Megjelent az Egyházfórum 2010/1. számában
Idei első számunk megjelenése után két héttel Magyarországon országgyűlési választások lesznek. A választópolgárok többsége minden bizonnyal nem tud eligazodni a pártprogramok között, és szavazáskor egyéb szempontok alapján hozza meg döntését. Mégsem mondhatunk le azonban arról, hogy lehetőségeinkhez mérten tájékozódjunk, és valamelyest megalapozott döntést hozzunk. A „Mit ígérnek?” civil kezdeményezés a választási kampány időszakában elfogulatlan módon értékeli pártok programját, elsősorban annak célzottságát, számon kérhetőségét, illetve megalapozottságát. Az értékelés viszont nem minősíti a pártok céljait. Nem segít abban, hogy a baloldali, konzervatív, liberális, vagy más értékrendet valló szavazónak kit érdemes választania. Ehelyett a programok minőségére koncentrál, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy viták általános színvonala emelkedjen, és a konkrét, számon kérhető szakpolitikai lépések nagyobb teret kapjanak a diskurzusban. Az alábbiakban az összegző értékelések közzétételével segíteni kívánunk nyújtani Olvasóinknak a tájékozódáshoz. A részletes elemzések a „Mit ígérnek?” kezdeményezés honlapján olvashatók.[1]Mivel az elemzések csak azokra a pártokra terjednek ki, amelyek az EU parlamenti választásokon öt százalék feletti eredményt értek el, a honlapon nem találunk információt a Lehet Más a Politikáról (LMP), noha a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint ennek a pártnak is van esélye, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. Ezért az információhiányt ellensúlyozandó közöljük az LMP „12 pontját Magyarországért”. (A Szerk.)
FIDESZ
1. Általános értékelés
A Fidesz programját a Mit ígérnek? civil kezdeményezés az 1-5 fokozatú skálán gyengére (2,2) értékeli. A program az értékelési szempontjaink (célzottság, megalapozottság, számonkérhetőség) alapján a legrosszabbul teljesített a megalapozottság tekintetében az általunk vizsgált négy választási dokumentum (Jobbik, MDF, MSZP, Fidesz) közül. A program – hasonlatosan például az MSZP-éhez – az általánosságok szintjén mozog, amiben jobban teljesít, az a jövőkép felmutatása, és ilyen értelemben az általános célzottság.
2. Célzottság – Miről beszélnek?
A Fidesz programjában néhány területen kibontakozik egy viszonylag világos jövőkép, de ez csak általánosan, elvi szinten fogalmazódik meg, így a párt konkrétabb elképzeléseiről nagyon keveset tudhatunk meg. (A jövőkép valamivel tisztább a gazdaságfejlesztés egyes területei, rendvédelem, egészségügy, szociális fejezet tekintetében). A párt világos értékrendre épít (munka, otthon, család, egészség, rend), de az elképzelt jövő nehezen megfogható konkrét részletek és időtáv hiányában. A célok többsége elnagyolt. Csak a gazdaságfejlesztés és az egészségügy területén találunk néhány számszerűsített és számonkérhető ígéretet. Mindamellett, hogy a bevezető kijelöli a munkahelyteremtést, mint legfőbb prioritást, a program nem nevez meg egyértelmű prioritásokat. Az olvasó öt terület kiemelése (gazdaság, rend, egészségügy, szociális biztonság, kormányzás) és e területek célok kifejtettsége, részletezettsége alapján sejt egyfajta fontossági sorrendet. Érték: 2,7.
3. Megalapozottság – Elhiggyük?
A program egyetlen helyen utal a stabil és kiszámítható költségvetési politikára, így erre a szándékra inkább implicit módon lehet következtetni a kormányzati politika kiszámíthatóságának általában véve tervezett javításából. Arra azonban a Fidesz programja sem tesz kísérletet, hogy terveinek költségvetési hatásait feltárja, ennek megítélése a vállalások homályossága miatt a választó számára is lehetetlen. Miközben a program visszafogott az ígérgetésekben többféle kiadást ígér sok területen, míg bevételnövelésről, más kiadások lefaragásáról nem esik szó. Következésképp, nem látunk jelentős költségvetési kockázatokat, ám a program igen pro-aktív vállalkozásfejlesztési, iparpolitikai, mezőgazdasági és egészségügyi fókuszai, valamint az a tény, hogy számos területet nem is tárgyal (például, környezetvédelem, tömegközlekedés) kételyeket vethet fel az olvasóban.
