Mindenhol óriásplakátok hirdetik, hogy „Magyarország erős és büszke európai ország.” Próbáljuk megérteni, mire is lehetünk annyira büszkék.
A Tárki 2016-ban tanulmányt adott ki a magyarországi szegénység alakulásáról, amely szerint a magyarországi lakosság 37%-a szegénységben, és 23%-a mélyszegénységben él. Az Eurostat mérése szerint az Unióban nálunk nagyobb szegénység csak Bulgáriában (46%) és Romániában (42%) van. A Tárki tanulmány szerint a teljes népesség 70%-a képtelen egy váratlan kiadás fedezésére és a lakosság 65%-a nem engedhet meg magának évente egy hét nyaralást. Ennek a szegény országnak a miniszterelnöke pedig úgy érzi, hogy a soktornyú Országházban levő reprezentatív dolgozószobája nem méltó hozzá és több mint húszmilliárd forintért építtet palotát magának a Várban. Erre a szociális érzéketlenségre és fennhéjázó gőgre legyünk büszkék?
Mindenhol óriásplakátok hirdetik, hogy „Magyarország erős és büszke európai ország.” Próbáljuk megérteni, mire is lehetünk annyira büszkék.
A Tárki 2016-ban tanulmányt adott ki a magyarországi szegénység alakulásáról, amely szerint a magyarországi lakosság 37%-a szegénységben, és 23%-a mélyszegénységben él. Az Eurostat mérése szerint az Unióban nálunk nagyobb szegénység csak Bulgáriában (46%) és Romániában (42%) van. A Tárki tanulmány szerint a teljes népesség 70%-a képtelen egy váratlan kiadás fedezésére és a lakosság 65%-a nem engedhet meg magának évente egy hét nyaralást. Ennek a szegény országnak a miniszterelnöke pedig úgy érzi, hogy a soktornyú Országházban levő reprezentatív dolgozószobája nem méltó hozzá és több mint húszmilliárd forintért építtet palotát magának a Várban. Erre a szociális érzéketlenségre és fennhéjázó gőgre legyünk büszkék?
Esetleg büszkék lehetünk az új paksi beruházásra? Ezt a szerződést a szakma teljes kizárásával készítették elő, hiszen az MVM menedzsmentje még két hónappal a szerződés aláírása előtt is tender kiírásáról beszélt. A szerződésről a vásárolt erőmű típusán (AES-2006) és árán (12,5 milliárd Euro) kívül semmit se tudunk, mert azt 30 évre titkosították. Mivel egy államközi szerződés biztosan nem tartalmaz szenzitív nukleáris adatokat, ezért a titkosításnak csak akkor van értelme, ha az számunkra előnytelen. Érdemes felidézni mit is mondott Orbán Viktor még ellenzéki vezérként 2008 februárjában, amikor Gyurcsány Ferenc tíz évre titkosította az Déli Áramlat olajvezeték építéséhez való magyar csatlakozás részleteit:
„nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak, hogy mi ne tudhassuk meg, hogy pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket, és pontosan milyen gazdasági számítások alapján várhatjuk Magyarország fölemelkedését, vagy éppen meggyengülését. Ez a mi életünk, ez nem a kormány biznisze, ez a mi életünk, kedves barátaim.”
Ezzel a kijelentéssel fenntartás nélkül egyet lehet érteni, és érvényes ma is. Erre az „évszázad üzletére” (copyright Lázár János) kellene büszkének lennünk?
2006-ban az akkori szocialista kormány egyetemi tandíj bevezetését tervezte. A Kereszténydemokrata Néppárt akkori közleményében a következőt jelentette ki:
„A Kereszténydemokrata Néppárt történelmi hagyományaihoz híven a szociálisan rászorulók érdekeit védi. Ennek értelmében nem támogatja a tandíj bevezetését, s ugyanerre szólít fel minden valóban haladóan gondolkodó embert.” (Új Ember 2006.7.23.)
