Megjelent az Egyházfórum 2005/3. számában
Az alábbi szöveg küldői egy ÖKO-lakópark szervezéséhez keresnek lakótársakat, családokat, kérnek ötleteket. Talán azt is érdekli a dolog, aki nem szándékozik költözni, esetleg ismerőse, hozzátartozója között akad érdeklődő, akinek továbbíthatja a hírt. Az olvasók véleményét pedig akkor is várják, ha maga a projekt nem is érdekli őket. Az ismertetés és kérdőív után egy beszámolót közlünk egy hasonló, húsz éve működő dániai kezdeményezésről, de a „magyar változatot” a kezdeményezők a magyar résztvevők igényei és ötletei alapján szeretnének megvalósítani.
ÖKO-lakópark Sopronban
1.) Hely
Az ökolakópark egy csendes és szép Sopron megyei község határában létesül, kiváló vasúti megközelíthetőséggel, gyors internettel és minden szükséges dologgal ellátott területen, tiszta, egészséges környezetben. Sem a környezetbarát közlekedés (kerékpár, vonat), sem a soproni, szombathelyi munkavállalás, távmunkavégzés nem okoz gondot az itt letelepedni szándékozóknak. Az ökoépítkezés azt is jelenti, hogy a házak, lakások rezsiköltsége a takarékos technológiáknak köszönhetően rendkívül alacsony lesz. Pályázatokkal szeretnénk biztosítani, hogy a körültekintő, környezetbarát építkezés maga is olcsóbb legyen, mint a piaci lakásárak. A falurész neve nem véletlenül Keresztény: szép, felújított a templom, az ökolakópark határában pedig egy kedves útszéli kereszt áll, aminek a gondozása valószínűleg ránk szállna. Minden szintű iskola elérhető 5-10-40 percen belül, s mivel idősek otthona is létesülne, akár egymás közelében is maradhatnának a generációk.
2.) Építőanyag
Az ökoépítőanyagok között érdemes megemlíteni a fát és a nagy hőtároló képességű vályogot, de a modern hőszigetelő anyagokat és a kiváló nyílászárókat is. Bár itt máris a döntésetekre van szükség, hiszen a vályogtechnika alkalmazását átmenetileg megnehezítették. Jelöljétek be, milyen építészeti megoldásokat szeretnétek, javasolnátok a területen:
– Jó hőszigetelő képességű falazó elemek
– Részben fa épületelemek
– Részben vályog alkalmazása
– Kiváló napfény és hőgazdálkodású nyílászárók
– Kettős hőszigetelésű héjazat
3.) Vízgazdálkodás
A területen fenntartható módon szeretnénk megoldani a vízgazdálkodást. Ez a megfelelő vezetékek előzetes kiépítését is igényli (ivóvíz, öntözővíz, esővíztárolók, mosóvíz). Ezekkel a megoldásokkal a takarékos vízfelhasználás és újrahasznosítás az egyre magasabb víz-csatornadíjak ellenére is olcsó és valóban ökologikus marad. Mit szeretnétek megvalósulni látni?
– Esővíz felhasználása öntözéshez, mosógépekhez
– Szürkevíz (mosógépből) újrahasznosítása
– Saját vízellátás is, tiszta vizű kutakból
– Vezetékes vízellátás főzéshez, mosakodáshoz
– Napenergia hasznosítása a vízmelegítésben
(Mindegyiket meg lehet jelölni, hiszen nem zárják ki egymást, és a rezsiköltséget külön-külön is csökkentik. Az ökologikus használat során azonban figyelni kell, hogy mindegyik fajtát értelemszerűen használjuk fel.)
4.) Fűtés
A ökolakópark központi fűtését bio-szolár rendszer kiépítésével oldjuk meg. Ez azt jelenti, hogy az egyes lakóegységek az összkomfort lehetőségeit élvezik, miközben a szükséges hőmennyiséget egy déli tájolású közös épületben egy speciális, magas hatásfokú kazán faaprítékból állítja elő, napkollektorokkal kiegészítve az átmeneti időszakokban. Lehetőségek:
– Aprítéktüzelés, helyi faanyagokból
– Pellettüzelés, még jobb hatásfokkal, de bonyolultabb a beszerzése
– Napkollektoros rásegítés alkalmazása is
(A lakásokban jól szabályozott fal-, padló- vagy szegélyfűtés kiépítése szükséges, a faanyagmennyiséget a helyi termelőktől előre le kell kötni.)
