egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Vándorlás és párbeszéd

2015. január 7-nek szerencsétlen napja óta, amikor a Charlie Hebdo szerkesztőségét terrortámadás érte, és populista politikusok, nem utolsósorban Magyarország hivatalban lévő miniszterelnöke sietett nyilatkozni, egyenlőségjelet téve bevándorlás és terrorizmus közé, a bevándorlás forró téma, és nem csak Magyarországon. A hivatalosságok reakciói – ideértve a Magyar Katolikus Egyházat is – kevéssé örvendetesek voltak: csekély számú és elkésett kivételtől eltekintve nem mutattak szolidaritást az üldözöttekkel, és nem emelték fel szavukat a gyűlöletbeszéddel szemben, miközben civilek azonnal megmozdultak, segítő kezet nyújtva rászoruló embertársainknak.

Bővebben...

Menekülés és szabadulás mint kollektív cselekvés – jogon innen, jogon túl

Tanulmányom vezérgondolata a szabadság fogalma egyéni és közösségi szempontjainak meghatározása; a menekülés és szabadulás mint látszólag ellentétes előjelű, mégis koherens gondolati egységet alkotó fogalmak köré épül, mégpedig a kollektív cselekvés aspektusának figyelembevételével. A témáról jogbölcseleti és jogfilozófiai alapon szintén hosszan lehetne értekezni, de konkrét közjogtörténeti (régmúlt- és közelmúltbéli) asszociációk is azonnal társulnak e fogalmakhoz, sőt napjaink migrációs problémájából adódóan a probléma aktualitását sem lehet elvitatni. Ötvözni szeretném a különböző megközelítési módszereket, mert rendkívül komplexnek érzem a témamegjelölést. Szűkebb kutatási területem, a politikai szabadságjogoknak a második világháborút követően kialakuló új korszaka, nevezetesen a hidegháború évtizedei és a rendszerváltás utáni időszak – merész, de nem alaptalan leegyszerűsítéssel – lényegében a menekülésről és a szabadulásról szól mint hatás és ellenhatás váltakozásáról a történelemben.

Bővebben...

Pánikkeltő migránsok?

ESSZÉ EGY TEOLÓGIAI TOPOSZRÓL, AMELY AZ EGYHÁZAT (IS) MEGOSZTJA

Migráns vagyok. Sváb származású romániai magyarként Németországban élek és dolgozom. 2010-ben hagytam el szülőföldemet azért, hogy Bécsben, Európa jelenleg egyik legismertebb pasztorálteológusánál habilitáljak. Ezt megelőzően 2000 és 2009 között szülőföldemen végeztem az egyetemi alapképzést, magiszteri és doktori fokozatot szereztem. 2014-ben leadtam, 2015-ben megvédtem habilitációs munkámat. Többen vádolnak azzal, hogy a jobb megélhetés érdekében elhagytam szülőföldemet, és tanulmányaim végeztével nem tértem oda vissza. Kevesen tudják azt, hogy ez nem rajtam múlott.

Bővebben...

Keresztény Európa — keresztények Európában

Valamikor a nyolcvanas években, amikor az MTA Művelődéskutatási Munkabizottságának titkára voltam Vitányi Iván elnöklete alatt, egy konferenciát szerveztünk Van-e szocialista kultúra? címmel. Kétféle elképzelés feszült egymásnak. Az egyik szerint ki kellene találni, milyen legyen az igazi szocialista kultúra. Mérei Ferenc ezzel szemben azt mondta - ártatlan képpel és gyilkos iróniával, de nagyon bölcsen -  a szocialista kultúra nem más, mint ami itt és most van. Úgy vélem némi megszorítással igaz ez a keresztény kultúrára is. Azzal a különbséggel, hogy az olyan-amilyen keresztény kultúrában van egy (Szentlélektől) ihletett szólam, aminek a következtében értékrendjét tekintve még az elvilágiasodott Európa is - nem csak elvileg, hanem de facto is - valamennyire keresztény maradt. Lehet, hogy most már én is papolok?

Bővebben...

Ajánlás

Rendhagyó lapszámot tart kezében a nyájas Olvasó: a megszokottnál kevesebb írást adunk közre, de nagyobb terjedelműeket. A Súlypont témájához, amely ezúttal a szexualitás, házasság, válás keresztény értelmezése, olyan tanulmányok érkeztek szerkesztőségünkbe, amelyek a problémát a maga végtelen komplexitásában, logikusan kötött gondolatmenetben elemzik. Érdemi tartalmi veszteség nélkül – úgy éreztük – lehetetlen megbontani feszes szerkezetüket. Közös a két szerzőben, hogy aktív lelkipásztori szolgálatot végeznek, s a gyakorlat tapasztalatával felvértezve írnak az elméletről: Gruber László tudományos és oktatói munkássága mellett plébániát vezet, Széles Tamás pedig a nálunk kevéssé ismert ókatolikus irányzat püspöke. Ugyanakkor eltérő módszerrel, különböző diszciplínák felől közelítenek vizsgálatuk tárgyához: az előbbi a morálteológia, az utóbbi a történeti kontextusba helyezett etika nézőpontjából.

Gruber László az Amoris laetitia kezdetű, a Ferenc pápa által 2016. április 16-án kibocsátott, a házasságban megélt szeretetről szóló apostoli buzdítás 8. fejezetét, konkrétan az újraházasodott elváltak szentségekhez járulásának problémáját veszi górcső alá. Kitér a 2014–2015-ös családszinódus körül, valamint utána fellángolt vitákra, objektívan mutatja be az eltérő nézeteket, bőséges forrásanyagból merítve. Végül felteszi a kérdést: „a törékenységük és sebzettségük miatt valóban segítségre szoruló és azt váró megannyi hívő remélhet-e és ténylegesen kap-e majd egy »mentőövet« jelentő, konkrét gesztust a megtűrés-nagylelkűség-elnézés lelkipásztori gyakorlata szerint, az irgalmasság jegyében, az irgalmasság évét követően?”

Bővebben...

egyszaKözhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.

Új adószámunk:
19667908-1-43