Kérdésünk a következő: Toleránsak lehetünk-e Európában a nemkeresztény vallások híveivel szemben? Pozitív válasz esetén természetesen felmerülhet a következő kérdés: Milyen feladatokat kell vállalnunk? 1 Röviden tekintsünk vissza az elmúlt évszázadokra. Európa az iszlámot a keresztes …
Bővebben...A középút aranya
Szociológus barátomtól kaptam egy e-mailt; „Már hosszabb ideje spekulálok azon, hogy mekkora is a katolikus egyház szabadságfoka. Mindig arra jutok, hogy nagyon kicsi” – írta. Ennek első oka, hogy a századok során kiépült infrastruktúrájának fenntartására önerőből képtelen; a mindenkori hatalom finanszírozására szorul.
Nem vállalkozom arra, hogy az egyházi szabadságfok (degree of freedom) matematikai leírására kísérletet tegyek. Mindössze néhány gondolatot szeretnék ez ügyben papírra vetni. Az egyház a hívő szemével nézve sem pusztán spirituális intézmény. Már alapításakor is volt pénzkezelője. Hogy Júdásnak hívták, már előre vetíti, hogy a későbbiekben lesznek ez ügyben gondok. (Jn12,6).1 A szamariai varázsló Simon meg névadója lett a lelki ügyekkel kereskedés megkísérlőinek (ApCsel 8,18-21 – Simonia).2
Bővebben...Kereszténynek lenni
Balog Zoltán gyakorló református lelkész-csúcsminiszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének IX. országos kongresszusán (nov. 9), az erkölcsi „léc” mentén, gyakorlatilag felosztotta az emberiséget keresztényekre és nem keresztényekre. Túllépve azon, hogy ez a fajta felosztás/megosztás mit is jelentett a Horthy-korszak magyarországi társadalmában néhány gondolat erejéig felvillantanám, hogy mi volt a 2-3. század keresztényei számára az önmaguknak felállított „léc”. Ez az az időszak, amikor a keresztények megtűrtek és (helytől, időtől függően) üldözöttek voltak; amikor még javasolták és kínálták a krisztusi tanítást a társadalomnak, nem pedig a politikai hatalom támogatásával rákényszeríttették; amikor a léthez való jogot kérték önmaguk számára, és még nem gondoltak arra, hogy azt mindenki mástól megtagadják. Ez még a „tömegkereszténység” korszaka előtti időszak.
Bővebben...Hogyan számoljunk el 115 millió forint közpénzt?
A történet 2006 karácsonyának előestéjén kezdődik. A nagyon mozgalmas ősz után mindenki békére és nyugalomra vágyott. Karácsonyi ajándékként a kormány a 2237/2006 (XII. 23) sz. kormányhatározattal az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) államháztartási tartaléka terhére – és azonnali határidővel – 1368,4 millió forint átcsoportosítását rendelte el. A határozat 2. a) pontja szerint ebből „a közoktatási feladatok támogatására szolgáló 948,4 millió forintot a (…) kiegészítő támogatásra jogosult egyházak között, a kiegészítő támogatás arányában kell[ett] elosztani”. A határozat 2. b) pontja szerint „az egyházi beruházások, felújítások, rekonstrukciók támogatására szolgáló 420,0 millió” forintot a következőképpen osztották el: katolikusok (243 millió), reformátusok (115 millió), evangélikusok (38 millió), Mazsihisz (24 millió). Ezen a 420 milliós kereten tehát kizárólag a négy, ún. „történelmi” egyház osztozott. A határozat kikötötte, hogy „a támogatás felhasználásánál elsőbbséget kell biztosítani a műemlék, műemléki jellegű és a közösségi célt szolgáló egyházi ingatlanokat érintő feladatoknak.”
Bővebben...6 gyönyörű magyar mesekönyv + 1 könyv szülőknek a hitre nevelésről
Tarbay Ede Gyermek-legendáriumában gazdag forrásanyagból merített a Biblia Pauperumtól kezdve, Magyar Legendárium-on, István király intelmei-n keresztül a Szentek Lexikonáig. A könyv 17 rövid novellát tartalmaz, amelyek a magyar és a világegyház szentjeinek életébe engednek bepillantást. Közöttük olyan …
Bővebben...Vedd meg, és uralkodj!
Nyilvános a Vatikáni megállapodás (VM) módosításáról szóló megállapodás. Az eredeti egyezményt, amely a katolikus egyház „magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről” rendelkezett, 1997 nyarán írták alá. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes szerint az elmúlt években bekövetkezett jogszabályi változások – az új alkotmány és új egyházügyi törvény, az adótörvények és a közoktatás rendszerének átalakulása – szükségessé tették, hogy a megállapodást az új körülményekhez igazítsák. Nézzük a legfontosabb módosításokat!
Bővebben...Súlypontban az oktatás
Az Egyházfórum 2013/3. számának súlypontja az oktatásban bekövetkezett változásokkal foglalkozik. Trencsényi László kutatótanárként az oktatáspolitikai fordulatot értékeli, Kamarás István oktatásszociológus pedig a kötelezően választható erkölcstan vagy hittan dilemmájáról értekezik. Itt olvashat bele az írásokba: Trencsényi …
Bővebben...Az „erkölcstan vagy hittan” buktatói és alternatívái
MÁS NEMZETEKNÉL Abban a tekintetben hogy mennyire fontos tényező az oktatásban egyfelől az ember, az erkölcs és a társadalom, másfelől a vallásismeret és a hittan, az európai országok tanterveiben, iskolaügyében, oktatási-nevelési koncepcióiban és gyakorlatában rendkívül …
Bővebben...A mai iskola egy kutatótanár szemével
Borika, csináljunk forradalmat! – jöttek 4 évvel idősebb nővéremhez nyolcadikos osztálytársai egy tanár-diák konfliktus után, nyomában magam is serényen egy tarisznyára való röpcédulát gyártottam az osztályban két betűvel előttem járó hetes leváltására. Az egészet váratlan …
Bővebben...A kristályéjszaka évfordulóján
1938. november 9-ének éjszakáján került sor – apropóként felhasználva ehhez Herschel Feibel Grynszpannak a párizsi német követségi titkár elleni november 7-i merényletét – a náci rendszer mindaddig legbrutálisabb zsidóellenes fellépésére. A pogrom során több száz zsidó embert gyilkoltak meg vagy kergettek az önként vállalt halálba. Ezer számra rongálták meg, gyújtották fel a zsinagógákat, imaházakat; gyalázták meg a zsidó temetőket, dúlták fel az ország zsidó polgárainak otthonait, és törték össze és rabolták ki üzleteiket. A pusztítást követő napokban mintegy harmincezer zsidót koncentrációs táborba hurcoltak.
Bővebben...