Bevezető a Világ-nézet rovathoz

Megjelent a Egyházfórum 2015/2. számban  2013/1. számunk előszavában tájékoztattuk Olvasóinkat, hogy az Egyházfórum honlapján internetes rovatot indítottunk Világ-nézet címmel. Ebben általában olyan rövid véleményeket jelentetünk meg, amelyek valamely aktuális egyházi vagy közéleti kérdéssel foglalkoznak, és …

Bővebben...

A Sorstalanság teodiceája

A holokausztot lehet tagadni, lehet relativizálni (elmismásolni, zárójelbe tenni), le lehet vezekelni, túlélőként is bele lehet halni (mint Méry, Borowski, Celan és Primo tették), és fel lehet dolgozni. Érthetően ma már legtöbben feldolgozását, vagyis a …

Bővebben...

Falak vagy hidak?

A menekültkérdés közel egy éve megoldhatatlannak látszó feladat elé állítja az Európai Unió vezetőit és a tagországok kormányait. Az érvényes szabályozás eleve betarthatatlan volt: a gazdasági és politikai válságba süllyedő Görögország nem volt képes ellenőrizni a magyar-szerb szakasznál tízszer hosszabb tengeri határát Törökország felől, és nem volt felkészülve egymillió menekült regisztrálására sem, a késve fölajánlott segítséget pedig a nemzeti szuverenitásra hivatkozva sokáig elutasította. Ha Hellász még képes is lett volna minderre, akkor sem volt fölkészülve arra, hogy az összes menekülnek szállást és ellátást biztosítson, amint ezt az érvényes előírások szintén megkövetelik. Azt tette, amire tőle tellett: továbbintette a vonuló tömegeket, akárcsak Magyarország, és később Horvátország és Szlovénia is, jó üzlethez jutatva ezzel az embercsempészeket, és nagy számban lehetővé téve úti okmányok nélküli, ezért ellenőrizhetetlen személyek beszivárgását is, amit osztrák és német oldalról már régen fölpanaszoltak.

Bővebben...

Zakeus 2.0

         Élt abban a városban egy Zakeus nevű vámparancsnok, tehetős és tekintélyes ember, mert amilyen kis növésű volt, olyan nagy volt a hatalma. Ennek a Zakeusnak az volt a hobbija, hogy híres emberek fényképeit, autógrammjait és emléktárgyait gyűjtötte. Ha egy híres ember megjelent városában, közelükbe furakodott, lefényképezte őket, majd aláíratta velük a fényképet. Mivel azonban alig látszott ki a tömegből, ez csak ritkán sikerülhetett, ezért legmagasabb beosztottjait kérte meg, hogy ők fényképezzék le a híres embert, méghozzá vele együtt, ha sikerül mellé furakodnia. 

Bővebben...

Közoktatás: az egyházi iskolák felelőssége

Ez egy alapvetően naiv írás. De tudjuk: boldogok a lelki szegények.

A sajtó figyelmes olvasója meggyőződhet arról, hogy hazánkban számos alapvető ügy, intézmény, szolgáltatás súlyos problémákkal küzd (egyesek szerint), illetve csődben van (mások szerint – talán ezek az őszintébbek). Ebben az évben – melynek negyed része már eltelt – az oktatásról hallottunk legtöbbet. Ennek az a nyilvánvaló oka, hogy ez a legrosszabb, ennek van a legkárosabb hatása a nemzet jövőjére (bár lehet, hogy ebben a megtisztelő szerepben az első helyet az egészségüggyel holtversenyben foglalja el). A kormány a pedagógusok (és a társadalom) tiltakozását komolyan vette: egy-kettőre személycserét hajtott végre, összehozta a megfelelőnek tartott kerekasztalt, annak munkacsoportjait és máris döntéseket hozott (például, mindjárt a tárgyalások első napján, hogy a tankötelezettség felemelése nem időszerű, továbbá, hogy a tankönyvválasztékot nem bővíti). Külső szemlélő nehezen vetheti el azt a gondolatot, hogy a kormány célja az időhúzás, a tiltakozók kifárasztása és a (számára) lényeges princípiumok feltétlen megtartása.