A program igen fukar az oktatás terén tett lépésekben, és a pártfi nanszírozás területén sem ígér változtatást. Egyedül a gazdaságpolitikai és egészségügyi területen sorol fel olyan célokat és intézkedéseket, melyek megvalósulása érdemben nyomon követhető és megítélhető.
Összességében, a program nem tartalmaz jelentős ellentmondásokat, ugyanakkor nem tér ki a tervezett lépésektől várt gazdasági és társadalmi hatásokra. Érték: 1,8.
4. Számonkérhetőség – Meglátjuk?
Csakúgy, mint a többi párt esetében, a Fidesznél is jellemző, hogy a célok és intézkedések általánossága miatt – meglátásunk szerint – négy év múlva igen nehéz lesz megítélni a program egészének tényleges teljesülését. Egyetlen kivétel, a foglalkoztatást célzó gazdaságfejlesztés és az egészségügyi terület, ahol olyan célokat és intézkedéseket sorol fel a program, melyek megvalósulása érdemben nyomon követhető és megítélhető, de ezek a vállalások ott sem elég komplexek ahhoz, hogy a szakpolitika sikerességét rajtuk keresztül meg lehetne ítélni. Érték: 2,1.
JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM
1. Általános értékelés
A Jobbik Magyarországért Mozgalom programját a „Mit ígérnek?” az 1-5 fokozatú skálán gyenge közepesre (2,5) értékeli. A program egy szókimondó, célokban és intézkedésekben részletes program, ugyanakkor pont emiatt is több kérdést vet fel, mint megválaszol. A konkrét célok és intézkedések számossága, fontossági sorrendbe rendezésük hiánya bizonytalanná teszi a program végrehajthatóságát, nyomon-követhetőségét és kívánt/remélt hatásosságát. A költségvetési hatások ugyan nem számszerűsíthetők teljes körűen, ám az intézkedések durva aránytalansága így is szembeötlő.
2. Célzottság – Miről beszélnek?
A program egyértelműen a hazai politikában, a gazdaság működésében és a magyar társadalomban szükséges változásokra koncentrál. Minden területen részletes alapvetést ad, majd az elmúlt húsz év tapasztalatai és eredményei tükrében vázolja az elképzeléseit. A program világosan megfogalmazza, milyennek szeretné látni Magyarországot a jövőben. Ugyanakkor ezt elvi szinten teszi – azaz, konkrét dátumok és a megvalósítás számon kérhető mérföldköveinek kijelölése nélkül.
A program radikális változást hirdet, melynek központi eleme a nagyobb állami beavatkozás, a piacvédelem és az erőteljes szabályozás. A jövőkép elérését nagyon sok jól definiált, operatív cél teljesítése útján képzeli el.
A program erőssége, a célok és intézkedések konkrétsága és részletessége, egyben hiányossága is. A kezelni kívánt problémákat, területeket, az ezekhez kapcsolódó célokat és intézkedéseket nem rendezi a program időbeni és/ vagy érték-alapú fontossági sorrendbe – azaz nem világosok a politikai prioritások. Egyetlen támpontot nyújt a jelen közjogi állapotok fenntarthatatlanságának és a társadalmi folyamatok helytelen irányának vissza-visszatérő hangsúlyozása, melyet meggyőződésük szerint csak alapos változás után lehet a kívánt irányba terelni.
A külső szakértőink által kritikusnak tartott beavatkozási területek között részletesen taglalja a roma kérdést, melyben határozott koncepcióval rendelkezik. Részletesen tárgyalja az egészségügyi ellátórendszert, de itt az állapotfelmérés és az intézkedései terv kialakítása még feladat. Gazdagon foglalkozik a közoktatással, de a helyzetfelmérés néhol nem bizonyított információkon nyugszik (pl. kétszintű érettségi), illetve máshol a hivatkozott valós tények nem egyértelmű, hogy igazolják a javasolt intézkedést (pl. vitatható, hogy a bolognai rendszert meg kell szüntetni, ha csak a bevezetés módja volt rossz). Megjelenik a munkahelyteremtés, mint cél, de inkább az egyéb szakpolitikai területeken belül (pl. munkahelyteremtés a mezőgazdaságban, a rendvédelemben). A vállalkozásbarát adórendszer és a kiszámítható, stabil költségvetési politika tárgyalása elnagyolt, illetve szlogenek szintjén jelenik csak meg. Érték: 3,5.