5.) Közlekedés
A lakópark területén lehetőség van arra, hogy a gépjárműveket (pl. közösségi vagy vendégeké) védett helyen tároljuk, így az épületek között a szabad mozgás, gyerekek játéktere, kerékpárutak vonalvezetése parkszerűen biztosított legyen. A villamosított vasúttól hangvédő töltés választ el bennünket, és ide még energiaerdő telepítését is tervezzük. Az internet már jelenleg is szélessávú és még gyorsulni fog. Van-e igényetek a lakóparkon kívüli területeken is további kerékpárutak, járdák kiépítésére? A közúti forgalom jelenleg oly szelíd, hogy a gyerekek az országúton tollaslabdáznak.
– Igen, kerékpárútra, vasútra, távmunkára, fenntartható közlekedésre
– Nem: csak saját autóban tudok gondolkozni
– További járdákat, kerékpárutakat, játszótereket is tervezzünk.
6.) Távmunka
Van-e ötletetek, tapasztalatotok a számítógépes távmunka területén? Ez azt jelenti, hogy csak hetente, havonta kell fizikailag bemenni a dolgozóba, a többi munkát számítógéppel otthon is végezhetjük. Tudnál-e másokat is bevonni a lakótársak közül?
7.) Befektetés, költözés, bérlakás
Jelöld meg, hogy milyen lakóegységek iránt érdeklődnél az ökolakóparkban:
– négyzetméter saját lakás, vagy
– négyzetméter bérelhető lakás
– … millió Forint előleg, … hónapon belül,
– … éven belüli lakásátadással.
8.) Iskola
A helyi iskolában kis létszámú osztályokban, otthonos körülmények között folyik a tanítás. Milyen javaslataitok volnának a helyi tanterv kiegészítésére például környezetvédelmi vagy egyéb tantárgyi területen?
9.) Közösségi tevékenységek
Milyen közösségi tevékenységekben vennétek részt szívesen?
– Szabadidős biogazdálkodás
– Kisállattartás
– Kulturális programok
– Közös kirándulások, főzések
– Lakógyűlések a további környezetbarát megoldások kidolgozására
– Más: …
10.) Hulladékgazdálkodás, komposztálás
A faluban ma is szelektív hulladékgyűjtés folyik. Ezek a feltételek számunkra is adottak, de a komposztálással, nádágyas csörgedeztetéssel, szervesanyag-hasznosítással, veszélyes hulladékok különgyűjtésével is kellene foglalkozni. Azt is el kellene dönteni, hogy inkább házaknál, lakóegységenként vagy szervezettebben történjen a komposztálás.
11.) Idősek otthona
A lakópark közelében idősek otthona létrehozását is tervezzük egészséges, tiszta környezetben. Az itteni szolgáltatások (pl. közétkeztetési konyha, orvosi ellátás) az ökolakópark lakóinak is rendelkezésére állnának. Hány fő idős hozzátartozó jelentkezésére számítsunk irányotokból? – függően vagy függetlenül attól, hogy részt vesztek-e a lakóparki részben:
– …fő idős személy, mint velünk költöző
– …fő idős személy, bár a lakóparkban nem veszünk részt
12.) Ökológiai oktatóközpont
Egy „Fenntartható Település Modell” oktatóközpontot is szeretnénk itt működtetni. Volna-e szándékotok az itt folyó felnőttoktatásban, ill. erdei iskoláztatásban részt venni, dolgozni vagy csak besegíteni? Van-e ezzel kapcsolatos ötlet, hozzászólás?