 

Bővebben...

A szőlőmunkások 2.0

(Mt 20,1-16)

„Hasonló a mennyek országa egy gazdához – kezdte Jézus -, aki korán reggel kiment a térre, hogy munkára várakozókat fogadjon szőlőjébe.”

– Nálam, akár a mesében, egy nap egy esztendő – magyarázta nekik a gazda, s amikor megértették, megegyezett velük tízezer euróban, majd elküldte őket szőlejébe.

Amikor kilenc óra tájban látta, hogy még akadnak munkára várók, nekik is azt mondta:

– Menjetek ti is a szőlőmbe, s ami jogos, megadom nektek.

Azok elmentek, de tizenkét órakor ismét kiment a gazda, majd három óra tájban is, és ugyanígy tett. Amikor pedig késő délután öt óra tájban is kiment, még mindig talált ott álldogálókat, s megkérdezte…

Bővebben...

Irgalmas szamaritánus 2.0

Amikor Jézust fiatal jogvélő aktivisták arról faggatták, hogy ki is az ő felebarátjuk, Jézus a következő történetet mesélte nekik:

– Egy bőrfejű gárdista egy tavaszi késő estén hazafelé menet Angyalföld felé sorra belekötött a járókelőkbe, mindazokba, akiket zsidóknak, araboknak, cigányoknak, románoknak vagy feketéknek nézett, ha pedig ilyenek nem akadtak, a szemüvegeseket, az öregeket és a szerelmespárokat provokálta. Egyre magabiztosabbnak érezte magát, és amikor nagy peckesen befordult saját utcájukba, a Petneházy utcába, nem gondolta, hogy éppen az a három cingár külsejű szemüveges jogvédő látja el a baját…

Bővebben...

Civilek győzelme az idegenellenes kormánypárt fölött

Február utolsó vasárnapján több népi kezdeményezésről szavaztak Svájcban. A legtöbb figyelmet bel- és külföldön egyaránt az úgynevezett Végrehajtási iniciatíva (Durchsetzungsinitiative) kapta, amely a bűnöző külföldiek kitoloncolásának végrehajtására irányult. A tervezet mögött az idegenellenességéről ismert Svájci …

Bővebben...

Jézus követése 2.0

Miután nem fogadták őket egy szamaritánus faluba, Jakab és János azzal próbálták vigasztalni Jézust, hogy

– Uram, akarod-e, hogy azt mondjuk, „Szálljon le tűz az égből, és égesse meg őket”? Jézus nem tudta, sírjon-e vagy nevessen ezen, aztán így dorgálta őket:

– Látom, teljesen fel vagytok húzva, és ilyenkor nem tudjátok, milyen lélek van bennetek. Teljesen megfeledkeztek arról, hogy az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse.

Meghallotta ezt egy éppen arra járó habilitált egyetemi docens, a lélektudományok doktora, és így szólt Jézushoz:

– Mester, követlek, akárhová mégy!

Jézus rámosolygott, a vállára tette a kezét és így válaszolt:

Bővebben...

Másodlagos frissesség

Mindenképpen örvendetes a pedagógusok minapi ígéretes felbuzdulása, protestálása és pro-testálása egyaránt, vagyis az, hogy nem csak valami ellen (és persze bővel van mi ellen: kerettanterv, KLIK, öncenzúra-kötelezettség, egyentankönyvű diktatúra), hanem valami mellett is (és, hála Istennek, és a pedagógusok ihletett kreativitásának: akad ötlet, program és stratégia is.) Egy valamit azért hiányolok: heves tiltakozást a másodlagos frissességű pedagógiai jelenségek ellen.

Bővebben...