Megjelent az Egyházfórum 2005/5. számában
A tizenkét tagegyház részvételével működő Magyar Bibliatársulat a Biblia szövegének gondozása mellett fő feladatának tekinti a népszerűsítést és ismeretterjesztést. E cél jegyében a társulat Szöveggondozó Bizottsága 1999-ben egy olyan összefoglaló mű készítésébe kezdett, „amely képes közérthető módon, ugyanakkor megbízhatóan eligazítani az érdeklődő olvasót a Biblia világában” (Előszó). 2004-ben a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg, Pecsuk Ottó szerkesztésében, a tizennyolc protestáns biblikus teológus írásait tartalmazó Bibliaismereti kézikönyv. A könyv széles olvasóközönséget szólít meg. Bár elsősorban nem teológiai képzésben résztvevő egyetemistáknak íródott, hanem mindazoknak, akik „szeretnék minél jobban megismerni a Biblia tartalmát” (Előszó), ismeretanyagában és közlésének módjában is igazodik a közép- és felsőfokú oktatás igényeihez, így teológus hallgatók számára is bevezető biblikus teológiai ismeretek megbízható forrásául szolgálhat.
Az egyes bibliai könyvek tárgyalásánál – jóllehet a bemutatás nem egy egységes séma szerint épül fel, mivel különböző szerzők munkáiról van szó – a könyvek irodalmi formájához, tagolásához igazodó tartalmi bemutatás mellett a bibliai szövegek megértéséhez szükséges alapvető ismereteket (a szerzőség kérdése, a könyv kialakulása és hagyományai, kortörténet, földrajzi és kulturális környezet bemutatása), valamint az adott írás legfőbb teológiai témáinak rövid bemutatását is megtaláljuk.
A kézikönyv több szerzője figyelmet fordít arra, hogy egyes nehezen érthető szakaszok magyarázatára külön is kitérjen. Jó példák erre Balla Péter, Bartha Tibor, Bolyki János, Herczeg Pál, Komesz Mátyás vagy Zsengellér József tanulmányai. Néhány fejezetet a bibliai könyvek hatástörténetébe való bepillantás színesít, elsősorban az irodalom terén (lásd pl. Hamar Z., „Eszter könyve”; Zsengellér J., „Jób könyve”; Komesz M., „Jónás próféta könyve”).
A Biblia korának és a könyvek egymáshoz való viszonyának áttekintését segítik az Ó- ill. Újszövetség általános kérdéseit bemutató bevezető fejezetek után szereplő időrendi táblázatok.
A tudományos objektivitásra való törekvés tükröződik egyes teológiai kérdések több szempontból történő megvilágításában, illetve a különböző értelmezési irányok bemutatásában. Teszik ezt azonban a szerzők egy népszerűsítő könyvhöz méltóan, túlzó részletezés nélkül, s egyszersmind állásfoglalásukban személyes hitükről tanúskodó módon.
A kézikönyv segítséget nyújt ahhoz is, hogy egy-egy könyv mélyebb megismeréséhez hol tájékozódhat az olvasó. Valamennyi fejezet végén egy hosszabb-rövidebb irodalomjegyzék található. Többnyire az 1980-90-es években magyar nyelven megjelent szakkönyvekből kapunk itt ízelítőt. Néhol a fontosabb vonatkozó magyar nyelvű cikkek, és a XX. század első felének témába vágó magyar irodalma is szerepel.
Nemcsak a szakirodalom felsorolásában, hanem a teológiai témák tárgyalásánál is kitűnik a könyv ökumenét erősítő szemlélete (lásd pl. Pecsuk O., „A deuterokanonikus bibliai könyvek”, különösen 413. és 415. old., vagy Vladár G., „Jakab levele”).
A Bibliaismereti kézikönyv, 2005 tavaszán, a szegedi Betűvetés Könyvkiállítás és Vásár alkalmából rendezett versenyen, ismeretterjesztő és művészeti könyvek kategóriában, József Attila emlékdíjat nyert.
Magyar Bibliatársulat – Kálvin Kiadó, Budapest, 2004.
Szatmári Györgyi