Várjuk a válaszokat. Ez persze semmilyen elköteleződést nem jelent, de sokat segít a számotokra szükséges ökodolgok betervezésénél. Ezért nagyon köszönjüka gondos válaszokat. Jelöljétek meg azt is, hogy mint részt venni szándékozó nyilatkoztatok, vagy csak az ötleteitekkel segítetek:
Visszaküldési cím: Környezeti Nevelési Hálózat, 2000 Szentendre, Kovács L. u. 16. E-mail: di@dunakanyar.net vagy di@repcenet.hu
Fontos: a válaszoló címe, elérhetősége (Név, cím, telefon, e-mail).
Ökofalu, Dánia
Az interjút a máriahalmi Élőfalu Találkozó után készítettem az egyik résztvevővel, Dőry Istvánnal.
Nyáron találkoztál egy dániai ökofalu képviselőivel. Sok mindent megtudtál az elbeszélésükből, olyanokat is, amelyek nem szerepelnek a honlapjukon (www.ecovillage.dk). Miközben ezekről az információkról kérdezlek, térj ki, légy szíves, azokra a környezeti feltételekre, paraméterekre is, melyek a külső keretet adják mindennapjaikhoz.
1. Mit csinálnak közösen az ottlakók, mikor jönnek össze mindnyájan?
Az, hogy ebben a faluban, vagy inkább városszélben, valóban környezettudatosan élnek, ökológiai megoldásokat alkalmaznak, fenntartható anyagokkal építkeznek, az valóban megtudható a honlapjukról. Érdemes is elolvasni. Azonban nagyon érdekes az is, ahogyan élnek, mennyiben hasonlít ez különböző létező vagy tervezett közösségekhez. Nos, alapvetően egy helyen élnek, de különböző helyekre vonattal, tömegközlekedéssel járnak dolgozni. A vasútállomás 10 percre van gyalog, de többnyire biciklivel járnak arrafelé. Amikor hazajönnek a munkából (sokan persze otthon vannak vagy akár otthonról dolgoznak), a szabadidejükben – érdeklődési körüknek megfelelően – művelnek közösségi tevékenységeket, hobbiszerű elfoglaltságokat. Van kertész csoport, vannak tyúkosok, vannak kecskefarmerek, akik a közösségnek termelnek olcsó, egészséges árukat. Ezek a társaságok nem a szomszédság szerint, hanem önkéntesen szerveződnek, és az egyetlen feltétel, aminek eleget tesznek, hogy ráfizetést nem szabad termelniük. Ha valaki új csoportot akar kezdeményezni, akkor keres hozzá résztvevőket, megszervezi a munkákat, és gazdaságilag annyira megtervezi a tevékenységet, hogy abból valami haszna származzon a közösségnek.
Az egész lakóközösségnek (83 épület, 300 fő) van néhány közös dolga, közös kertész, gondnok, közös komposztálás és komposzt-WC-szolgáltatás, közös bevásárló autók, ill. időnként meglehetősen formális közgyűlés.
A 83 lakóegység, közelségi, szomszédsági alapon, ill. azok a házak, sorok, amelyek egy ütemben épültek, kisebb (10 házas, 20 lakásos) közösségeket alkotnak. Itt működik személyesebb csoportos tevékenység is a következő formákban: 10-20 házhoz tartozik egy közösségi épület, ahol hetente háromszor van közös vacsorafőzési lehetőség. Aki minden hónapban mind a tizenkettő alkalmon részt vesz, az havonta 2 alkalommal, aki csak a felén tud részt venni, az havonta egy alkalommal főz az egész társaságnak. Vannak megfelelő eszközök hozzá, van 20-30 személyes receptkönyv, a menüt előre megtervezik és a hozzávalókat a kertészetből, termelőcsoportoktól valamint a boltból egy ember az előző napon beszerzi. Másik két személy elkészíti az ételt. Cserébe a legtöbbször nem kell főzni, viszont van együttlét a szomszédokkal, barátokkal. Ilyenkor néha miniközgyűléseket tartanak, de ez is inkább kávézássá fajul, mert nincsenek komoly konfliktus vagy döntési szituációk. Olyanokat szoktak például megbeszélni, hogy az új épületcsoportok családjaihoz testvércsaládokat szerveznek, akik az újak beilleszkedését segítik.