3. Megalapozottság – Elhiggyük?
A Jobbik programja nagyon sok, konkrét intézkedést tartalmaz, ezek költségeit azonban nem tárgyalja, ránézésre sincs meg az összhang a programban ugyancsak hangsúlyozott takarékos államról vallott szigorú nézettel. Emiatt és az időbeni és/vagy érték-alapú fontossági sorrend (politikai prioritások) hiánya miatt is a program végrehajtása összességében rendkívüli (elsősorban emberi) erőforrást igényel.
Nem világos, hogy a növekvő állami beavatkozás, illetve a bővülő állami támogatások hogyan segítik a versenyképesség javulását (bár az élelmiszerkereskedelmi minőségi előírásokat lehet pl. ebbe az irányba mutatónak tekinteni). Továbbá, az sem egyértelmű, hogy a gazdaságpolitikai programban meghirdetett, szándékolt államcsőd mennyire van összhangban az alacsony kamatszintre vonatkozó tervekkel.
A program zéró-bázisú, szigorú költségvetést javasol, de tételesen, pontosan és a program egésze szintjén nem veszi figyelembe a költségvetési hatásokat. A rengeteg pótlólagos kiadást, illetve bevételcsökkentést jelentő lépés mellett vannak olyan tételek, amelyek megtakarítást hivatottak hozni (hatékonyabb állami működés, korrupció csökkentése, gazdaság kifehérítése, stb.), ezek számszerűsíthetősége azonban bizonytalan további részletek miatt.
A program megvalósításának problémája, hogy erőforráskorlátokba ütközhet (pl a változások egyidejű menedzselése), illetve hogy a jelzett és szükséges helyzetfelmérés, szakpolitika-alkotás és -tervezés számos esetben több éves csúszással valószínűsíti az érdemi lépéseket (pl. egészségügy, info-kommunkáció, központi és helyi közigazgatás). Érték: 1,9.
4. Számon kérhetőség – Meglátjuk?
Egyes intézkedések esetében (pl. korrupció, bűnözés, tisztességtelen verseny visszaszorítása) az ellenőrizhetőség problémás, a végrehajtás nyomon követhetősége kétséges. Általában ritkán találunk konkrét információkat a javasolt intézkedések végrehajtásának időbeni ütemezéséről, a kívánt/ remélt hatásokról, így a program számon kérhetősége bizonytalan. Érték: 2,3.
MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM
1. Általános értékelés
A Magyar Demokrata Fórum programját a „Mit ígérnek?” közepesre, 1-5 fokozatú skálán kereken 3-asra értékeli. A programban jól azonosíthatók a jövőkép, a célok és az eszközök. Megalapozottságában – különös tekintettel az időzítés, prioritás és teljes költségvetési hatás szempontjára – a program nem kidolgozott, az egyes intézkedések társadalmi/gazdasági hatásainak azonosítása is gyenge.
2. Célzottság – Miről beszélnek?
A program világos, a legtöbb helyen számszerűségében is jól definiált célokkal rendelkezik. A legfontosabb problémakörök beazonosítása felismerhető. A gazdasági és társadalmi célok azonosítása azonban csak nagy vonalakban, néhány makrogazdasági, stabilitási mutatóra vonatkoztatva jelennek meg és a program elemei erre nem reflektálnak (például nincs megjelenítve a nagyarányú kiadáscsökkentés fedezete, nincsenek bemutatva az ígért hiánycsökkentés elemei.). Érték: 3,4.
