Megjelent az Egyházfórum 2013/4. számában
A mögöttünk lévő egyházi év a katolikus egyházban a Hit éve volt. Ezt XVI. Benedek pápa hirdette meg a II. Vatikáni zsinat 50. évfordulója alkalmából, noha a zsinat nem tárgyalta kifejezett módon a hit kérdését. A pápa szerint azonban az elmúlt években bekövetkezett lelki „elsivatagosodás” és „üresség” szükségessé teszi, hogy visszatérjünk a zsinat „betűjéhez”, vagyis „szövegeihez”, és ezáltal egyaránt elkerüljük az „anakronisztikus nosztalgiát” és a „túlzott előreszaladást”. A Hit évének az egész egyházat meghatározó élménye mégsem a zsinat betűjéhez, hanem inkább a zsinat szelleméhez való eleven, személyes visszatérés volt: Jorge Bergoglio bíboros, Buenos Aires érsekének pápává választása által. Míg Benedek a betű embere volt, és a tanítást hangsúlyozta, addig Ferenc pápának az élet, az elevenség a fontos. Az egyházkormányzásban bekövetkezett stílusváltás szembeötlő, sőt meglepő. Nemcsak nekünk, katolikusoknak és a testvéregyházak tagjainak, hanem a nem keresztényeknek és nem hívőknek is. Talán azt is mondhatjuk, hogy a világ lélegzetvisszafojtva és fokozott szimpátiával figyeli Ferenc pápa megnyilvánulásait és tevékenységét, valamint erőfeszítéseinek sikerét.
A mögöttünk lévő egyházi év a katolikus egyházban a Hit éve volt. Ezt XVI. Benedek pápa hirdette meg a II. Vatikáni zsinat 50. évfordulója alkalmából, noha a zsinat nem tárgyalta kifejezett módon a hit kérdését. A pápa szerint azonban az elmúlt években bekövetkezett lelki „elsivatagosodás” és „üresség” szükségessé teszi, hogy visszatérjünk a zsinat „betűjéhez”, vagyis „szövegeihez”, és ezáltal egyaránt elkerüljük az „anakronisztikus nosztalgiát” és a „túlzott előreszaladást”. A Hit évének az egész egyházat meghatározó élménye mégsem a zsinat betűjéhez, hanem inkább a zsinat szelleméhez való eleven, személyes visszatérés volt: Jorge Bergoglio bíboros, Buenos Aires érsekének pápává választása által. Míg Benedek a betű embere volt, és a tanítást hangsúlyozta, addig Ferenc pápának az élet, az elevenség a fontos. Az egyházkormányzásban bekövetkezett stílusváltás szembeötlő, sőt meglepő. Nemcsak nekünk, katolikusoknak és a testvéregyházak tagjainak, hanem a nem keresztényeknek és nem hívőknek is. Talán azt is mondhatjuk, hogy a világ lélegzetvisszafojtva és fokozott szimpátiával figyeli Ferenc pápa megnyilvánulásait és tevékenységét, valamint erőfeszítéseinek sikerét.
A pápa megválasztása óta eltelt hónapok alatt megmutatkozott a ferenci egyházfordulat néhány sarkalatos pontja, ezért arra kértünk néhány hazai és külföldi hívőt, vagyis laikust és klerikust, nőt és férfit, hogy értékelje az új egyházfő tevékenységét, mondjon véleményt reformtörekvéseiről, és írja meg azt is, ha veszélyeket lát ezek útjában. A megnyilatkozásokat két nagyobb lélegzetű értekezés fogja közre, mindkettőt egy-egy katolikus pap írta. Bevezető tanulmányában Török Csaba a pápa programjának főbb pontjait ismerteti, és annak a véleményének ad hangot, hogy a katolikus egyház „kairoszt él”, „esélyt kapott”, ami egyben nekünk is felszólítást jelent. Ezt követően a szerzők szerinti névsorban közöljük az egyes reflexiókat, amelyek fele laikusoktól származik: Kolozsvárról Bodó Márta, Bécsből Csiszár Klára, Magyarországról pedig Gyergyói Gyuláné, Neubauer Irén és Scharle Péter fogalmazza meg álláspontját. Külön öröm számunkra, hogy egyházi személyek is kifejtették véleményüket: Gáncs Péter evangélikus püspök, Marian Prachár pozsonyi katolikus pap, Várszegi Asztrik bencés főapát és Robert Zollitsch érsek, a Német Katolikus Püspökkari Konferencia elnöke. A körképet Paul M. Zulehner bécsi pasztorálteológus, az Egyházfórum társalapítója zárja a tétlen-keresztényeket kevéssé kímélő értékelésével.
A Hit évére és az ebben kapott kegyelmi ajándékokra tekintenek vissza budapesti egyetemisták a Lelkiségi rovatban. – Igazi kortörténeti áttekintést nyújt előadásában Matavovszky Tiborné, a 2013-as Fidentia pro ecclesia emlékérem egyik kitüntetettje. Úgy látja, hogy a rendszerváltás „lehetőséget adott volna vallomásokra, tisztázásokra”, de az egyház ezt a „történelmi lehetőséget” elmulasztotta. Mégsem szűnik meg álmodni egy olyan egyházról, amely visszatér a kezdetekhez. – Magyar nyelven alig érhetőek el a Krisztus korabeli zsidó filozófus, Alexandriai Philón művei. Számunkban egy rövid részletet közlünk a „Minden igaz ember szabad” című könyvéből Szelivánov Júlia műfordításában. – Fórum rovatunkban kapott helyet a Magyarországi Református Egyház tiltakozó közleménye az előző számunkban megjelent, állami támogatás elszámolásával kapcsolatos cikkünk miatt. Közöljük Jakab Attila erre adott válaszát is.
Wildmann János