Louis de Bonald filozófus és esszéista monarchikus érzelmű volt, és egyházhű katolikus. (Az ő nevéhez szokás kötni a „trón és oltár szövetsége” kifejezést.) A konzervatív gondolkodó Théorie du pouvoir politique et religieux (A politikai és vallási hatalom elmélete) című munkájában (1796) a felvilágosodás eszméit romboló hatásúaknak nevezte, a demokráciát „az egyéniségek anarchiájának”, a liberalizmust „a társadalom atomizálása elméletének”. De hol tartunk ma? Az állam és az egyház szétválasztását egyértelműen az európai társadalomfejlődés jelentős vívmányának tartjuk; országainkban többé-kevésbé meg is valósult, ám számos aggasztó jel utal arra, hogy léteznek az elmélettel ellenkező gyakorlatok. GABRIEL ANDREESCU politológia-professzor, a téma nemzetközileg elismert szaktekintélye szerint Romániára egyenesen „a teokrácia árnya” vetül. Noha a román törvényhozás az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatának szellemében semleges jogi szabályozást alkotott, a gyakorlatban olyan részrehajló rendelkezések és intézkedések sora születik, amelyeknek egyértelmű kedvezményezettje a Román Ortodox Egyház. A tanulmány az elfogulatlan, kiválóan adatolt szakmai megközelítést konkrét példák ismertetésével teszi érzékletessé. Lengyelországra is kitekintünk. Ha szóba kerül, asszociációink rendszerint a következők: erősen katolikus ország, szent pápát adott, történelmi múltja és főként jelene sok hasonlóságot mutat a magyarral. Nézzük mindezt közelebbről, mélyebb összefüggésekben! Milyen a lengyel katolicizmus a mindennapokban, milyen szerepet játszik az Egyház az ország életében, milyen kapcsolata a politikával és a hatalommal? Hogyan viszonyul a ferenci reformokhoz? Ezekre és további kérdésekre találhatunk válaszokat az élete jelentős részét Lengyelországban töltött HEGEDŰS ZOLTÁN színes és lendületes írásában.
Bővebben...Kategória: Cikkek
Ajánlás 2018/1
Megjelent a Egyházfórum 2018/1. számban Keresztény közéleti-kulturális folyóiratként határozzuk meg magunkat. Nolens volens – itt és most, 2018 tavaszán – lapunkban a köz-élet, a politika kap nagyobb hangsúlyt. Vitaindító értékű írásként közöltük reformáció-emlékszámunkban Kókai Nagy …
Bővebben...Afrika igazi arca
Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban
Afrika a határtalan lehetőségek földrésze. Ásványi kincsekben gazdag, termőterülete óriási. Mégis milliók teszik kockára mindenüket, hogy elhagyhassák szülőföldjüket. Vajon mi készteti őket erre?
Éjszaka néhányan nem bírtak továbbjönni – mindenféle hangok hallatszottak, a halál lehetséges előjelei. A bozótok közti szűk ösvényen meneteltünk, úgy éreztük magunkat, mint akiket üldöznek… Sorban lépkedtünk, több száz fiatal férfi, sokan szinte meztelenül, védtelenül. Az erdőben mi voltunk a préda. Erdőkön, mezőkön és a szavannán keresztül vonultunk, majd Dél-Szudán termékenyebb vidékein. Először csak neszezés hallatszott. Közelünkben állat vagy ember mozgott a magas fűben, de mi továbbmentünk, mert mindig csak mentünk tovább… Az oroszlánnak csupán fekete körvonalai látszottak. Felugrott a fűből, és elragadta az egyik társunkat… Csak egy éles kiáltást hallottam, majd láttam, ahogyan az oroszlán a szájában magával vonszolta a fiút az ösvény másik oldalára. Az állat eltűnt zsákmányával a magas fűben, a jajgatás is nemsokára abbamaradt. Ariath volt a fiú neve.
Bővebben...Ajánlás 2017/4
Megjelent az Egyházfórum 2017/4. számában Sűrűn hangzott el a reformáció jubileumi esztendejében: „Ecclesia semper reformari debet.” Szüntelenül újra- meg átformálni, mindig újabb formákat keresni, megőrizve a hiteles / hitelesnek elismert vagy vélt tartalmat – a …
Bővebben...A szeretet ára – Beszélgetés életről és lélekről
Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban Azt kérdeztem magamtól: ki tartja össze ezt az egészet?Hogyan és mitől működik az élet?Rafik Schami1 Kémikusként Rafik Schami az anyag szerkezetét kutatta. Arra keresett választ, mi az a szervezőerő, amely összetartja …
Bővebben...„Szeretni mindig lehet”
Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban
KÉT VALLÁS, EGY PÁR. UTÁNAJÁRUNK, HOGY MŰKÖDIK EZ NÉMETORSZÁGBAN*
Először csakis elutasításban van részem. Senki nem akar beszélni a kapcsolatáról. „Sokáig vitatkoztunk rajta, inkább nem vállaljuk.” Két nő, egy keresztény és egy zsidó, remeknek tartja a különböző vallású párokról tervezett riport ötletét, végül is Németországban egyre több olyan pár van, mint ők is, szuper, hogy most közelebbről foglalkoznak velük. De kérnének egy kis gondolkodási időt, mielőtt megállapodhatnánk egy találkozóban. Aztán jön a lemondás e-mailben: nem akarnak nyilvánosan beszélni magánügyekről: „Pláne, ha vallásról van szó.”
