Kategória: Előszó

Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban

„Migráns vagyok” – ezzel az egyszerűségében mellbevágó kijelentéssel indítja teológiai esszéjét a jelenleg Németországban dolgozó, sváb származású romániai magyar Csiszár Klárapasztorálteológus. Definiálja a migrációt, elemzi mint teológiai kategóriát, majd mint 21. századi, globális jelenséget. Keresi a választ, miért jellemző Kelet-Közép-Európára a populista, gyűlöletkeltő beszéd. További kérdéseket is megfogalmaz, amelyek megválaszolásához a jövőben a migráció elmélyített teológiai hermeneutikája vihet közelebb.

Megjelent az Egyházfórum 2016/4. számában 2016. évi negyedik számunk Súlypontját – a harmadikhoz hasonlóan – „A jelek ideje” című jubileumi konferenciánk előadásainak szövege képezi. Hans-H. Hücking a II. Vatikánum és a felszabadításteológia eszméjét megalkotó medellíni …

Megjelent az Egyházfórum 2016/3. számában

Az Egyházfórum fennállását ünneplő jubileumi megemlékezésképpen konferenciát rendeztünk 2016. szeptember 16–17-én „A jelek ideje” – 30 éves az Egyházfórum címmel, örömünk és hálánk kifejezésére. Mert hála és köszönet jár azoknak, akik ezt a zsinati szellemű vállalkozást útjára indították, majd a változó nehézségű terepen egyengették lépteit. Nemkülönben azoknak, akik a mostanra gyökeresen megváltozott körülmények között is segítik az Egyházfórumot. Ezekben az időkben… „Az idők jelei.” Bevett szokás hivatkozni e tárgyban Máté és Lukács evangélistákra (Mt 16, 3–4 és Lukács 12,54), hiszen erős szavaik értelmezése évszázadokra parancsolt feladvány.

Megjelent az Egyházfórum 2016/2. számában Folyóiratunk 30., jubileumi esztendejében az Egyházfórum Alapítvány pályázatot hirdetett Keresztény értékek és a felelősségvállalás aktuális lehetőségei, irányai és eszközei Magyarországon címmel. Ifjú teológusoktól, a társadalomtudományok fiatal kutatóitól, illetve egyetemi hallgatóktól …

Negyedik évtizedének küszöbéhez érkezett folyóiratunk nevében köszöntöm kedves régi és új olvasóinkat. Ferenc pápa 2015. április 11-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapjának előestéjén kiadott bullájában meghirdette az Irgalmasság Rendkívüli Szentévét (2015. december 8-ától 2016. november 20-áig). Lapunk jelen számát elsősorban e témának szenteljük. A pápa szavait idézve: „[…] az Egyháznak ebben a korszakos változásokkal teli időszakban […] újból rá kell találnia annak a küldetésnek értelmére, amelyet az Úr bízott rá húsvét napján, hogy tudniillik az Atya irgalmasságának jele és eszköze legyen” (Jn 20,21–23).

„A »keresztény Európa« csak lázálom” – nyilatkozta 1991-ben Tegyey Gábor jezsuita, aki az európai egységesülés elkötelezett híve és tevékeny munkása, az Európai Közösség akkreditált katolikus újságírója volt. A csattanós kijelentés akkor hangzott el, amikor a …

Megjelent az Egyházfórum 2014/2-3. számában

Folyóiratunkban az elmúlt évek során szokássá vált, hogy az előszóban a főszerkesztő az olvasók figyelmébe ajánlja az aktuális számot, kiemelve a főbb cikkek egy-két lényeges gondolatát. Ebben az értelemben mostani bevezetőm nem is lehetne ajánlás, hiszen már nem én vagyok a főszerkesztő. Ajánlani ezért most nem a tartalmat szeretném, hanem egy rövid visszatekintés után az új főszerkesztőt.

