Megjelent az Egyházfórum 2005/1. számában
A szerző ebben a hiánypótló műben a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszéke által a közelmúltban végzett rendszeres kutatás eredményeit tárja a hazai nagyközönség elé. Gyakorlatilag feltérképezi a magyarországi vallási közösségeket, és minden egyes esetben tizenegy pont szerint csoportosítva adja közre az információkat. „Ebben a kiadványban – írja Török Péter az előszóban – rövid tájékoztatást kap a tisztelt olvasó arról, hogy az egyes vallási közösségek honnan, milyen körülmények közül indultak (vagyis rövid történeti összefoglalást), lényegileg milyen irányba tartanak (vallási orientáció), s végül néhány forrást arra, hogy honnan szerezhet további információt az adott vallási közösségről” (11).
A szerző bevezetője első részében tisztázza, hogy mi az, ami ebből a könyvből hiányzik: ez pedig nem más, mint az értékítélet. Hiszen a vallástudós (történetesen a vallásszociológus) nem tudja „egyértelműen, egyszer s mindenkorra kijelenteni, hogy egy adott közösség a társadalomra káros szekta-e” (15). Ezen világos megfogalmazás után veti fel röviden a vallás meghatározásának kérdését, illetve taglalja a hivatalos és nem hivatalos vallás, az egyház, szekta, kultusz fogalmak jelölte valóságok, valamint a vallási közösségek dinamizmusának a kérdését.
A bevezető második része azt ismerteti, hogy mit is tartalmaz tényleges a kiadvány: „1. Az egyház pontos neve, angol neve, valamint azok az elnevezések, amelyen még ismerhetik tagságukat; 2. A vezető, illetve képviselő neve és beosztása; 3. Székhely, elérhetőség; 4. Az egyház által szerkesztett kiadványok, a kapcsolódó intézmények, alapítványok stb.; 5. A magyarországi megjelenés éve; 6. Vallási tradíció; 7. Sajátos vallási előírásaik, jelképeik; 8. Nemzetközi, illetve hazai történetük rövid összefoglalása, valamint annak megjelölése, hogy az összefoglaló milyen forrásokra támaszkodott; 9. Hazai elterjedtségük, vagyis az, hogy mely helységekben találhatók az egyház csoportjai; 10. Személyi jövedelemadójuk 1%-át az egyház javára felajánlók száma; 11. Interneten elérhető legfontosabb források, amelyekből az olvasó további információkat talál” (40).
A könyv törzsét az az adattár teszi ki, amely elsősorban a bejegyzett egyházakat, felekezeteket, közösségeket sorolja fel, de szerepel itt néhány be nem jegyzet vallási csoportosulás is. Néhány – teljesen szubjektív módon – kiragadott név érzékelteti azt a széles és változatos palettát, amely a mai magyar társadalomban a kereső ember számára felkínálkozik: A Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza, Életenergia Közössége Független Szellemi Rend, Ezoterikus Tanok Egyháza (A Szent Korona Egyháza), Idegen, Fejlettebb Intelligenciában Hívők Közössége Egyház, Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza, Kozmosz Univerzális Szeretet Egyháza, Magyar Boszorkányszövetség, Ősmagyar Táltos Egyház, Sodalitas Mithraica Hitvalló Egyház, Tiszta Lelkű Emberek Egyháza, Univerzum Egyháza.
A könyvben természetesen megtalálhatók a hagyományos és történelmi vallási felekezetek, illetve a különböző keleti spiritualitású közösségek is. A kötet függelékében pedig szerepel a felmérés alapjául szolgáló kérdőív, illetve az intejúvolt egyházi vezetők neve, pozíciója, az interjú ideje és a közlésre szánt adatok ellenőrzöttsége.
Alapjában véve azt lehet mondani, hogy a szerzőnek egy rendkívül hasznos és tájékoztató jellegű kötetet sikerült összehoznia. Gyakorlatilag minden szükséges információ megtalálható benne a magyarországi társadalom vallási arculatának informatív áttekintéséhez. Ez a változatosság és pluralizmus egyben megerősíti a társadalomban érzékelhető spirituális keresést és vallási igényt is. Ebben a „versenyhelyzet”-ben a hagyományos magyar vallási felekezetek számára kétségtelenül a hiteles és emberhez szóló üzenetet közvetítése jelenti a legnagyobb kihívást. Hiszen rendkívül nagy a választék!
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.
Jakab Attila