában SZÁMUNK ELÉ Amikor jelen számunkat sajtó alá rendezzük, nyár és meleg van. Remélem, hogy Olvasóinknak is jutott a szabadságból és pihenésből. Ilyenkor azonban „hol lubickol a lélek?” Talán Legalsószentbenedeken, …

Megjelent az Egyházfórum 2010/1. számában SZÁMUNK ELÉ Ha bőrünkön még nem is érezzük, de a mutatók és tőzsdei jelentések szerint kezdünk kilábolni a gazdasági válságból. Pontosabban folytatjuk utunkat a következő, a jelenleginél jóval nagyobb és …

„Nem jó az embernek egyedül lennie” (Ter 2,18). A bibliai szavak, miközben mindannyiunk legalapvetőbb tapasztalatainak egyikét fogalmazzák meg, szövegkörnyezetükben teológiai-morálfilozófiai értelmezéseknek is teret kínálnak.

Egy katolikus gyökerű lap számára ebben az összefüggésben alapvető kérdés a papi cölibátus. Az amazóniai térséggel foglalkozó, 2019 októberében Rómában megtartott különleges püspöki szinódus az egyházi rend szentsége kapcsán kiemelten tárgyalta a nős papság lehetőségének, illetve a női egyházi szolgálatoknak a kérdését. A súlyos paphiány és a hívők számának nagymértékű csökkenése nemcsak a távoli térség problémája – egyre közelebbi valóság Európa és Magyarország számára is. Gruber László tanulmánya mindezek fényében elsősorban a papi nőtlenség témáját járja körül. Első része az intézmény kialakulását mutatja be teológiai szempontból, ezt követik a kultikus, egyháztörténelmi, lelkipásztori és társadalmi vonatkozások. A befejező rész – immár a szinódusi záródokumentum ajánlásainak ismeretében – a katolikus Egyház életében várható esetleges változásokat vázolja fel, bizakodva, hogy, miként a szerző fogalmaz, a Szentlélek tüzétől átjárt – felszentelt és világi, férfi és női – apostoloktól újra igazán „lángoló” lehet majd Amazónia. A Súlypont rovat másik írása határozottan sürgeti a változásokat: Hubert Wolf teológus-egyháztörténész, katolikus pap történeti-egyházfegyelmi jelenségnek tekinti a papi nőtlenség követelményét, s mint ilyet, bármikor megváltoztathatónak.

Előző számunkban a véleményeltéréshez való jog kérdését állítottuk középpontba. Szerzőink egyetértettek abban, hogy a felelős igazságkeresésnek helye van az Egyház intézményi kultúrájában csakúgy, mint az egész társadaloméban. E gondolat jegyében foglalkozik mostani Súlypontunk a Magyarországon célkeresztbe került és mára hivatalosan is kegyvesztetté vált genderelmélettel. Hergell Mónika mentálhigiénés szakember az utóbbi időben megjelent, keresztény szellemiségűnek mondott, tendenciózusan genderellenes írások tartalmi hibáira reflektál. Nehezményezi és veszélyesnek tartja, hogy félrevezető, hibás információk alapján fenyegető rémként állítják be a genderszemléletet és a gendertudományokat. Korrigálja az írásokban szereplő hibás fogalmakat és szakmai tévedéseket, emellett bőséges, tudományosan megalapozott információval szolgál. Megvilágítja: sem a hagyományos nemi szerepek és patriarchális viszonyok megváltozása, sem a nemi és szexuális kisebbségek társadalmi elfogadása nem ellentétes a természet rendjével, nem veszélyezteti sem a családok reproduktív funkcióját, sem a gyermekek érdekeit, hiszen e változások egy már zajló társadalmi fejlődési folyamat szerves részei. Ennek – a nők és a nemi kisebbségek sok évszázados elnyomásából következően – lehetnek és vannak is szélsőséges kinövései, amelyek azonban nem általánosan jellemzők, és nem indokolhatják az alapjában pozitív folyamat megállítását, hanem szabad és érdemi vitákban kezelendők. A nők és a nemi és szexuális kisebbségek egyenjogúsítása, „a felebarátok közül kirekesztett embertársak visszafogadása” a Biblia igazi üzenetéhez illeszkedik, és nemhogy lerombolná, hanem teljesítené végre a szeretet parancsán alapuló keresztény etika követelményeit. Napjaink katolikus Egyházának történelmi feladata ennek felismerése.