Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban A Balassi Kiadó az idei könyvhétre jelentette meg a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatban Pécsi Lukács 16. századi író-költő könyvecskéjét. A továbbiakban, erősen támaszkodva a Kőszeghy Péter és Utasi Csilla írta …
Bővebben...Néhány gondolat a Rajnán túlról
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
Jegyzetek Lengyel László: Kiszabadulhat-e az államfogoly? A katolikus egyház az állam fogságában című írásához. Egyházfórum, XXIX (IV. új), sz. (2014), 8–16.
Amikor így, ezer km távolságból, hozzászólásomat írom, először is meg kell jegyeznem, hogy nem lévén sem az egyházi hierarchia, sem politikai vagy közvélemény-formáló értelmiségi kör tagja, hozzászólásom egy Assisi Szent Ferenc rendjéhez tartozó, egyszerű, szemlélődő szerzetesnőjéé, aki több mint tíz éve nem él Magyarországon, hanem Franciaországban. Ez is az oka annak, hogy Lengyel László „egyház-fogoly” metaforájára csak „katolikusabb”, azaz „egyetemesebb” szempontból tudok reagálni.
Bővebben...Egyházpolitikai megfontolások
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
Elhangzott 2014. október 14-én a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének Közpolitikák és jogi környezetük. Egyházpolitika című rendezvényén. Szerkesztett változat.
A JELENLEGI HELYZET
A jelenleg érvényes egyházpolitikai irányelveket Balog Zoltán és Semjén Zsolt fogalmazta meg az Egyházakra vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye 2002 kötethez írt, A magyar modell címet viselő bevezetőjükben, amely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Kapcsolatok Főosztálya kiadásában jelent meg. Ez a mindössze kétoldalas írás formálisan nem kérdőjelezi meg ugyan az állam és egyház elválasztásának, valamint az állam világnézeti semlegességének elvét, de a gyakorlatban számos lehetőséget biztosít az államnak az egyházak befolyásolására. A több tucatnyi régi és új finanszírozási forma, valamint az elosztási kulcsok megváltoztatása az egyes egyházakat különbözőképpen érintette. A szerzőpáros az ún. „történelmi egyházak”-at kívánta előnyben részesíteni, másokat pedig háttérbe szorítani, de ennek egyik fontos eszközét, az egyházalapítások szigorítását, a parlamenti kétharmados többség hiányában 1998 és 2002 között nem sikerült megteremteni.
Bővebben...A család: a szeretés műhelye
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
KEVE családi nap, Hotel Thermal Margitsziget, 2014. 06. 14. (A cikk az elhangzott előadás szerkesztett változata.)
A család mibenlétét, kialakulását, működését, a családos élet próbatételeit a magunk módján mindannyian megtapasztaljuk. Kérdéseinkre választ keresve, összefüggések felismerésére törekedve, kételyeink, bizonytalanságaink eloszlatásához könyvtárnyi szakirodalom kötetei között válogathatunk ízlésünk és világlátásunk szerint. Az alábbiakban következő gondolatmenet nem könnyíti meg a tájékozódást. Bevallott célja szerényebb: kevésbé megszokott nézőpontokat választva vesz szemügyre és kevésbé elcsépelt szóhasználattal tárgyal néhány olyan kérdést, amelyek krízisektől, katasztrófáktól viszonylag távoli, a közfelfogás által teljesnek és egészségesnek tartott családokban is figyelemre és latolgatásra érdemesek lehetnek.
Bővebben...Utójáték
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
A cikk korábbi változata megjelenik németül: a Tikkun Olam. Der Beitrag jüdischer Frauen zu einer besseren Welt, Hrsg. Lappin-Eppel, Eleonore, Berlin (Bet Debora Journal) című kiadványban 2014 őszén, valamint angolul: Baltic Worlds, 2014, 2–3. sz. 4–9.
Bővebben...Maximák minimuma
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
HITEK ÉS EGYÜTTÉLÉSI NORMÁK
A társas lény létfeltétele a társaság rendje. Ahogy a társasság körei tágultak: a családtól, a törzstől, az egyterületű, egynyelvű népektől a mai globális világig, úgy változtak és ütköztek az együttélések normái. A Bibliában elbeszélt történetek híven tükrözik ezt a kettős folyamatot: a kiválasztott nép identitástudatának erősödését, a saját isten normáinak kőbe vésését és az idegen népektől, isteneiktől való eltávolodást; a saját normáknak az ortodoxiákban máig viselt jelképeitől az Újszövetségnek a Római Birodalom univerzumáig terjedő, ma is hivatkozott hagyományáig. Vallásháborúk, vallásüldözések, hatalmi kényszerek sora vezeti el történelmünket a napjainkig, a névleg egy hitvallású európai civilizációban is.
