A történet 2006 karácsonyának előestéjén kezdődik. A nagyon mozgalmas ősz után mindenki békére és nyugalomra vágyott. Karácsonyi ajándékként a kormány a 2237/2006 (XII. 23) sz. kormányhatározattal az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) államháztartási tartaléka terhére – és azonnali határidővel – 1368,4 millió forint átcsoportosítását rendelte el. A határozat 2. a) pontja szerint ebből „a közoktatási feladatok támogatására szolgáló 948,4 millió forintot a (…) kiegészítő támogatásra jogosult egyházak között, a kiegészítő támogatás arányában kell[ett] elosztani”. A határozat 2. b) pontja szerint „az egyházi beruházások, felújítások, rekonstrukciók támogatására szolgáló 420,0 millió” forintot a következőképpen osztották el: katolikusok (243 millió), reformátusok (115 millió), evangélikusok (38 millió), Mazsihisz (24 millió). Ezen a 420 milliós kereten tehát kizárólag a négy, ún. „történelmi” egyház osztozott. A határozat kikötötte, hogy „a támogatás felhasználásánál elsőbbséget kell biztosítani a műemlék, műemléki jellegű és a közösségi célt szolgáló egyházi ingatlanokat érintő feladatoknak.”
Bővebben...Kategória: Cikkek
A mai iskola egy kutatótanár szemével
Borika, csináljunk forradalmat! – jöttek 4 évvel idősebb nővéremhez nyolcadikos osztálytársai egy tanár-diák konfliktus után, nyomában magam is serényen egy tarisznyára való röpcédulát gyártottam az osztályban két betűvel előttem járó hetes leváltására. Az egészet váratlan …
Bővebben...Az „erkölcstan vagy hittan” buktatói és alternatívái
MÁS NEMZETEKNÉL Abban a tekintetben hogy mennyire fontos tényező az oktatásban egyfelől az ember, az erkölcs és a társadalom, másfelől a vallásismeret és a hittan, az európai országok tanterveiben, iskolaügyében, oktatási-nevelési koncepcióiban és gyakorlatában rendkívül …
Bővebben...Ajánlás 2013/3
Megjelent az Egyházfórum 2013/3. számában
Amikor ez a számunk nyomdába kerül, az iskolákban már javában folyik a tanítás. Az elmúlt hónapok jelentős változást hoztak a közoktatás területén, amelyekről a legkülönbözőbb véleményeket hallhattuk, olvashattuk. Egyik-másik téma, mint például a tanárok fizetésemelése, mind a mai napig előkelő helyet foglalnak el a közbeszédben. Kevesebb szó esik azonban az oktatáspolitika alapvető és hosszú távú változásairól. Hogyan kell értékelnünk ezeket? Egyáltalán mi ezek lényege? Mit gondoljuk a kötelezően választható erkölcstanról és hittanról? Súlyponti rovatunkban két tanulmányt közlünk, amelyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Trencsényi László kutatótanárként az oktatáspolitikai változásokat értékeli. Élvezetes és szenvedélyes stílusban magyarázza el, hogy mit jelentett az egzakt tudományok 20. századi diadalútja, és miért véli úgy, hogy a mostani változások „premodern, a 19. századi gondolkodásmód”-ra jellemző gyökerekkel rendelkeznek. Kamarás István oktatásszociológus a kötelezően választható erkölcstan vagy hittan dilemmájáról értekezik. Üdvözlendőnek tartja, hogy bizonyos évfolyamokon „a hittan órákkal azonos óraszámban jelenik meg az erkölcstan nevű tantárgy”, ami „konszenzusetika maradt”. Az új szabályozás mégis felemásra sikeredett, és a beiratkozási gyakorlat és adatok is nyugtalanságra adnak okot.
Bővebben...Pál apostol és korabeli ellenfelei
A kereszténység tulajdonképpen a Názáreti Jézust Úrnak és Messiásnak elismerő első zsidó Krisztus-követők hitén és meggyőződésén alapszik,1 akik ezt a hitet ápolták, s akik erről a hitről másokat is igyekeztek meggyőzni (ApCsel 2): elsősorban a …
Bővebben...Kultusz a pénz körül: pecsenyesütőnyárs és obulus
Voltaképpen honnét is származik a tőke pusztító és félelmet keltő hatalma? Az európai pénzügyi válság nyilvánvalóvá teszi, mily elengedhetetlenül szükséges a gazdasági felvilágosodás, miként az is, hogy megfosszuk a pénzt mitológiájától. Európa az utolsó megálló. …
Bővebben...Vatikáni kérdezz-felelek
Az 1960-as születésű Róbert Bezák redemptoristaszerzetesi elöljárót 2009 júniusában szentelték püspökké Nagyszombaton (Trnava). A szertartást Josef Tomko szlovák származású kuriális bíboros vezette, aki szentbeszédében arra hívta fel az új érsek figyelmét, hogy egyházmegyéjében folytassa …
Bővebben...Jozef Tomko szlovák bíboros Eördögh-űzése
INTERJÚ DR. EÖRDÖGH ISTVÁN EGYHÁZTÖRTÉNÉSSZEL Ön az egyik írásában saját tapasztalatai alapján szlovák–magyar ellentétről beszél a Vatikánban, pedig úgy tudom, az Ön ősei között is vannak szlovákok. Igen. Egyik ősöm egy Pirk nevű Turóc vármegyei …
Bővebben...Előszó – 28. évfolyam 2. szám
XVI. Benedek pápa lemondása találgatások sorozatát indította el döntése okairól. Míg idehaza az egyház közeli média meglehetősen visszafogottan, a pápa egészségi állapotával magyarázta a szokatlan lépést, addig a független tömegtájékoztató eszközök a Vatikánt is átszövő botrányokról, anyagi és szexuális visszaélésekről számoltak be, amelyeket a leköszönő egyházfő már nem tudott kezelni. Létrehozott viszont egy háromfős bíborosi bizottságot, amely egy több száz oldalas dokumentumot állított össze a Vatikánban uralkodó botrányos állapotokról, és azt átadta a pápának. Ennek a bizottságnak volt egyik tagja Jozef Tomko kuriális bíboros, aki révén magyar és szlovák szál is kerül a vatikáni történetekbe. Egyebek mellett ennek megyünk utána súlyponti rovatunkban.
Bővebben...Lépést tartani az idővel
Megjelent az Egyházfórum 2013/1. számában 1. KAIROSZ ÜZENETE A MAI EMBERNEK A görög Kairosz a kedvező pillanat istene. Lüszipposz, az ógörög Sziküónból származó szobrász, futásban lévő férfiként ábrázolja, előrenyúló göndör hajjal és hátul kopasz fejjel. …
Bővebben...