Az 1906. február 4-én Breslauban (ma Wrocław, Lengyelország) született evangélikus lelkész és teológus, a német Hitvalló Egyház tagja már a nemzetiszocializmus első éveiben szembekerült a hitleri rendszerrel. Hallgatásra ítélték, amiben szerepe volt Theodor Heckel evangélikus püspöknek is (†1967). