Az Egyházfórum Alapítvány kuratóriuma a „Fidentia pro ecclesia” emlékérmét 2017-ben Románné Bolba Mártának ítélte oda a társadalom perifériájára került emberek érdekében végzett sokoldalú és reményt adó tevékenységéért.
Bővebben...Az alábbi könyvek 2025. július 31-ig és a készlet erejéig 50% kedvezménnyel kaphatók!
Postai csomagautomatába történő kézbesítés esetén legalább 10 000 Ft,
házhoz szállítás esetén 15 000 Ft érték fölötti megrendelésnél postaköltséget nem számolunk fel.
Ördögűzés és imakommandó
Hudák, a 6. b kőkemény és rendíthetetlen balhátvédje (akiről úgy hírlett, hogy elsőáldozáskor összerágta a szentostyát, s ezzel megsebezte az Édesjézust) matekből meglehetősen megrendíthető volt. Ebbéli hátrányát kivédendő a matek-doga előtt farzsebéből elővett egy Szent Antal-szobrocskát, a pad közepén lévő tintatartó fölé helyezve így fohászkodott: „Szent Antal, ha nem segítesz, bele mártalak a tintatartóba. Színtiszta mágia 1954-ben! Vallásantropológia kurzusomon a mágikus vallásosság legújabb kori iskolapéldájaként emlegetem, mostantól azonban akár le is cserélhetném Aradszki András KDNP-s képviselő legeslegújabb kori színtiszta mágikus megnyilvánulásával.
Bővebben...Vándorlás és párbeszéd
Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban
2015. január 7-nek szerencsétlen napja óta, amikor a Charlie Hebdo szerkesztőségét terrortámadás érte, és populista politikusok, nem utolsósorban Magyarország hivatalban lévő miniszterelnöke sietett nyilatkozni, egyenlőségjelet téve bevándorlás és terrorizmus közé, a bevándorlás forró téma, és nem csak Magyarországon. A hivatalosságok reakciói – ideértve a Magyar Katolikus Egyházat is – kevéssé örvendetesek voltak: csekély számú és elkésett kivételtől eltekintve nem mutattak szolidaritást az üldözöttekkel, és nem emelték fel szavukat a gyűlöletbeszéddel szemben,1 miközben civilek azonnal megmozdultak, segítő kezet nyújtva rászoruló embertársainknak. Joggal érte a hivatalos Magyarországot újból és újból kritika az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az ENSZ emberi jogi főmegbízottja, az Európa Tanács főtitkára, az Amnesty International és más nagy tekintélyű bel- és külföldi jogvédő szervezetek részéről. Jóllehet a probléma magva a menekültkérdés, a bevándorlók közül sokan a nemzetközi jog értelmében nem menekültek, még ha bibliai értelemben nyilván igaz is az, hogy túlnyomó többségük üldözött, kirekesztett, a megalázottak és megszorítottak sorsát osztja, pontosan azon emberekét, akik miatt a Názáreti megkezdte nyilvános tanítói működését.
Bővebben...Menekülés és szabadulás mint kollektív cselekvés – jogon innen, jogon túl*
Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban
A SZABADSÁG FOGALMÁRÓL
Tanulmányom vezérgondolata a szabadság fogalma egyéni és közösségi szempontjainak meghatározása; a menekülés és szabadulás mint látszólag ellentétes előjelű, mégis koherens gondolati egységet alkotó fogalmak köré épül, mégpedig a kollektív cselekvés aspektusának figyelembevételével. A témáról jogbölcseleti és jogfilozófiai alapon szintén hosszan lehetne értekezni, de konkrét közjogtörténeti (régmúlt- és közelmúltbéli) asszociációk is azonnal társulnak e fogalmakhoz, sőt napjaink migrációs problémájából adódóan a probléma aktualitását sem lehet elvitatni. Ötvözni szeretném a különböző megközelítési módszereket, mert rendkívül komplexnek érzem a témamegjelölést. Szűkebb kutatási területem, a politikai szabadságjogoknak a második világháborút követően kialakuló új korszaka, nevezetesen a hidegháború évtizedei és a rendszerváltás utáni időszak – merész, de nem alaptalan leegyszerűsítéssel – lényegében a menekülésről és a szabadulásról szól mint hatás és ellenhatás váltakozásáról a történelemben.
Bővebben...Pánikkeltő migránsok?
Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban
ESSZÉ EGY TEOLÓGIAI TOPOSZRÓL, AMELY AZ EGYHÁZAT (IS) MEGOSZTJA
Migráns vagyok. Sváb származású romániai magyarként Németországban élek és dolgozom. 2010-ben hagytam el szülőföldemet azért, hogy Bécsben, Európa jelenleg egyik legismertebb pasztorálteológusánál habilitáljak. Ezt megelőzően 2000 és 2009 között szülőföldemen végeztem az egyetemi alapképzést, magiszteri és doktori fokozatot szereztem. 2014-ben leadtam, 2015-ben megvédtem habilitációs munkámat. Többen vádolnak azzal, hogy a jobb megélhetés érdekében elhagytam szülőföldemet, és tanulmányaim végeztével nem tértem oda vissza. Kevesen tudják azt, hogy ez nem rajtam múlott.