Megjelent a Egyházfórum 2014/1. számban

Éppen harminc éve jelenet meg a római Katolikus Szemlében egy tanulmányom, amely a magyarországi katolikus egyház helyzetével és lehetséges jövőbeni útjaival foglalkozott. Írásom egyházi fogadtatása hozzájárult egy önálló folyóirat, az Egyházfórum két évvel későbbi megalapításához. Azóta jó néhány megállapításom fölött elszaladt az idő, de mások, különösen Buenos Aires érsekének pápává választása és az általa körvonalazódni látszó ferenci egyházfordulat tükrében, mintha még ma is aktuálisak lennének. A tervezett főszerkesztőváltás reményében is visszatekintve az elmúlt három évtizedre az a kérdés foglalkoztat, hogy helyes volt-e az Egyházfórum által követett irány, és mindenekelőtt: ment-e az elmúlt harminc év alatt a magyar katolikus egyház elébb. Jelen számunkban három ismert szerző segítségével vontjuk meg a mérleget. Mindhárman egy-egy olyan kérdést tárgyalnak, amelyekkel annak idején én is foglalkoztam. A párhuzamok és esetleges összefüggések miatt egykori tanulmányomból is részleteket közlök, amiért is az Olvasó megértését kérem.

Megjelent az Egyházfórum 2013/4. számában

A mögöttünk lévő egyházi év a katolikus egyházban a Hit éve volt. Ezt XVI. Benedek pápa hirdette meg a II. Vatikáni zsinat 50. évfordulója alkalmából, noha a zsinat nem tárgyalta kifejezett módon a hit kérdését. A pápa szerint azonban az elmúlt években bekövetkezett lelki „elsivatagosodás” és „üresség” szükségessé teszi, hogy visszatérjünk a zsinat „betűjéhez”, vagyis „szövegeihez”, és ezáltal egyaránt elkerüljük az „anakronisztikus nosztalgiát” és a „túlzott előreszaladást”. A Hit évének az egész egyházat meghatározó élménye mégsem a zsinat betűjéhez, hanem inkább a zsinat szelleméhez való eleven, személyes visszatérés volt: Jorge Bergoglio bíboros, Buenos Aires érsekének pápává választása által. Míg Benedek a betű embere volt, és a tanítást hangsúlyozta, addig Ferenc pápának az élet, az elevenség a fontos. Az egyházkormányzásban bekövetkezett stílusváltás szembeötlő, sőt meglepő. Nemcsak nekünk, katolikusoknak és a testvéregyházak tagjainak, hanem a nem keresztényeknek és nem hívőknek is. Talán azt is mondhatjuk, hogy a világ lélegzetvisszafojtva és fokozott szimpátiával figyeli Ferenc pápa megnyilvánulásait és tevékenységét, valamint erőfeszítéseinek sikerét.

Megjelent az Egyházfórum 2013/3. számában

Amikor ez a számunk nyomdába kerül, az iskolákban már javában folyik a tanítás. Az elmúlt hónapok jelentős változást hoztak a közoktatás területén, amelyekről a legkülönbözőbb véleményeket hallhattuk, olvashattuk. Egyik-másik téma, mint például a tanárok fizetésemelése, mind a mai napig előkelő helyet foglalnak el a közbeszédben. Kevesebb szó esik azonban az oktatáspolitika alapvető és hosszú távú változásairól. Hogyan kell értékelnünk ezeket? Egyáltalán mi ezek lényege? Mit gondoljuk a kötelezően választható erkölcstanról és hittanról? Súlyponti rovatunkban két tanulmányt közlünk, amelyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Trencsényi László kutatótanárként az oktatáspolitikai változásokat értékeli. Élvezetes és szenvedélyes stílusban magyarázza el, hogy mit jelentett az egzakt tudományok 20. századi diadalútja, és miért véli úgy, hogy a mostani változások „premodern, a 19. századi gondolkodásmód”-ra jellemző gyökerekkel rendelkeznek. Kamarás István oktatásszociológus a kötelezően választható erkölcstan vagy hittan dilemmájáról értekezik. Üdvözlendőnek tartja, hogy bizonyos évfolyamokon „a hittan órákkal azonos óraszámban jelenik meg az erkölcstan nevű tantárgy”, ami „konszenzusetika maradt”. Az új szabályozás mégis felemásra sikeredett, és a beiratkozási gyakorlat és adatok is nyugtalanságra adnak okot.