Megjelent a Egyházfórum 2018/1. számban
Keresztény közéleti-kulturális folyóiratként határozzuk meg magunkat. Nolens volens – itt és most, 2018 tavaszán – lapunkban a köz-élet, a politika kap nagyobb hangsúlyt.
Vitaindító értékű írásként közöltük reformáció-emlékszámunkban Kókai Nagy Viktor biblikus teológus tanulmányát. Felhívásunkra továbbgondolandó reagálások érkeztek. A szerzők summázatai alapján ismertetem tartalmukat.
Csepregi András másként értelmezi a hivatkozott szentírási szöveget: „Pál apostol Római levelének híres szakasza, 13,1–7, a »felettes hatalmak« iránti feltétlen engedelmességre utasítja a római gyülekezetet. E tanítás két gazdag értelmezéstörténeti hagyományt teremtett. Az első szerint az Apostol utasítása normatív, minden időben és minden körülmények között érvényes a keresztény közösségek számára. A második szerint a közösség mérlegelheti, rá is vonatkozik-e az apostoli utasítás vagy választhatja a »felettes hatalmakkal« szemben az ellenállás útját. A második hagyomány jegyében született meg a szöveg kortörténeti olvasatának kísérlete; kutatják és értelmezni próbálják azokat a körülményeket, amelyek között Pál apostol számára nem adatott más választás, mint a feltétel nélküli engedelmességre való felszólítás. A történeti tényezők ismerete megteremti a mai olvasó számára azt a távolságot a szövegtől, amely megengedi a saját helyzetére reflektáló mérlegelést.”
Bartha István a posztmodernnek nevezett társadalmi jelenségekre kérdez rá kortárs és felvilágosodás kori szerzők, valamint a Biblia segítségével. Határozottan állást foglal amellett, hogy az egymást követő nemzedékek kitartó, következetes, évszázadokon át tartó küzdelme nem lehet hiábavaló. „Nincs jogunk lemondani szabadságunkról. Nincs jogunk átadni az irányítást újsütetű önjelölt istenkirályoknak.”
Teológia rovatunkban Barcsák János a teremtéstörténet értelmezésének újragondolására buzdít: „Ádám és Éva teremtésének története (Ter. 2,4–25) nagy figyelmet kapott a modern teológiában, hiszen e rész tartalmazza a Biblia legalapvetőbb tanítását a szexualitásról, a házasságról, a férfi és a nő közötti viszonyról. Dolgozatunk arra mutat rá, hogy a szöveg teológiai tanítása a nő és a férfi teljes egyenlőségéről komplex struktúra keretei között mutatkozik meg. A paradicsomtörténetben megjelenő struktúra nemcsak a szeretet tapasztalatának fenomenológiai leírását teszi lehetővé, hanem az emberi kreativitás megragadását is.”
„Ez a gazdaság öl” – méltán vált híressé a Tornielli–Galeazzi szerzőpáros Ferenc pápa gazdaság- és társadalompolitikai nézeteinek bemutatására vállalkozó könyve. A közgazdász Homolya Dániel a mű kritikus olvasatát kínálja – újabb ösztönzés arra, hogy a kérdést minél több oldalról közelítsük meg, lapunk hasábjain is.
Hűséges szerzőnk Ranschburg Ágnes Hildegard pszichológus, OSB obláta. Lélekszigetre invitál minket ismét, hogy feltegye kereszt-kérdését: lehetséges-e megbocsájtani? Tisztelt Olvasóinknak ezekkel az olvasmányokkal kívánunk gazdagító húsvéti felkészülést.
Pongrácz Mária