3. Megalapozottság – Elhiggyük?
A program tartózkodik a látványosan irreális, felelőtlen ígéretektől. Általában is elmondható, hogy a költségvetési fegyelem fenntartása (erősítése) iránti kötelezettség növeli a program megvalósíthatóságát. Ugyanakkor a program végrehajthatósága nincs alátámasztva a tekintetben, hogy nincs priorizálás és feladatütemezés. Ez az MDF programjánál külön problémát jelent, hiszen nagy átalakításokat ígér, amelyeknek egyszerre bizonyára nem lehet nekikezdeni.
Bár az MDF programja retorikájában hangsúlyosan egyensúlypárti, ennek bemutatása hiányos. Több kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedést sorol fel, de sem ezek, sem a hiánynövelő tételek nincsenek számszerűsítve és a program egésze szintjén összeadva. Megjegyezzük, hogy az MDF a Költségvetési Tanácshoz fordult azzal a kéréssel, hogy a pártprogramot értékeljék be, ám jelenlegi formájában az övé is beértékelhetetlen költségvetési összhatás szempontjából. Érték: 2,9.
4. Számon kérhetőség – Meglátjuk?
Több esetben az ígéret mögött nincs, vagy általános elvi síkon marad a vállalás, így ezekhez szintén nem köthetők költségvetési következmények, továbbá nem világos a teljesülésük sem. (Ilyenek például a rendőrség vagy a felsőoktatás reformja, vagy az olyan kijelentések, mint hogy a felsőoktatásban a mindenkori fenntartónak fel kell vállalnia a színvonalas fizikai infrastruktúra költségeit stb.)
További probléma, hogy az ígéretekhez, vállalásokhoz többnyire nem kapcsolódnak időpontok, így azok nem számon kérhetőek. A fentiek miatt 2014-ben nem dönthető majd el egyértelműen hogy a jövőkép teljesült-e. Érték: 2,6.
MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT
1. Általános értékelés
A Magyar Szocialista Párt programját a Mit ígérnek? civil kezdeményezés az 1-5 fokozatú skálán gyengére (2,0) értékeli. Az általánosságok szintjén mozgó program nem vázol fel világos jövőképet, és nem mutat fel világosan azonosítható célrendszert. Rengeteg szakpolitikai intézkedést sorol fel, de ezek kapcsolódásait, összehangolását nem taglalja. Az intézkedések időbeli ütemezésére, illetve a költségvetési hatásokra még halovány utalást sem tartalmaz. Bár a költségvetési egyensúlyt látványosan rontó ígéretek nincsenek, számos kisebb, illetve nehezen meghatározható hatású ígéret rontja a végrehajthatóság esélyét, annál is inkább, mert az ezekkel szembeállítható, egyensúlyt javító vállalások eredményessége bizonytalan.
2. Célzottság – Miről beszélnek?
Az érdeklődő választónak többnyire nagyon általános megfogalmazások, konkrét részleteket mellőző vágyak füzéréből kell következtetnie a párt által elképzelt jövőképről és az ehhez vezető célokról. A célkitűzésekként értelmezhető megfogalmazások többsége már folyamatban lévő kormányzati programok folytatását ígéri. Ugyanakkor amennyiben az átlagválasztó nincs tisztában az adott program részleteivel, igen nehezen következtethet ez alapján a párt céljaira. Ezt nem segíti az sem, hogy a „kívánságok” túlnyomó része mellőzi a konkrét, számszerűsített és számszerűsíthető elemeket (például, „elérhetőbbé és fenntarthatóbbá tesszük a gyermekjóléti szolgáltatásokat”, „a gazdasági válság ellenére sem maradhat senki egészségügyi ellátás nélkül”), illetve hogy kormányzati hatáskörön kívül eső tényezők alakítására is találunk utalást (például a nemzetgazdasági bérnövekedés mértéke). Összességében, igen nehéz megítélni, hogy az elmúlt kormányzati időszak eredményesnek vélt (ám tényekkel és számokkal nem bizonyított) kezdeményezéseinek folytatásán túl mit is kínál a párt a jövőben.