Bővebben...Keresztény Európa — keresztények Európában
Megjelent a Egyházfórum 2017/3. számban
A nyolcvanas években, amikor az MTA Művelődéskutatási Munkabizottságának titkára voltam, Vitányi Iván elnöklete alatt konferenciát szerveztünk Van-e szocialista kultúra? címmel. Két elképzelés feszült egymásnak. Az egyik szerint ki kellene találni, milyen legyen az igazi szocialista kultúra. Mérei Ferenc ezzel szemben – ártatlan képpel és gyilkos iróniával, de nagyon bölcsen – azt mondta: a szocialista kultúra nem más, mint ami itt és most van. Úgy vélem, némi megszorítással igaz ez a keresztény kultúrára is. A különbség: az olyan-amilyen keresztény kultúrában van egy (Szentlélektől) ihletett szólam, így értékrendjét tekintve még az elvilágiasodott Európa is – nemcsak elvileg, hanem de facto – valamennyire keresztény. Lehet, hogy most papolok? Nos, higgadtabban folytatom. Mint Tomka Miklós, aki szerint a „keresztény társadalom” átmeneti történelmi képződmény volt, s immár nem lehet a jelen mércéje: nincsen többé az a plauzibilitási struktúra, melynek jellemzői a keresztény népesség számbeli túlsúlya, a kereszténység meghatározó szerepe a kultúrában (tudásanyagban, világértelmezésben és magatartási kódexben), nincs már meg a vallási és a profán intézményrendszer, valamint az állam és az Egyház szoros kapcsolata sem.
Bővebben...A személyes istenkép alakulását befolyásoló pszichológiai tényezők
Megjelent az Egyházfórum 2016/4. számában A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATA, A SZEMÉLYISÉG ÉS ISTENKÉP KÖZÖTTI KAPCSOLAT* Fontosnak látom a személyiség fejlődésének nagy vonalakban történő áttekintését, hiszen a személyes istenkép alapja az ember személyiségéhez kötődik. A személyiség …
Bővebben...II. Rákóczi Ferenc vallásossága
Megjelent az Egyházfórum 2016/4. számában II. Rákóczi Ferenc, magyar vágyak és remények egykori megtestesítője, számos szerepet vállalt magára. Volt fejedelem, de fejedelemségében két hónapot sem töltött; volt hadvezér, de valamennyi csatáját elvesztette. Diplomáciája is mindvégig …
Bővebben...Ajánlás 2017/2
Rendhagyó lapszámot tart kezében a nyájas Olvasó: a megszokottnál kevesebb írást adunk közre, de nagyobb terjedelműeket. A Súlypont témájához, amely ezúttal a szexualitás, házasság, válás keresztény értelmezése, olyan tanulmányok érkeztek szerkesztőségünkbe, amelyek a problémát a maga végtelen komplexitásában, logikusan kötött gondolatmenetben elemzik. Érdemi tartalmi veszteség nélkül – úgy éreztük – lehetetlen megbontani feszes szerkezetüket. Közös a két szerzőben, hogy aktív lelkipásztori szolgálatot végeznek, s a gyakorlat tapasztalatával felvértezve írnak az elméletről: Gruber László tudományos és oktatói munkássága mellett plébániát vezet, Széles Tamás pedig a nálunk kevéssé ismert ókatolikus irányzat püspöke. Ugyanakkor eltérő módszerrel, különböző diszciplínák felől közelítenek vizsgálatuk tárgyához: az előbbi a morálteológia, az utóbbi a történeti kontextusba helyezett etika nézőpontjából.
Gruber László az Amoris laetitia kezdetű, a Ferenc pápa által 2016. április 16-án kibocsátott, a házasságban megélt szeretetről szóló apostoli buzdítás 8. fejezetét, konkrétan az újraházasodott elváltak szentségekhez járulásának problémáját veszi górcső alá. Kitér a 2014–2015-ös családszinódus körül, valamint utána fellángolt vitákra, objektívan mutatja be az eltérő nézeteket, bőséges forrásanyagból merítve. Végül felteszi a kérdést: „a törékenységük és sebzettségük miatt valóban segítségre szoruló és azt váró megannyi hívő remélhet-e és ténylegesen kap-e majd egy »mentőövet« jelentő, konkrét gesztust a megtűrés-nagylelkűség-elnézés lelkipásztori gyakorlata szerint, az irgalmasság jegyében, az irgalmasság évét követően?”
Bővebben...Tehertételek vagy erőforrások
A tusványosi napok megnyilatkozásait mindig megillető figyelem egyik csemegéje ebben az évben a magyarság határon túl élő roma közösségeinek élethelyzete volt. Átlagosnál nagyobb érdeklődést váltott ki az emberi erőforrások miniszterének erre vonatkozó, az anyaországi érintettségre utaló felvetése. Sok blogban jelent meg pro vagy con vélemény, a trollok lendületesen köszörülték nyelvüket egymáson. Egy szélesebb kitekintésű interjúban (Élet és Irodalom, 2017.08.04. p7) az újságíró, Széky János felidézi Balog Zoltán megállapítását (»nem lehet tudni, a határon túli magyar romák tehertételt, vagy erőforrást jelentenek-e«). Ravasz Ábel, a szlovák romaügyi kormánybiztos pontosít (tudomása szerint a miniszter azt mondta, hogy »még nem döntöttük el«). A kormánybiztos véleménye szerint a két „szörnyű” változat közül az utóbbi az aggályosabb, egy néhány nappal később kiadott közleményben pedig kifejti, hogy szerinte a miniszter dilemmája valójában nem létezik.
Bővebben...