Vallástudomány? Magyarországon?

Megjelent az Egyházfórum 2005/1. számában

Hozzászólás Jakab Attila cikkéhez

A vallástudomány intézményes megjelenése a hazai felsőoktatásban csak néhány évre tekinthet csak vissza, így minden kompetens és tájékozott hozzászólásnak a létező szakokat működtetők különösen is örülnek. Jakab Attila a folyóirat előző számában közölt állásfoglalásának eredetileg az induló Vallástudományi Szemle első száma hasábjain kellett volna megjelennie. Ha a hozzászólás felmutatta volna a hozzáértés és a tudományos igényű vita elemi követelményeit – tájékozódás, árnyalt fogalmazás, az állítások tényekkel vagy/és hivatkozott elméletekkel való alátámasztása stb. –, bizonyára a szerkesztők örömmel adtak volna neki helyet. Minthogy a fent említett írás a minimális feltételeknek sem felelt meg, ezért elálltak közlésétől. A szerző által szerkesztett lap hasábjain való utólagos publikálás remélhetőleg nem téveszti meg az olvasókat, és nem engednek annak a látszatnak, hogy kedves lapjuk szerkesztője valamiféle illegitim döntésnek lett volna áldozata. Színvonal alatti publikációkat nyilván az Egyházfórum sem közöl – s emiatt szerethető és megbízható kiadvány.

Jakab Attila a hazai vallástudomány értékelését úgy végezte el, hogy – néhány állításával ellentétben – sajnos nem tájékozódott arról, hogy az illető tudománynak mik a magyarországi hosszú és középtávú előzményei, művelésének jelenlegi intézményes és módszertani keretei. A leghalványabb jelét sem adta annak, hogy ismerné a két jelenleg működő szak kurrikulumát, oktatóit és eddigi eredményeit. Elemzésében abból a szakállas tudományelméleti alapállásból indul ki, miszerint a vallástudomány ne legyen kriptoteológia, és ne legyen olyan mértékben egyházi ellenőrzés alatt, hogy az leíró természetét sértse. Jakab talán nem tudja, miért is kellene tudnia, hogy ezek a feltételek egész Európában részben teljesültek, részben a teológia és a vallástudomány öndefiníciója és módszertana számtalan revíziója nyomán okafogyottá váltak – Amerikában pedig egészen másképpen vetődtek fel. Ezek felemlegetése a szerzőt úgy tünteti fel, mintha egy tudománytörténeti relikviákat őrző vitrinből valamely kiérdemesült szerző szobrocskájaként egyszerre csak beleszólna egy jóval későbbi kor vitájába.

Kizárólag az Egyházfórum olvasóinak tájékoztatása céljából engedtessék meg leszögezni, hogy a magyarországi vallástudomány szegedi szakja a diszciplina nemzetközi tudományelméleti és módszertani trendjeinek maximálisan megfelelve a vallásokat leíró módon, azok történeti és jelenkori dimenzióit arányosan taglalva működik. Kurrikuluma a hatályos képesítési követelményeknek a MAB és az OM által kijelölt összes bírálati kritériumnak eleget téve tartalmazza az összes világvallás történetének, az összes releváns valláselméleti diszciplínának tantárgyait, oktatói az ország legkiválóbb, magas tudományos fokozattal és tekintélyes publikációs listával, esetenként rangos nemzetközi elismeréssel rendelkező szakemberei. A szak nappali és levelező hallgatói tanusíthatják ezeket az állításokat, hasonlóan a számos európai és amerikai egyetemről ide látogató vedégelőadók.

Jakab Attilának végezetül talán azt ajánlhatom, hogy iratkozzék be pl. a szegedi képzés levelező szakjára. Ha szorgalmasan olvas és tanul, talán átmegy a „Bevezetés a vallástudományba“ tantárgy vizsgáján, s ezt követően talán majd maga is mosolyogva tekint vissza vallástudományról szóló tájékozatlan és elfogult pamflettjére.

Máté-Tóth András
A szerző a SZTE BTK Vallástudomány Tanszékének vezetője, 1992-98 között az Egyházfórum főszerkesztője.