A 83 lakóegység fele lakóház, amit maguk építettek a bentlakók, általában 10-et egy ütemben, a többi pedig sorházas lakások 20-asával, amit előre megépíttetnek és bérbe adnak azoknak, akik ilyen ökolakóparkban szeretnének élni. A fluktuáció minimális, általában az élethelyzet változása okozza (pl. házasság). A bérlakásokban élők felé azonban jellemzően gyengébbek a személyes kötődések, ezért találták ki a testvércsaládi kapcsolatokat, hogy azért valamelyest mindenki ismerje egymást.
2. Valamiféle vezetőség, külső képviselet?
Az egész közösség hivatalosan alapítványi formában működik, ennek vannak aláírási joggal rendelkező vezetői, többnyire a legrégebbi épületekből. A várossal van kapcsolatuk, amelynek a területén építkeznek. Kb. 500 főig fejleszthető a terület a rendezési terv szerint, de nem akarják az egészet kihasználni, mert a pszichológusok azt mondják, hogy annyi ember már nem ismerheti egymást személyesen. A bankokkal van időnként kapcsolatuk: az építkezésekhez, a munkacsoportokhoz vesznek föl hiteleket. Jó feltételekkel kapnak kölcsönt, mert elég nagy és stabil a közösség, sok az ingatlan. Ráfizetést nem termelnek, a kölcsönöket vissza tudják fizetni.
3. A belsőről: erkölcs, hit, vezéreszme – mennyire közös? Vannak-e ilyen jellegű feltételei az ottélésnek?
Elég megdöbbentő módon nincs – az ökoéletmódon kívül más – vezéreszméjük, vallási vagy egyéb indíttatásuk. Erre a visnyeszéplaki ökofalu lakói többször is rákérdeztek. A dán ökofaluban mindenki azt hisz, amit akar, néhányan különböző templomokba eljárnak, de nem mindenki, viszont teljes a vallási tolerancia. Reggelenként vannak fakultatív lelki programok a jógától, a vallásos meditációkon keresztül a sportig, de ezeken kevesen vesznek részt. Ha valaki kitalál egy újfajta lelki programot, akkor azt e-mail-ben meghirdeti, plusz mindenkinek dobnak be fénymásolt szórólapot, mert az e-mail-t nem megbízhatóan olvassák. Az egész közösségnek van gyors internet vonala (mert elég sokan vannak hozzá), és mindenki otthonról hozzá is tud férni.
4. Konfliktuskezelés közösségi szinten: mik a játékszabályok, megoldások?
Kifejezetten kevés konfliktusról, problémáról, közösségi döntésről adtak számot. Itt vannak 10-20 családot érintő megbeszélési alkalmak, ezek kevésbé formálisak, illetve az egész ökofalu határozatát igénylők, amik többnyire teljesen formálisak. A konliktusokat többnyire a „kivétel erősíti a szabályt” alapon oldják meg. A házirendjükben például rögzítve van, hogy kutyát nem szabad tartani (mivel a kecskék, macskák szabadon kószálnak), viszont van valaki, akinek a vőlegénye, jövendőbelije kutyás. Akkor ő jön a kutyával, és igyekszik zökkenőmentesen tartani az állatot. Hasonlóan nem tilos dohányozni, de szinte senki sem dohányzik, aki mégis, az dán módra, észrevétlenül teszi. Autót tartani sem tilos, de mivel alig van autó az ökoelvek miatt, a kivételből nem származik komoly probléma.
– Meséltél egy történetet, miszerint az egyik új közöségi tag benzinmotoros nyíróval vágja a füvet, és ez nem tetszik a többieknek, mert zajos is, büdös is.
Ők vagy mechanikussal csinálják, ami ugyan szintén zajosabb, de legalább jobban megfelel a környezetkímélő elveknek, vagy halk, elektromos géppel dolgoznak. Persze az elveknek leginkább a kecske felel meg, amit szintén „alkalmaznak”. Jelenleg a lakótársak egyenként vagy csoportosan próbálják meggyőzni érveikkel a probléma okozóját, hogy ő is e három utóbbi megoldás közül válasszon. Mindebből azonban nem csinálnak nagy ügyet, mert a tevékenységek zöme mindenki megelégedésére folyik, s ezeket a kivételeket ilyen körülmények között könnyebb elviselni.
