egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Ajánlás

„Migráns vagyok” – ezzel az egyszerűségében mellbevágó kijelentéssel indítja teológiai esszéjét a jelenleg Németországban dolgozó, sváb származású romániai magyar Csiszár Klárapasztorálteológus. Definiálja a migrációt, elemzi mint teológiai kategóriát, majd mint 21. századi, globális jelenséget. Keresi a választ, miért jellemző Kelet-Közép-Európára a populista, gyűlöletkeltő beszéd. További kérdéseket is megfogalmaz, amelyek megválaszolásához a jövőben a migráció elmélyített teológiai hermeneutikája vihet közelebb.

Bővebben...

Kiáltás

 

„Békés keresztény embernek viszket a tenyere…”

(Orbán Viktor, 2017. Húsvét)

E sokat idézett mondásnak az eleje nekem talán fel sem tűnt mikor hallottam, vagy egyszerűen elfelejtettem. Akkor vésődött emlékezetembe, amikor a sok – rádióban, TV-ben – idéző közül egyik elején kezdte, a békés keresztényekkel. Akkor határoztam el, hogy megírom ezt a „kiáltást”.

Mert ritkán hangzik el olyan megnyilatkozás, melyben a keresztény emberek, a keresztény kultúra, a keresztény Európa ne szerepelne. Azzal szinkronban – mivel is?

Hogy bár munkaalapú társadalom épül, de a társadalom nagy része számára szándékoltan alacsony színvonalon tartott oktatás a legjobb esetben is csak segédmunka-alapot biztosít; rosszabb esetben közmunka alapot. Olyan időszakban, mikor a világ a tudásalapú társadalom felépítésére készül.

Bővebben...

Rendes hívők és hitetlen tamások

Az elmúlt vasárnap a hitetlen Tamás volt az evangélium. A virtigli keresztény középosztálybeli hívősereggel rendelkező budai plébániatemplom gyerekmiséjén résztvevő szülők megkönnyebbülve erősödhettek meg abban, hogy ők rendes hívők, és nem afféle hitetlen tamások. Ezek után derült égből villámcsapásként érte őket a kézi mikrofonjával gyerek közelbe érkező Lajos atya interaktív homiliájának első kérdése: „Gyerekek, kinek lángol a szíve?” A 147 gyerek (átlagos gyerekszám 2.92, a szülők átlagos életkora 37.2, további gyerekek valószínűsége 87 %) ijedten nézett szüleire, akik megnyugtató mosollyal, simogatással, kézszorítással, ölbe vevéssel, nyugtató szavakkal („Nyugi, minden rendben”, „Csak viccel Lajos atya”) űzték el a bajt. Lajos atya elmagyarázta, hogy „Irgalom vasárnapján Isten lángra lobbantja szívűnket”, de szerencsére minden maradt a régiben, hiába erősködött Lajos atya, hogy az övé már lángol.

Bővebben...

A Katakomba-paktum

Kifejezetten szegénységről, nyomorról és a szegények opciójáról először a II. Vatikáni Zsinat két konstitúciójában van szó. A Lumen gentium dogmatikus konstitúció első, alapvetéssel foglalkozó fejezetének végén, amely az Egyház misztériumát tárgyalja, a Zsinat emlékeztet arra, hogy „[...]  Krisztus a megváltás művét szegénység és üldözés közepette vitte végbe” (LG 8,3; vö. 41,4), és hogy Őt „[...] az Atya küldte, hogy örömhírt vigyen a szegényeknek [...]”(LG 8,3). Ezért „[...] az Egyháznak ugyanezt az utat kell járnia. [...] Szegény és szenvedő alapítójának képmását ismeri föl a szegényekben és szenvedőkben, próbál könnyíteni nyomorúságukon és bennük Krisztusnak akar szolgálni”(LG 8,3).

Bővebben...

Feltámadás vagy „Fel, támadás!”

A keresztény világ ezekben a hetekben a feltámadás örömét éli. Krisztus legyőzte a halált és új életet ajándékozott nekünk. Úgy is fogalmazhatnánk: a szeretet legyőzte a gyűlöletet. A krisztusi példát a történelem is megerősíti, hiszen számtalanszor láthattuk, hogy a gyűlölet hosszú távon pusztulásba vezetett népeket, közösségeket. Gyakran azt gondoljuk, hogy a gyűlölet a győztesek, míg a szeretet a gyengék fegyvere.

Bővebben...

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43