Miniszterelnökünk az akkori ellenzék vezetőjeként pedig megígérte, hogy ha a szocialista kormány a kierőszakolt népszavazás eredménye ellenére mégis bevezetné a tandíjat, akkor ő azt eltörli, ha hatalomba kerül. 2010-ben Orbán Viktor lett a miniszterelnök és a KDNP is kormánypárt lett. Az ígéretek ellenére az új kormány egyik legelső ténykedése az egyetemi tandíj bevezetése lett. A választópolgárok ilyen mértékű átverésére legyünk büszkék?
2016. végén tették közre a legújabb PISA jelentést, amely a valaha mért legrosszabb eredményt közölte a magyar diákok szövegértéséről és problémamegoldó képességéről. Erre a kormány a teendőt így határozta meg:
„szüneteltetni kell a PISA mérésekben való részvételt! Nemzetközileg is lejáratják a magyar gyerekeket a frissen publikált PISA-teszt eredményei.”
Európában egyedülállóan a kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség felső határát, az általános műveltséget adó gimnáziumok helyett a legfeljebb szakmunkás képzést biztosító középiskolákat részesíti előnyben, ezért 80 gimnázium bezárását tervezi, és csökkenti az egyetemi férőhelyeket. Kormányunknak nincs szüksége kiművelt emberfőkre. Ráadásként, teljesen értelmetlen és szégyenteljes harccal meg akarja szüntetni a CEU-t. Erre a közoktatásra kellene büszkének lennünk?
A Nyírő Gyula Kórház belgyógyászati osztályán 67 ágyból 32 elérhetetlen orvoshiány miatt idén június 1. és augusztus 31. között. Ez nem egyedülálló jelenség: a KSH szerint a kórházi osztályok nagy részében 5 százalék feletti, a belgyógyászatokon pedig ennél is magasabb, 7,5 százalékos az üres állások aránya. A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint a hazai kórházak sürgősségi osztályain a működéshez szükséges 600 szakorvos helyett csak 140 dolgozik. Tavaly 6,6 százalékkal kevesebb háziorvos dolgozott az alapellátásban, mint az ezredfordulón. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ idei felmérése szerint 2014-ben időben történő és megfelelő ellátással 32 ezer életet lehetett volna megmenteni. És akkor még nem beszéltünk a kórházakban a pénzhiány miatt uralkodó állapotokról. Erre a közegészségügyre kellene büszkének lennünk?
Krokodilkönnyeket hullajtunk a Szíriában üldözött keresztényekért és keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot hozunk létre, de ha ide jönnek, akkor vissza akarjuk toloncolni őket, mert jogszerűtlenül jöttek: nincsenek papírjaik. Honnan lehetne papírjuk, hiszen nincsenek ott működő külképviseletek! Boross Péter egykori miniszterelnök világosan fogalmazott:
„Sajnos, az ellenzéki híradók emberi érzésekre játszva menekült gyermekek síró arcát mutogatják, így manipulálják a közvéleményt. De a nemzetünk sorsa mindent megelőz ebben a kérdésben, a humán megfontolásokat háttérbe kell szorítani a válság kezelésében.”
Egy európai országban a „humán megfontolásokat háttérbe kell szorítani?” A kormány pedig keményen harcol 1294 menedéket kérő menedéki státusának elbírálása ellen is, miközben mintegy hétezer külföldi kapott az elmúlt három évben letelepedési engedélyt kötvény vásárlás címén, és így 25-30 milliárd forint hasznot könyvelhettek el ismeretlen offshore cégek. Pénzért mindent lehet? Erre kellene büszkének lennünk?
Akkor semmire se lehetünk büszkék? Dehogynem! Igenis büszkék lehetünk és kell is büszkének lennünk azokra az emberekre (pedagógusokra, orvosokra, ápolókra, rendőrökre és még tetszőleges hosszan folytatható), akik mindezek ellenére áldozatos munkájukkal, kizsigerelve, alulfizetve, kétségbeesett erőfeszítéssel fenntartják és működtetik ezt a szétlopott és meggyalázott szerencsétlen országot. Csakhogy az ostoba plakátok kiötlőinek nincs semmi közük hozzájuk!
Végh Endre