A véleményeltéréshez való jog a katolikus Egyházban

A VÉLEMÉNYELTÉRÉSHEZ VALÓ JOG ÉS AZ ENGEDELMESSÉG KÖTELESSÉGE

Szekuláris társadalomban – amilyenben Európa nagyobbik részében legalább kétszáz éve élünk – nyilvánvalónak tekintjük azt, hogy bizonyos dolgokban nincs konszenzus és hogy egyik polgár véleménye eltérhet a másik polgárétól, vagy éppen egy felettes hatalom, vagy testület állásfoglalásától. Köznapi tapasztalat a nézetek ütköztetése. Amint azonban a jámbor polgár átlépi a templom küszöbét, arra gondolhat, hogy az oltár előterében immár megszűnt a véleményeltérés lehetősége és joga.

Bővebben...

A „Bátorság az egyházért” 2019-es kitüntetettje

Az Egyházfórum Alapítvány kuratóriuma a „Fidentia pro ecclesia” emlékérmét 2019-ben Honti Irén evangélikus lelkésznek ítélte oda a társadalom perifériájára került emberek érdekében végzett sokoldalú és reményt adó tevékenységéért. Honti Irén Kiskunhalason teljesít lelkipásztori szolgálatot. Munkája …

Bővebben...

Lelkigondozás vagy spirituális coaching?

Megjelent a Egyházfórum 2018/1. számban

BEVEZETÉS

A cikk arra keresi a választ, vajon a segítségre szoruló számára mi a legcélravezetőbb módszer problémája megoldására? Keresztény emberként – mint az élet minden dolgában – a biblikus szemléletű válaszokat keresem.

Feltételezésem szerint vannak olyan területek, amelyek csak lelkigondozással orvosolhatók, és vannak, melyekben hasznosabb és gyorsabb megoldásra jutunk a coaching eszközeivel, de az esetek többségében az emberek elakadásának értelmezéséhez, problémájuk megoldásához mindkét út elvezethet. A segítséget kérő személyisége, szüksége és célja a döntő a kérdésben akkor, ha rendelkezésére áll a lelkigondozó és a coach is.

Bővebben...

Ferencpápista tüntetés Közmunkás Szent József ünnepén a megbékélésért

Megjelent a Egyházfórum 2018/1. számban

Ünnepi beszéd az oroszlányi Munkás Szent József-templomban 2018. május elsején. 

Kedves Testvérek, amikor a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben turistaként a Vértest jártam, a bányászfalvakban – ami persze nem lepett meg – „Jó szerencsét!”-tel köszöntöttek. Meglepőbb volt, amikor a regéci vár körüli falvakban „Dicsértessék a Jézus Krisztus”-sal fogadták a vándort. Talán most sokan meglepődnek itt is, amikor így köszönök be: „Jó napot kívánok!” Kivéve persze azok, akik emlékeznek Ferenc pápa első szavaira: „Testvéreim, jó estét!”

Bővebben...

Az új NAT régi-új Erkölcstana

1995 elején még az etika szerepelt a készülő NAT-ban, de a szakterület felelőse, Honffy Pál  jól ismerte az Országos Közoktatási Intézet általam vezetett Embertan műhelyének innovációját: az embertanba ágyazott erkölcstant, és önmaga helyett engem javasolt a készülő alaptanterv Ember és társadalom munkacsoportjába. Sokak szerint az 1995-ben elfogadott és 1998-ban bevezetett hivatalos curriculum egyik legmarkánsabb fejezete éppen az Emberismeret lett, egy igazi hungarikum, mert ehhez hasonló ― a leíró és normatív embertudományokat egymásba ötvöző ― tárgy máig nem található Európa oktatástérképén. Az akkor oktatásszociológiai felmérések szerint egyaránt elfogadható volt a különböző világnézetű oktatáskutatók, pedagógusok, szülők és tanulók nagy többsége számára. Az ilyen mértékű konszenzusos támogatás szerintem elsősorban a többdimenziós (biológiai, pszichikus, történeti-szociológiai és szellemi) emberképének valamint konszenzus-etikájának volt köszönhető.

Bővebben...

Keresztény hitünk a vallási pluralizmus korában

JÉZUS KRISZTUS – AZ EGYETEMES ÜDVÖZÍTŐ

A nemrég lezárult Lutherv különleges alkalmat kínált a Krisztus-hívőknek az ökumenikus párbeszéd elmélyítésére. Ma már inkább azt nézzük, ami egyesít, semmint azt, ami szétválaszt vagy egymással szembeállít bennünket. A kölcsönös nyitottságban és az őszinte igazságkeresésben sokszor ráismerünk bizonyos teológiai nézetek komplementaritására, emellett pedig mindig van lehetőség a szeretet párbeszédére és a közös karitatív elkötelezettségre.

Bővebben...

Hogy szólnak a harangok a Visztula mentén?

LENGYELORSZÁGI KATOLIKUS  EGYHÁZ MA, EGY KÉTLAKI MAGYARSZEMÉVEL

Esetenként szakszövegnek is nevezhető élménybeszámolóimat általában szeretem a fentinél ütősebb, provokatívabb, blickfangosabb címmel indítani. Most is milyen jól mutatna, rögtön magára vonná a tisztelt Olvasó tekintetét, ha – mondjuk – az állna föntebb: A lengyel klérus Ferenc pápa megbuktatásán dolgozik. Vagy: Üresedő templomok már Varsóban is, netán: Gądecki bíboros érsek liturgikus tálcán kínálgatja a híveknek Kaczyński pártját. Vagy feltéve másik szemüvegemet: Lengyelország a keresztény Európa utolsó mentsvára, plusz kenettel: A katolikus hit rendíthetetlen védelmezője.

Bővebben...

Vallási élet Romániában

Megjelent a Egyházfórum 2018/1. számban

SEMLEGES SZABÁLYOZÁS, PÁRTOS GYAKORLAT

 

ÁTTEKINTÉS A ROMÁNIAI VALLÁSOSSÁG HELYZETÉRŐL

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint Románia népessége 99,8%-ának van valamilyen vallásos kötődése. A Global Index of Religiosity and Atheism – 2012 (‘A vallásosság és ateizmus globális mutatója – 2012’) szerint[1] 2012-ben Románia a 10 legvallásosabb ország rangsorában a 6. helyet foglalta el: a románok 89%-a „vallásosként” határozta meg magát. Csupán Ghána, Nigéria, Örményország, a Fidzsi-szigetek és Macedónia mutat ennél is erősebb vallásos identitást. Jelentős, 11%-os eltérés állapítható meg a bejegyzetten vallásos kötődésűek és a tematikus felmérés alkalmával magukat vallásosnak mondó személyek száma között. Levonhatjuk a következtetést: a különbség magyarázata a felmérés lefolytatásának módjában rejlik.

Bővebben...

Bocsánat – de hogyan lehetséges megbocsájtani?

Megjelent a Egyházfórum 2018/1. számban

Hiszen nem múlik el a legbelsőbb keserűség, mert a gyász az, ami legtovább megmarad. Pedig ez taníthatna elengedésre. Egyúttal ez az, ami emlékeztethet, és a megelőzést remélteti.

K itudja, tudok-e igazán megbocsájtani? Sokkal inkább csak tanulom, miképpen lehet felejteni, hogy akarni tudjak újrakezdeni. Hogy a mást látni, meglátni és megformálni képes legyek, hogy ne váljak meghívójává a Gonosznak, aki éppen az elvesztett pillanatokat lesi.

Bővebben...