A program nem jelöl ki prioritásokat, illetve az egyetlen egyértelmű prioritás-megjelölés nem vehető komolyan („Az MSZP választási programjában a kultúra, az alkotás szabadsága továbbra is első helyen áll.”) A kezdeményezésünk által vizsgált, kiemelten fontos területek mindegyikét említi a dokumentum valamilyen mélységben, de ez esetekben is igen kevés az értékelhető, konkrét cél és intézkedés. (Ez különösen igaz a korrupció és pártfinanszírozás, a költségvetési politika stabilitása és kiszámíthatósága, valamint a vállalkozásbarát, teljesítmény-ösztönző adórendszer esetében).
A program igazából egy fontos területen sem mutat be számszerűsített hatásokat, és nem is hivatkozik háttértanulmányokra vagy nemzetközi példákra. Érték: 2,2.
3. Megalapozottság – Elhiggyük?
Az MSZP programja – hasonlóan az MDF, és részben a Jobbik programjához – tartózkodik a látványosan irreális, felelőtlen ígéretektől. A finanszírozási igényt ugyanakkor nem veszi figyelembe, illetve nem mutatja be. Egyszerűen feltételezi, hogy a gazdasági növekedésből, hatékonyságjavulásból és EU-s forrásokból származó pénzek elegendőek lesznek a program költségeinek finanszírozására. Az összegszerűen hivatkozott finanszírozási igény (2000 Mrd Ft) alátámasztására hiába keres a választó indoklást, a szorgalmas értékelő számára pedig nehezen igazolható vagy cáfolható ez a becslés a szakpolitikai célok és intézkedések konkrét részleteinek hiányában (lásd célzottság). A költségvetési hatások megítélése így sem összesítve, sem az egyes intézkedések esetében nem kivitelezhető.
A program az elmúlt nyolc év eredményeinek értékelésekor következetesen szelektív, főképp az utolsó kormányzati év intézkedéseit említi. Noha ez a stratégia összhangban áll azzal a megközelítéssel, hogy a gazdaság bajai kizárólag (az amúgy eredményesen kezelt) globális válságból fakadnak, nem csak szakértői szinten, de a laikus olvasó számára is kétséges ennek elfogadása.
A program általánossága, a jelen magyar társadalmi és gazdasági problémáit takargató szellemisége azt is eredményezi, hogy több esetben a jelzett, jövőbeni helyzetelemzések és szakpolitikai koncepció-alkotás több éves csúszást előlegez az érdemi kormányzati lépések megszületéséig (lásd például egészségügy, roma integráció, felsőoktatás, környezetvédelem). Érték: 1,8.
4. Számon kérhetőség – Meglátjuk?
A célok és intézkedések általánossága miatt – meglátásunk szerint – négy év múlva igen nehéz lesz megítélni a program tényleges teljesülését. (Számszerűsített és jól ütemezett ígéretekkel csak az adórendszert érintő részeknél találkozunk). Az egyes intézkedések konkrét társadalmi gazdasági hatásai nem taglalja a dokumentum, minimálisra csökkentve így a számon kérhetőség esélyét is. Érték: 1,9.
A LEHET MÁS A POLITIKA
12 pontja Magyarországért
- Szorítsuk vissza a korrupciót!
Átláthatóvá kell tenni a pártok és a választási kampányok finanszírozását. Meg kell erősíteni a mindenkori kormányt ellenőrző intézményeket, vezetőiknél meg kell szüntetni az újraválasztás lehetőségét, hogy ne legyen érdekük a pártok kegyeit keresni. Az állami, önkormányzati vállalatok vezetőségébe pártkatonák helyett felkészült vezetőket kell delegálni. Mindent nyilvánosságra kell hozni az állami vállalatok és intézmények működésével kapcsolatban. - Növeljük az állampolgárok részvételét a közügyekben!Könnyíteni kell az érvényes és eredményes helyi népszavazások feltételeit. Meg kell erősíteni a civil szervezetek anyagi függetlenségét. Új jogalkotási törvényre van szükség, ami kötelezővé teszi, hogy az érintett társadalmi csoportok részt vegyenek a jogszabályok megalkotásában. Erősíteni kell a pártoktól független sajtó lehetőségeit!
- Állítsuk helyre a romák és nem romák közötti békés együttélést!
