Miután nem fogadták őket egy szamaritánus faluba, Jakab és János azzal próbálták vigasztalni Jézust, hogy
– Uram, akarod-e, hogy azt mondjuk, „Szálljon le tűz az égből, és égesse meg őket”? Jézus nem tudta, sírjon-e vagy nevessen ezen, aztán így dorgálta őket:
– Látom, teljesen fel vagytok húzva, és ilyenkor nem tudjátok, milyen lélek van bennetek. Teljesen megfeledkeztek arról, hogy az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse.
Meghallotta ezt egy éppen arra járó habilitált egyetemi docens, a lélektudományok doktora, és így szólt Jézushoz:
– Mester, követlek, akárhová mégy!
Jézus rámosolygott, a vállára tette a kezét és így válaszolt:
Miután nem fogadták őket egy szamaritánus faluba, Jakab és János azzal próbálták vigasztalni Jézust, hogy
– Uram, akarod-e, hogy azt mondjuk, „Szálljon le tűz az égből, és égesse meg őket”? Jézus nem tudta, sírjon-e vagy nevessen ezen, aztán így dorgálta őket:
– Látom, teljesen fel vagytok húzva, és ilyenkor nem tudjátok, milyen lélek van bennetek. Teljesen megfeledkeztek arról, hogy az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse.
Meghallotta ezt egy éppen arra járó habilitált egyetemi docens, a lélektudományok doktora, és így szólt Jézushoz:
– Mester, követlek, akárhová mégy!
Jézus rámosolygott, a vállára tette a kezét és így válaszolt:
– A rókának barlangja van, az égi madárnak fészke, de az Emberfiának nincs hová lehajtania a fejét.
A habilitált egyetemi docens erre elkomorodott, s egy lépéssel hátrább lépett, mert eszébe jutott dolgozószobája, könyvtára, PC-je, DVD-je, majd még két lépést hátrált, mert badacsonyi nyaralója is eszébe jutott, aztán még hármat, mert a londoni konferencia-meghívásáról sem sikeredett megfeledkeznie. Csakhogy ekkor már egy szentéletű hölgy furakodott oda Jézushoz, aki előimádkozója volt a Gyümölcsoltó Boldogasszony plébánia rózsafüzér-társulatának, szabadidejében pedig a temetőket járta, ahol gyomlálással, fényesítéssel és buzgó imával kedvenc moziszínészei sírjait gondozta. Jézus szelíden ránézett, amire a hölgy teljesen belelkesült, ám Jézus fejét csóválva halkan azt mondta neki:
– Rendben, kövess engem, de hagyd a halottakra halottaidat!
A szentéletű hölgynek nem kellett kétszer mondani, ugyanis oda-vissza ismerte a Bibliát, akár egy Jehova-tanú, ezért aztán gyorsan elsomfordált. Ám ekkor helyébe lépett egy elegáns fiatalember, egy menő adótanácsadó ZRT top-menedzsere, és megkérdezte Jézust:
– Jó Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?
– Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó – ugratta Jézus.
– Mármint a Jóisten – vágta rá az ifjú top-menedzser, aki nem csak az üzleti életben volt magabiztos, hanem hitéletében is.
Jézus bólogatott, majd megválaszolta kérdését:
– Ha be akarsz menni az örök életbe, tartsd meg a parancsokat: ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld atyádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.
A tetőtől talpig erényes ifjú erre nagy szerényen megjegyezte:
– Mesterem, ezeket természetesen mind betartottam, de te még bizonyosan találsz javítanivalót bennem.
Jézus barátságosan rátekintett, megszerette, és ezt mondta neki:
– Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, osszad szét vagyonodat a szegényeknek, s ezzel kincsed lesz a mennyben. Aztán jöjj, és kövess engem!
Amikor ezt meghallotta az ijfú top-menedzser, elszomorodva távozott, mert egy szerencsétlen otromba tevének érezte magát, akinek sehogyan sem sikeredik átfurakodni a tű fokán, pedig ebben tévedett, mert távoztával Jézus így magyarázta az esetet tanítványainak:
– Könnyebb bizony a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Isten országába bejutni.
Amikor azonban látta, hogy ezt hallva tanítványai fellélegeznek, és élcelődni kezdenek a tevénél is esélytelenebb top-menedzseren, Jézus így figyelmeztette őket:
– Barátocskáim, úgy érzitek, hogy ti már teljesen be vagytok biztosítva üdvözüléseteket illetően? Márpedig ez az embernek saját erejéből lehetetlen.
Tanítványai hüledezését látva, így cukkolta őket:
– No akkor, kispajtások, tessék szépen lenyelni ezt a gombócot, oké?
És miközben nyögve nyeldekelték az igazságot, ezzel fejezte be a tanítást:
– Ám ne feledjétek, Istennek minden lehetséges, ezért is nevezzük őt Üdvözítőnek.
Kamarás István OJD