30 ÉVES AZ EGYHÁZFÓRUM A jubileumi konferencia megnyitója Amikor bő 30 évvel ezelőtt Paul M. Zulehner professzor úrral az Egyházfórumot megalapítottuk, a nyugat-európai egyházi közösségekben még érezhető volt a II. Vatikáni Zsinat szellemisége és lendülete. …
Bővebben...Tusor Péter: Pázmány, a jezsuita érsek. Kinevezésének története, 1615–1616 (Mikropolitikai tanulmány)
Tusor Péter történész, az MTA–PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoportjának vezetője és a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat szerkesztője, már 2014. május 28-án megvédte az MTA Doktori Tanácsa előtt doktori értekezését Egy „epizód” Magyarország és a római Szentszék …
Bővebben...Kamarás István OJD: Embertan-erkölcstan sztori
Aki kezébe veszi és időt áldoz arra, hogy elolvassa Kamarás István Embertan-erkölcstan sztori cmű könyvét, jól szerkesztett, könnyen olvasható, élményszerű leírásokban bővelkedő összeállítást olvashat egy magyar találmány hányatott élettörténetéről. A kronológiai rendre felfűzött, dokumentumokkal alátámasztott …
Bővebben...Megváltó nevetés
Peter L. Berger, az emberi élmény- és érzésvilág komikus dimenzióját tanulmányozó neves tudás- és vallásszociológus rendkívül fontos könyvet írt A megváltó nevetés címmel, elsősorban a „szomorú” és „komoly” vallások hívei számára. Különösen aktuális ez mai egyházunkban, ahol a leszögezett karú szenvedő Krisztus mellett még mindig eléggé ritkán bukkan föl az ölelő-szerető és az feltámadt-ujjongó Krisztus, a komoly Krisztus mellett jóval ritkábban a mosolygó, a tréfálkozó, a kánai menyegzőn táncoló, a velünk összekacsintó Krisztus. Túl sok még (és túlontúl édeskés) az „édes Jézus”, a vallási elit jelentős részét kitevő túlbuzgó hívők arcára ráfagyott „kötelező” mosoly, és – bár a karizmatikus mozgalom valamit javított a mérlegen – még elégé kevés egyházunkban az igazi derű, az önfeledt nevetés, a „szent bolondozás”.
Bővebben...Olykor belép valaki
P. János rendszergazdát, az ásotthalmi vadásztársaság alelnökét, járási bronzérmes amatőr versmondót ötvenedik születésnapjára barátai megajándékozták egy iPhone5-ös készülékhez csatlakoztatható Revelation típusú hiper-szuper hőkamerával, amely éjszakai vadászaton kívül fényes nappal is jól használható, például a nyílászárók …
Bővebben...Evangéliumi esztétika
Megjelent a Egyházfórum 2015/1. számban MIRŐL BESZÉLÜNK? Pilinszky János számos prózai írásában művészetfilozófiai, művészetelméleti igényű gondolatokat fogalmaz meg a költészet és általában a művészet rendeltetésére, lényegére és gyakorlatára vonatkozóan. Ezen meglátások legfontosabb forrásszövegei a Nagyvárosi …
Bővebben...Olvasói levelek
Kedves János! Hálásan köszönöm […] az Egyházfórum ez évi 1. számát. A folyóirat történelmét nem ismertem. Most kezdem pedzegetni. Még mindig lelkesedem érte, s ez így is fog minden bizonnyal maradni. Tulajdonképpen ugyanazon harcot folytatjátok, …
Bővebben...„Benedicta inter mulieres Iahel”
Megjelent a Egyházfórum 2015/1. számban JEGYZETEK DEBÓRÁ ÉNEKÉHEZ A BÍRÁK KÖNYVE A modern kutatás általában megegyezik abban, hogy a Bírák könyvének központi része a Deuteronomium szerkesztői által nyerte el végleges formáját,1 akik olyan keretet alkottak, …
Bővebben...Szabó Ferenc SJ: „Krisztus fénye” Bevezetés Henri de Lubac SJ életművébe
Néhány szó a könyv főbb paramétereiről: a Nyitányon kívül tíz fejezet és számos alfejezet taglalja a kiváló teológusról, Henri de Lubac bíborosról szóló monográfiát. Tizenegyedik fejezeteként terjedelmes Függelék foglalkozik de Lubac mestereivel, barátaival, tíz alfejezetbe …
Bővebben...Ajánlás 2014/4
Megjelent a Egyházfórum 2014/4. számban
„A »keresztény Európa« csak lázálom” – nyilatkozta 1991-ben Tegyey Gábor jezsuita, aki az európai egységesülés elkötelezett híve és tevékeny munkása, az Európai Közösség akkreditált katolikus újságírója volt. A csattanós kijelentés akkor hangzott el, amikor a rendszerváltási folyamat részeként végre lendületet vehetett Magyarország csatlakozása a geopolitikai-kulturális Nyugathoz. A hazai egyházakban lassan – történelmük, adott helyzetük függvényében – tudatosult saját felelősségük, és a politika színpadán is keresni kezdték szerepvállalásuk lehetőségeit. Az állítás nem veszített aktualitásából: a közelmúlt történései inkább arra világítanak rá, hogy naivság volna történelmietlen vágyképek illúziójában ringatnunk magunkat, és súlyos hiba keresztény címkével ellátott, anakronisztikus politikai célkitűzéseket megfogalmazni és elérésükre törekedni. A kereszténység – ma már – nem uralkodó ideológia, nem politikai berendezkedés, hanem, egyik szerzőnk szavait kölcsön véve: „emberi tartás”. Európa, e kétségkívül keresztény szellemiségű, a kereszténység spirituális-kulturális hagyományával átitatott földrész pedig sohasem volt homogén. Gyökerei kezdettől szerteágaztak. Az Európa-ház legalább három pilléren nyugszik: Athén, Róma és Jeruzsálem a három város, amely az európaiként definiált bölcselet, jog és hit szimbolikus alapja.
Bővebben...