Bővebben...Ajánlás 2017/3
Megjelent az Egyházfórum 2017/3. számában Kerek évfordulókhoz előszeretettel kapcsol emlékéveket a hivatalos kultúrpolitika. Ilyenkor úgyszólván kötelező kűrré válik a téma feldolgozása. A jeles személy vagy esemény hónapokon át tartó ünneplése során olykor kiderül: a kevesebb …
Bővebben...Vándorlás és párbeszéd
Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban
2015. január 7-nek szerencsétlen napja óta, amikor a Charlie Hebdo szerkesztőségét terrortámadás érte, és populista politikusok, nem utolsósorban Magyarország hivatalban lévő miniszterelnöke sietett nyilatkozni, egyenlőségjelet téve bevándorlás és terrorizmus közé, a bevándorlás forró téma, és nem csak Magyarországon. A hivatalosságok reakciói – ideértve a Magyar Katolikus Egyházat is – kevéssé örvendetesek voltak: csekély számú és elkésett kivételtől eltekintve nem mutattak szolidaritást az üldözöttekkel, és nem emelték fel szavukat a gyűlöletbeszéddel szemben,1 miközben civilek azonnal megmozdultak, segítő kezet nyújtva rászoruló embertársainknak. Joggal érte a hivatalos Magyarországot újból és újból kritika az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az ENSZ emberi jogi főmegbízottja, az Európa Tanács főtitkára, az Amnesty International és más nagy tekintélyű bel- és külföldi jogvédő szervezetek részéről. Jóllehet a probléma magva a menekültkérdés, a bevándorlók közül sokan a nemzetközi jog értelmében nem menekültek, még ha bibliai értelemben nyilván igaz is az, hogy túlnyomó többségük üldözött, kirekesztett, a megalázottak és megszorítottak sorsát osztja, pontosan azon emberekét, akik miatt a Názáreti megkezdte nyilvános tanítói működését.
Bővebben...Menekülés és szabadulás mint kollektív cselekvés – jogon innen, jogon túl*
Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban
A SZABADSÁG FOGALMÁRÓL
Tanulmányom vezérgondolata a szabadság fogalma egyéni és közösségi szempontjainak meghatározása; a menekülés és szabadulás mint látszólag ellentétes előjelű, mégis koherens gondolati egységet alkotó fogalmak köré épül, mégpedig a kollektív cselekvés aspektusának figyelembevételével. A témáról jogbölcseleti és jogfilozófiai alapon szintén hosszan lehetne értekezni, de konkrét közjogtörténeti (régmúlt- és közelmúltbéli) asszociációk is azonnal társulnak e fogalmakhoz, sőt napjaink migrációs problémájából adódóan a probléma aktualitását sem lehet elvitatni. Ötvözni szeretném a különböző megközelítési módszereket, mert rendkívül komplexnek érzem a témamegjelölést. Szűkebb kutatási területem, a politikai szabadságjogoknak a második világháborút követően kialakuló új korszaka, nevezetesen a hidegháború évtizedei és a rendszerváltás utáni időszak – merész, de nem alaptalan leegyszerűsítéssel – lényegében a menekülésről és a szabadulásról szól mint hatás és ellenhatás váltakozásáról a történelemben.
Bővebben...Pánikkeltő migránsok?
Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban
ESSZÉ EGY TEOLÓGIAI TOPOSZRÓL, AMELY AZ EGYHÁZAT (IS) MEGOSZTJA
Migráns vagyok. Sváb származású romániai magyarként Németországban élek és dolgozom. 2010-ben hagytam el szülőföldemet azért, hogy Bécsben, Európa jelenleg egyik legismertebb pasztorálteológusánál habilitáljak. Ezt megelőzően 2000 és 2009 között szülőföldemen végeztem az egyetemi alapképzést, magiszteri és doktori fokozatot szereztem. 2014-ben leadtam, 2015-ben megvédtem habilitációs munkámat. Többen vádolnak azzal, hogy a jobb megélhetés érdekében elhagytam szülőföldemet, és tanulmányaim végeztével nem tértem oda vissza. Kevesen tudják azt, hogy ez nem rajtam múlott.
Bővebben...