Színvak esélyteremtési programokra van szükség, amelyek minden szegényt felemelnek, és nem állítják egymással szemben a roma és nem a nem roma szegényeket. Akut konfliktuskezelésre állami felügyelet alatt álló, de a helyi önkormányzattal együttműködő mediációs „béketesteket” kell felállítani. A közbiztonság megerősítése érdekében a szociális szolgáltatókkal is együttműködő közösségi rendőrséget kell létrehozni. - Teremtsünk jövőbiztos munkahelyeket!
Zöld adók bevezetésével a költségvetési egyensúly megtartása mellett is csökkenthetőek a munkavállalást terhelő járulékok. Zöld beruházási programokkal, például energiatakarékossági felújításokkal, a közösségi közlekedés fejlesztésével új munkahelyeket lehet létrehozni. A mezőgazdasági támogatások átalakításával, az ökológiai gazdálkodás támogatásával a vidéki munkahelyek száma is növelhető. - Állítsuk meg a szegénységben élők leszakadását!
Az alacsony jövedelműek járulékterheinek csökkentésével és célzott programokkal javítani kell a szegények munkavállalási lehetőségeit. Át kell alakítani a segélyezési rendszert, hogy védelmet adjon a tartós mélyszegénység ellen, elejét vegye az uzsoracsapdának, és a munkavállalásra is ösztönözzön. Meg kell erősíteni az oktatást, külön támogatást kell adni a hátrányos helyzetű iskoláknak. - Javítsuk a vidéken élők esélyegyenlőségét!
Át kell alakítani a mezőgazdasági támogatásokat, hogy többek élhessenek meg mezőgazdaságból. Védeni kell a helyi piacokat. A közösségi közlekedésben többlépcsős, többtechnikás, mégis egybefüggő hálózatot kell kialakítani. Helyben elérhető iskolát, orvost, postát! - Javítsuk a nők esélyegyenlőségét!
Növelni kell a bölcsődei, óvodai helyek számát, nyitva tartásukat a munkahelyi időbeosztáshoz kell igazítani. Bővíteni kell a részmunka és a távmunka lehetőségét, rugalmassá kell tenni a kivehető szabadságokat, több nőt kell juttatni az országgyűlésbe és más kulcspozíciókba. - Javítsuk a nagyvárosaink életminőségét!
Meg kell adóztatni a levegőszennyezéssel járó szállítást és ipari termelést. Fejleszteni kell a közösségi közlekedést és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a városokon átmenő forgalmat. Növelni kell a városi zöldfelületek arányát, a fejlesztéseket a rozsdaövezeti városrészekben kell megvalósítani. - Csökkentsük Magyarország energiafüggőségét!
Növelni kell a megújuló energiaforrások arányát. A lakhatási támogatások átcsoportosításával bővíteni kell a fűtéskorszerűsítésre és szigetelésre rendelkezésre álló forrásokat, adókedvezménnyel kell ösztönözni a lakossági energiahatékonysági felújításokat. - Egészségesebb nemzetet!
A levegőtisztaság és az élelmiszerbiztonság növelésével, a dohányzás visszaszorításával jelentősen javíthatóak az életesélyek. Az egészségügyi ellátásban meg kell őrizni az állami tulajdon túlsúlyát, de pontosítani kell a társadalombiztosítás által vállalt ellátásokat és növelni kell a ráfordítások hatékonyságát. - Őrizzük meg természeti örökségünket!
Fenntartható erdőhasználatra van szükség. Új szemléletű, a vízmegtartást előtérbe helyező vízgazdálkodást kell kialakítani, támogatni a bölcs, a természeti adottságokkal összhangban lévő tájhasználati módok elterjedését. - Állítsuk helyre a demokráciába vetett bizalmat!
Ha nincs bizalom, a demokrácia intézményei nem működnek. A politikusok eljátszották az állampolgárok bizalmát, amit sokkal nehezebb visszaszerezni, mint elveszteni. Magyarországnak új pártokra, új politikusokra van szüksége. Olyanokra, akik nem vettek részt az elmúlt húsz év korrupt és felelőtlen politikájában. A 2010-es parlamenti választás történelmi lehetőség arra, hogy visszaadjuk állampolgárok hitét a demokráciában.
FENNTARTHATÓSÁG, IGAZSÁGOSSÁG, RÉSZVÉTEL!