Bővebben...Életmű Auschwitz után
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
VIKTOR E. FRANKL ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA A KONCENTRÁCIÓS TÁBOROK ÁRNYÉKÁBAN, A LOGOTERÁPIA ÉS EGZISZTENCIAANALÍZIS FÉNYÉBEN
Röviddel azelőtt, hogy Amerika belépett a második világháborúba, értesítették Viktor Franklt, a bécsi Rothschild Zsidó Kórház neurológus főorvosát, hogy az Egyesült Államok konzulátusán átveheti amerikai vízumát. Bár Frankl évek óta várt a kivándorlást biztosító úti okmányra, mégsem jelentkezett érte. A hír hallatán ugyanis komoly benső vívódáson ment át: meneküljön a szabadságba, vagy maradjon Bécsben. Tudta: ha elutazik, Amerikában komoly karriert futhat be, semmi nem áll pszichiáteri hivatása útjában, ha azonban marad, annak beláthatatlan következményei lehetnek, különösen a háborús bizonytalanság és az elhatalmasodott zsidógyűlölet miatt. Tudta azt is: amíg ő az országban marad és főorvosként dolgozik, szülei vele együtt deportálási mentességet élveznek. Ha elhagyná az országot, szüleit kitenné a deportálás veszélyének. A menni vagy maradni kérdés kapcsán kétségek mardosták: egyrészt a hivatástudatából fakadó felelősség, másrészt szülei iránt érzett felelősségének érzete. A megoldást otthon, a rádióasztalon megpillantott kődarab jelentette: édesapja délutáni séta közben a szétrombolt zsinagóga törmelékei között rátalált a Tízparancsolat kőtáblájának egyik darabjára, amelyen rögtön felismerte a negyedik parancsolat jellegzetes héber betűjét. A dilemmával küszködő főorvos egyértelmű üzenetet vélt felfedezni a megtalált szent kődarabban: Atyádat és anyádat tiszteld, hogy hosszú életű légy e földön! Viktor Frankl Bécsben maradt, ezzel ideig-óráig megőrizte szüleit a deportálástól.[1] 1942-ben aztán menni kellett: Theresienstadt, Auschwitz, Kaufering és végül Türkheim voltak Frankl életének borzalomállomásai.[2] Családját elveszítette a koncentrációs táborokban, ő azonban csodával határos módon megérte a felszabadítás óráját, és Soá-tapasztalatával életművet teremtett, amely a szenvedő ember legerősebb akaraterejét szólítja meg a legnagyobb borzalmak között is: az értelem feltétel nélküli akarását.
Bővebben...Rittner, Carol/Smith, Stephen D./Steinfeldt, Irena: A holokauszt és a keresztény világ
„A holokauszt és a kereszténység – látszólag nehezen összekapcsolható fogalmak. Hiszen mi is állhatna távolabb a jóérzésű keresztény emberek elveitől, erkölcseitől és szándékaitól, mint az, hogy vallásukat a gyűlölet egyik leggyalázatosabb történelmi megnyilvánulásával hozzák összefüggésbe? …
Bővebben...Drewermann, Eugen: Pszichoanalízis és erkölcsteológia
A teológus és pszichoanalitikus szerzőt e két – az ember lelki egészségéért a 19. századtól egymással ádáz harcot vívó – tudományág közötti elméleti viszony újragondolása ihlette. A közölt tanulmányok a teológia és a pszichoanalízis művelői …
Bővebben...A győri Ranschburg Salamon rabbi és családja a magyar kultúráért
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
ÉVFORDULÓK ÉS SORSFORDULÓK
Amikor Magyarország német megszállásának drámai eseményeire kell visszatekintenünk, nemcsak a felelősökről tolulnak fel zaklatott kérdéseink. Arra is rá kell látnunk mindannyiunknak: milyen jelentős szellemi értékteremtők lehetséges további alkotásaitól fosztatott meg a magyar kultúra.
Bővebben...