Megjelent az Egyházfórum 2020/4. számában
A közelmúltban az MKPK elnökének megnyilatkozásai nyomán – amelyekben a témát az abortusz és a szexuális másság kérdéseivel együtt vetette föl – a média figyelmének előterébe került a lombikmódszer egyházi megítélése. Elvetendő, avagy üdvözlendő? Súlypont rovatunk szerzője, Széll Kálmán hívő orvosként az in vitro mesterséges termékenyítésnek a katolikus egyház általi megengedése érdekében érvel. Biológiai-etikai-erkölcsteológiai meggondolások alapján elemzi a magzati élet fejlődését. Feltételezi (valószínűsíti), hogy a lélekadás (animáció) a fogamzási folyamat végén, az emberré válás (önfelülmúlás, léttöblet, azaz teremtés) során, a méhbe ágyazást követően, tehát az in vitro manipulációk utáni időszakban történik. Vallja: az eljárás alapvetően élet adására törekszik, egy hozzá nem szervesen tartozó – tehát elhagyható – részművelet (megmaradó megtermékenyített sejtek) okán nem ítélhető el. Egyház és társadalom rovatunkban előző számunk súlyponti témáját most a társadalmi beágyazottság szempontjából vizsgáljuk. Balogh Vilmos Szilárd a német katolikusok által megkezdett szinodális út munkaanyagait ismerteti. A kezdeményezők ezeknek megfelelően négy témakörben kívánják tárgyalni a szükséges reformokat. Az egyházi hatalom (gyakorlása, megosztása) alapja felfogásukban a missziós részvétel és részesedés. Foglalkoznak a szexualitás vitatott kérdéseivel a sikeres kapcsolatok tükrében, valamint a papi egzisztencia megélhetőségével és a nők egyházi szolgálatával. Úgy látják: a problémák megvitatása nem „sétagalopp” lesz, inkább „erőltetett
hegymenet”. Scharle Péter az ausztrál Nemzeti Zsinat folyamatának fejleményeiről számol be. A plenáris ülések világjárvány miatti halasztása a munkaanyagok elkészítését nem akadályozta; több idő jut a megkülönböztető elemzésekre. Hat jelentés foglalja össze az eddigi eredményeket, bennük rövid tanulmányok fejtik ki a lelkipásztori és teológiai összefüggéseket. Hatvannál több kérdés és másfélszáz ajánlás ad tanulságos összképet az alig ötmilliós, de küldetését földrésznyi társadalomra vonatkoztató katolikus közösség helyzetéről és felelősségtudatáról.
Fehér Pálma Virág – Török Csaba tavaszi Vírusreflexióihoz kapcsolódva – Fórum rovatunkban olvasható írásában új időszámításról beszél. Megállapítja: a „jövősokk” elérte a világot. A pandémia és a következtében megindult átalakulási folyamatok olyan új élethelyzetekkel szembesítenek minket, amelyekre nem vagyunk felkészülve. Esszéjében a vágyott szelíd változás, a „jobb normalitás” lehetőségét kutatja.
Magyarországon mintegy negyvenezer gyermek él olyan családban, ahol egyik vagy mindkét szülő alkoholfüggő. Pasztorálpszichológia rovatunkban Leszkó-Szinnyai Dorottya leírja, milyen nehézségekkel találkoznak az ilyen közegben felnőtt gyermekek az egészséges minta hiányából adódóan, hogyan torzulnak megküzdéseik, hogyan okoz nehézséget nekik a tervezés és kivitelezés, a bensőséges kapcsolatok kialakítása, az önmagukkal szembeni kíméletesség, az elismerés fogadása, érzelmeik kommunikálása.
Nagy öröm számunkra, hogy ismét szerzőként üdvözölhetjük 2015-ös, fiataloknak kiírt pályázatunk egyik nyertesét, Hádinger-Hidasi Márkot, aki Lichtenberg Emil karmester, zenei író munkásságára és tragikus halálára emlékezik a Visszapillantóban.
Recenzió rovatunkban Korzenszky Richárd OSB és Orosz Gábor Viktor könyvajánlóit olvashatják.
Pongrácz Mária