5. Fizikai és szellemi gyarapodás: építkezés, gyerekszám, fluktuáció? A továbbadás hogyan történik? Szellemi műhely, iskola?
A lakóközösség mintegy húsz éve létezik, gyarapodik. Jellemzően 2-3 gyerek van családonként, a fluktuáció minimális. Két-három évente kezdenek újabb építkezésekbe, és vagy egy bérlakássort építtetnek fel, vagy egy 10 családi házból álló ökoházcsoportot építenek maguknak azok, akik ide vágynak. A gyerekek a városi iskolákba járnak biciklivel vagy iskolabusszal. Szellemi kisugárzásról nem kérdeztem őket, de ők elsősorban lakóközösség, ahol mindenki az ökoelveinek megfelelően lakhat. Foglalkoznak lélektannal, csoportdinamikával, hogy a közösségeik élhetőbbek legyenek. Dániában korábban sok lakóközösségi forma volt, ezekből sok felbomlott, társasházzá alakult, de az ökológiai irányultságúak többnyire megmaradtak, mint ez is.
Bár nem a szellemi továbbadáshoz tartozik, de azért elmesélném, hogyan működik náluk a WC. Ami nem is WC, mert nem vízzel működik, hanem a komposzttartály elvén. A lakásokban az ülőke egy olyan csőre csatlakozik, amely az alagsorban egy kerekes kuka jellegű tartályban ér véget. A csatlakozás hermetikus, de van szellőzőcső, illetve elszívás, ami szúnyoghálóval van lezárva. A vizelet egy ott kapható szétválasztó révén többnyire nem a tartályba jut, hanem a többi szennyvízzel együtt a nádágyas szennnyvíztisztítóba. Ilyen szennyvíztelep is sokfelé van Dániában. Az alagsori tartályba kerülő fekália fűrészporral, forgáccsal van „leöblítve”, a tartályt pedig havonta cseréli a kertész vagy a gondnok. A kertészetben még további komposztálódáson megy keresztül, mielőtt takarmánynövények trágyázásához felhasználnák.
A fűtés pellet-tüzelésű központi kazánnal történik. A pellet fahulladékból préselt, ceruzavastagságú olcsó tüzelő, amely nagyon tisztán és kiváló energetikai hatásfokkal ég el. A pelletet hetente hozza teherautó, és egy nagy tárolóba üríti. Innentől kezdve a távfűtés teljesen automatikusan működik; a 83 lakáshoz egy fűtőmű tartozik. A házak déli tájolásúak, és jól szigeteltek. A vízmelegítéshez napenergiát használnak. Minden házon van egy-egy kisebb napkollektor. Az esővizet minden tetőről begyűjtik, és központilag tárolják. A kertészetben használják fel.
6. Mit csinál egy hétköznap az ottlakó?
Reggel felkel, és ha olyan a hobbija, foglalkozik az állatokkal, elmegy elmélkedni, vagy nem. Azután megy munkába, iskolába biciklivel, vonattal, vagy ha olyan a munkája, családi állapota, otthon is maradhat. Délután a soronkövetkező ember foglalkozik az állatokkal, vagy a kertészetben dolgozik egy kicsit, ha az az ő csoportja, és éppen ő van soron. A kertészetből kiadják az egyes közösségi konyhákra a kért zöldségeket.
Ha olyan nap van, amikor van közös vacsora, főzés az adott közösségi házban, akkor ott töltik az estét, játszanak, beszélgetnek, nagyritkán „döntéseket” hoznak; megbeszélik a következő heti menüt, és hogy hol, milyen zöldséget lehet a kertészetben találni. Az „anyagbeszerző” is megírja a listát, ha valamit a boltból kell hozni a közösség autójával. Ha családi nap van, akkor viszont a családokban készítik a vacsorát (ilyenkor ritkán főznek), és a gyerekekkel együtt vacsoráznak.
Kéry Magdolna