Előadásomban először a lelkipásztori konstitúció első, Az emberi személy méltósága című fejezetének fontosabb kijelentéseit foglalom össze. Ezt követően az ateizmus és vallásszabadság témáján szemléltetem: miképpen hatja át ez az emberértelmezés a zsinati gondolkodást. Végül röviden …
Bővebben...Kategória: Súlypont
A Gaudium et spes és a 21. század kultúraparadigmája
A Zsinat idejét Innsbruckban éltem meg, az akkortájt világhírű, jezsuiták által vezetett Teológiai Fakultáson, ahová valamennyi kontinensről érkeztek egyetemi hallgatók. Az innsbrucki professzorok, akik közül csak a vezető személyiséget, Karl Rahnert említem, intenzíven bekapcsolódtak a …
Bővebben...A Zsinat – valójában
Forrás: Geist in Form. Facetten des Konzils, Dietrich, Thomas–Herkert, Thomas–Schmitt, Pascal (Hrgs.), Freiburg–Basel–Wien, Herder, 2015. Ez a szöveg a szerző kommentárokkal kiegészített előadását adja vissza abban a formában, ahogyan az a 2013. március 13-án, a …
Bővebben...Párbeszéd a jövőért – Ökumenikus felelősség a teremtés védelmében
Gyanúsan hosszú idő, csaknem fél évszázad telt el azóta, hogy a tekintélyes Science magazin hasábjain egy középkortörténész a zsidó-keresztény kulturális hagyományokat tette felelőssé amiatt, hogy a nyugati kultúrában az ember nem képes a természettel összhangban …
Bővebben...Az ökomértékletesség paradigmája
Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikájával1 ökológiai megtérésre hívja az embereket, arra szólít fel, hogy mindannyian személyes felelősséget érezzünk a Föld sorsáért, minden embertársunk jóllétéért és a jövő generációk életesélyeiért. Az enciklika fordulatot jelent nemcsak …
Bővebben...A Laudato si’ és a világcégek
2015 őszén a Wesley Főiskolán szemináriumot vezettem a fenti címmel.1 Wildmann János barátom Ferenc pápa legutóbbi enciklikájából a teológiai szempontokat világította meg a hallgatók számára. Ugyanakkor számomra a szeminárium fő szempontja a geogazdaság, a geopolitika …
Bővebben...Lelkészek és az éghajlatváltozás
A Pannon Egyetem 2013–2014-ben végzett empirikus szociológiai kutatásában a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben élők – a régióbeli állandó átlagos lakosság és hét ágenscsoport1 – éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjeit vizsgáltuk: egyfelől a régióbeli állandó népesség, másfelől az ágensek …
Bővebben...Buddhista válasz a klímaváltozásra
Buddhista válasz a klímaváltozásra PALĀSA DZSĀTAKA1 Egyszer Buddha aranylúdként élt a Himalájában. A lúd rendszeresen megállt pihenni egy nagy júdásfánál, ahol összebarátkozott az ott lakó istenséggel. Egy alkalommal egy madár az indiai fügefa gyümölcsétől jóllakottan …
Bővebben...A Teremtés evangéliuma
Megjelent a Egyházfórum 2015/2. számban A LAUDATO SI’ KÖRLEVÉL TEOLÓGIÁJÁHOZ Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc szellemétől és Naphimnuszától (Cantico delle creature) ihletve írta meg a teremtett világ védelmét célzó enciklikáját.1 A pápa mindjárt körlevele …
Bővebben...Áttekintés a politikai katolicizmus két világháború közötti történetéről
Megjelent a Egyházfórum 2015/2. számban
A magyarországi politikai katolicizmus vezéregyénisége az I. világháború előtti és utáni években kétségtelenül Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök volt, aki ismételten és behatóan foglalkozott az úgynevezett „zsidókérdés”-sel is. Az Alkotmány című katolikus folyóirat 1918. szeptemberi számában „keresztény-nemzeti” politikát sürgetett, mely megakadályozhatná „Magyarország elzsidósodását”. „Nem akarom a zsidókat gettóba zárni – írja –, de nem akarom, hogy a gettó szelleme uralja szellemi életünket. Az én antiszemitizmusom nem gyűlöletet akar kelteni, hanem a nemzet felemelkedését és a nemzeti szellem ébredését akarja szolgálni.”1
Bővebben...