Előző számunkban a véleményeltéréshez való jog kérdését állítottuk középpontba. Szerzőink egyetértettek abban, hogy a felelős igazságkeresésnek helye van az Egyház intézményi kultúrájában csakúgy, mint az egész társadaloméban. E gondolat jegyében foglalkozik mostani Súlypontunk a Magyarországon célkeresztbe került és mára hivatalosan is kegyvesztetté vált genderelmélettel. Hergell Mónika mentálhigiénés szakember az utóbbi időben megjelent, keresztény szellemiségűnek mondott, tendenciózusan genderellenes írások tartalmi hibáira reflektál. Nehezményezi és veszélyesnek tartja, hogy félrevezető, hibás információk alapján fenyegető rémként állítják be a genderszemléletet és a gendertudományokat. Korrigálja az írásokban szereplő hibás fogalmakat és szakmai tévedéseket, emellett bőséges, tudományosan megalapozott információval szolgál. Megvilágítja: sem a hagyományos nemi szerepek és patriarchális viszonyok megváltozása, sem a nemi és szexuális kisebbségek társadalmi elfogadása nem ellentétes a természet rendjével, nem veszélyezteti sem a családok reproduktív funkcióját, sem a gyermekek érdekeit, hiszen e változások egy már zajló társadalmi fejlődési folyamat szerves részei. Ennek – a nők és a nemi kisebbségek sok évszázados elnyomásából következően – lehetnek és vannak is szélsőséges kinövései, amelyek azonban nem általánosan jellemzők, és nem indokolhatják az alapjában pozitív folyamat megállítását, hanem szabad és érdemi vitákban kezelendők. A nők és a nemi és szexuális kisebbségek egyenjogúsítása, „a felebarátok közül kirekesztett embertársak visszafogadása” a Biblia igazi üzenetéhez illeszkedik, és nemhogy lerombolná, hanem teljesítené végre a szeretet parancsán alapuló keresztény etika követelményeit. Napjaink katolikus Egyházának történelmi feladata ennek felismerése.
Pasztorálpszichológia rovatunkban bibliai alapokra helyezett, pszichológiai oldalról megközelített tanulmányt olvashatunk a szégyenérzet fogalmáról, kialakulásáról és oldásáról Hecker Anikó tollából. A szerző bemutatja, hogyan válhat az egészséges szégyen megbetegítő érzelemmé, romboló identitássá. Választ keres arra, miként lehetséges a szabadulás ebből a mélységből. Összefüggéseket tár fel a szégyenélmény megélése és a hamis én működése, valamint a valódi én és az istenképűség felismerése között. Rávilágít: ha az ember megtalálja valódi énjét, Istenre is rátalál: ez egyben a leghitelesebb énnel való találkozása, amely után a szégyenre alapozott, hamis azonosságtudat helyett a Krisztusban való tökéletes szabadságtudat határozza meg az embert. A gyógyulás tehát az istenképűségből fakadó, egyedi értékesség tudatosulásával, az így kapott új identitás megszületésével megy végbe. Fehér Pálma Virág folytatja a segítők lelki egészségével foglalkozó sorozatát Műhely rovatunkban, ezúttal a tibeti lélekgyógyászatnak a keresztény szemlélettel harmonizáló tanulságait felhasználva. Visszatekintőnkben a Szociális Testvérek Társaságát megalapító Slachta Margit, az első női nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő titkosszolgálati megfigyeléseinek dokumentumaiba nyerünk bepillantást, Schlachta Boglárka Lilla kutatásainak köszönhetően.
Kamarás István OJD a Fidentia pro ecclesia emlékérem ez évi kitüntetettjét, Beer Miklós váci megyéspüspököt méltatja, és búcsút vesz az Egyházfórum hűséges és fáradhatatlan munkatársától, Balogh Judittól.
Recenzió rovatunkban Tomka Ferenc méltatja Szabó Ferenc SJ legújabb könyvét.
Pongrácz Mária