Vita a magyar keresztény politikáról

Megjelent az Egyházfórum 2009/4. számában Érdeklődéssel olvastam az Egyházfórum 23-24. évfolyamában Szakolczai György professor emeritus cikkét az 1945-50 közti időszak keresztény politikai mozgalmairól és egyházi vonatkozásairól.  Mint a háború utáni korszak kutatója és számos közlemény …

Bővebben...

Néhány gondolat a Rajnán túlról

Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban 

Jegyzetek Lengyel László: Kiszabadulhat-e az államfogoly? A katolikus egyház az állam fogságában című írásához. Egyházfórum, XXIX (IV. új), sz. (2014), 8–16. 

 

Amikor így, ezer km távolságból, hozzászólásomat írom, először is meg kell jegyeznem, hogy nem lévén sem az egyházi hierarchia, sem politikai vagy közvélemény-formáló értelmiségi kör tagja, hozzászólásom egy Assisi Szent Ferenc rendjéhez tartozó, egyszerű, szemlélődő szerzetesnőjéé, aki több mint tíz éve nem él Magyarországon, hanem Franciaországban. Ez is az oka annak, hogy Lengyel László „egyház-fogoly” metaforájára csak „katolikusabb”, azaz „egyetemesebb” szempontból tudok reagálni.

Bővebben...

A magyar értelmiség felelősségéről

Megjelent az Egyházfórum 2016/4. számában A MAGYAR ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGÉRŐL Érdekes cikk1 jelent meg a szakértelem szerepéről a gazdasági-társadalmi döntéshozatalban. Az írás a kanadai teherfuvarozás 20. századi szabályozásának anomáliáin keresztül mutatja be, milyen zavarokkal járt a …

Bővebben...

A holokauszt feldolgozása a Magyarországi Református Egyházban

Megjelent a Egyházfórum 2014/4. számban

Olvasói reflexió egy tanulmányhoz1

Nem a hasznosság, nem az eredmény dönti el az emberek becsét,
hanem motívumaik tisztasága és szolgálataiknak áldozatossága.2
Ravasz László református püspök

A holokauszt történeti és pszichológiai beágyazásának viszonya kapcsán dr. Kovács Mónika, a Hannah Arendt Egyesület elnöke fogalmazta meg:

A kollektív emlékezet célja sokszor éppen ellentétes az analitikus történelemtudományéval: egy szempontból – a (nemzeti)3 csoportéból – leegyszerűsített és elfogult történelemképet nyújt, amelynek funkciója elsősorban nem a megismerés, hanem a pozitív csoportidentitás kialakítása. Jellemző a kollektív emlékezetre, hogy azok a történelmi események kerülnek a középpontjába, amelyekben a nemzeti csoport „jól szerepelt”; a jelen szempontjából elhibázottnak vagy egyenesen bűnösnek tartott cselekedetek „elfelejtődnek”, vagy be sem kerülnek az emlékek közé. A kollektív emlékek kialakításának legfontosabb motívuma a csoport identitásának fenntartása. Az pedig szociálpszichológiai közhely, hogy a csoportok – éppúgy, mint az egyének – a pozitív identitás fenntartására motiváltak. 4

Szokás ma az emlékezet és a történelem szembenállásáról beszélni. […] A történelem kritikai mezében […] végeredményben emlékezet csatázik emlékezettel, annak eldöntésére, hogy ki verhet hidat a múlt szakadéka és a sajátjának elképzelt jövő felé.5

Bővebben...

Válasz a református egyház közleményére

A Magyarországi Református Egyház Kommunikációs Szolgálata 2013. november 20-án kiadott „Közlemény”-e lényegében összemossa az Egyházfórum-ot és a http://jhnnsclvn.wordpress.com internetes blogot. Ennek kapcsán néhány tárgyi tévedés mindenképpen helyreigazításra szorul.

Bővebben...

Viktorból akár Pál is lehetne még…

Megjelent az Egyházfórum 2011/4. számában EGY ÚJABB NYÍLT LEVÉL, REMÉLEM VITAIRAT TISZTELT MINISZTERELNÖK ÚR! Nehéz szülés: közel másfél éve készültek ezek a sorok. Miután kézhez kaptam a személyesen  nekem küldött, fényképes köriratát azzal a felszólítással, …

Bővebben...

Vallástudomány? Magyarországon?

Vallástudomány? Magyarországon?Hozzászólás Jakab Attila cikkéhez A vallástudomány intézményes megjelenése a hazai felsőoktatásban csak néhány évre tekinthet csak vissza, így minden kompetens és tájékozott hozzászólásnak a létező szakokat működtetők különösen is örülnek. Jakab Attila a folyóirat …

Bővebben...