Megjelent az Egyházfórum 2005/4. számában Még az év első hónapjában hunyt el egyik igaz barátunk, Forintos György. Az Egyházfórum csupán néhány éve került vele kapcsolatba, de ez alatt a néhány év alatt mindig számíthattunk rá. …
Bővebben...Kategória: In memoriam
In memoriam Dr. Kis György (1914-2005)
Megjelent az Egyházfórum 2005/2. számában A közelmúltban az Egyházfórum több barátját is elvesztette, akik munkájukkal, tanácsaikkal vagy éppen anyagilag is segítették folyóiratunkat és könyvkiadásunkat. Kis György plébánosnak két művét is kiadtuk, az egyiket (Megjelölve Krisztus …
Bővebben...Dr. Végvári Tibor
Megjelent az Egyházfórum 2008/6. számában Az Egyházfórum 2006/ 1. számának Báránybőrben című rovatában közöltük Végvári Edit levelét, amelyet idős és beteg paptestvére, dr. Végvári Tibor ügyében írt Mayer Mihály pécsi püspöknek. Tibor atya több mint …
Bővebben...Ötven éve történt II.
Megjelent az Egyházfórum 2009/2. számában Második rész[1] A KÖZPONTI SZEMINÁRIUM BENÉPESÍTÉSE AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK JELENTÉSEI TÜKRÉBEN A szeminárium elöljárói és az akadémia tanárai rádöbbentek arra, hogy növendékek híján mindkét intézményt a megszűntetés veszélye fenyegeti. …
Bővebben...A nagy kirúgás
Megjelent az Egyházfórum 2009/1. számában ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Január 23-án volt ötven éve annak, hogy a Budapesti Központi Papnevelő Intézet növendékei megtagadták a közösséget a XII. Pius pápa által név szerint kiközösítettek vezette kollaboráns …
Bővebben...Tomka Miklós (1941-2010)
Megjelent az Egyházfórum 2010/6. számában 2010. november 25-én szívinfarktusban váratlanul elhunyt Tomka Miklós vallásszociológus. Bár közgazdasági végzettséggel rendelkezett, a vallásszociológiát már a múlt század 70-es éveitől művelte. 1990-től részt vett az Országos Lelkipásztori Intézet és …
Bővebben...In memoriam Kerkai Jenő
Kerkai Jenő 110 éve, 1904. november 9-én született, és 44 éve, 1970. november 8-án halt meg, egy nappal azelőtt, hogy elérte volna a 66 éves kort. Rá mindig emlékeznünk kell, de ezt az emlékezést most különösképpen indokolttá teszik az évfordulók. Már itt le kell írnom, hogy apa-fiúi, kölcsönös tiszteleten és szereteten alapuló kapcsolat fűzött hozzá, amelynek folytán e helyütt személyes emlékeimről is beszámolhatok. Édesapám 1903., Édesanyám 1906. évi születésű volt, tehát egyidősek voltak P. Kerkaival; talán ez is oka volt annak, hogy ez az apa-fiúi kapcsolat kialakulhatott. Hasonló viszonyban voltam az 1906-ban született Barankovics Istvánnal is. Nem véletlen, hogy ők ketten szinte pontosan ugyanazt a kort érték meg: Kerkai 66, Barankovics 67 évet élt, s mindketten akkor haltak meg, amikor a kommunista rezsim megdönthetetlennek látszott, szinte mindörökre. Nagyrészt ez a reménytelenség okozhatta mindkettejük korai halálát; amelyet Kerkai esetében az átélt szörnyű szenvedések is siettettek. Szüleim mellett ők ketten határozták meg az életemet, és Kerkai ilyen mély hatásával nem állok egyedül. Egyéniségének rendkívüli ereje volt, amely döntő módon hatott minden hozzá közel állónak, minden munkatársának, mindegyikünknek egész életére.
Bővebben...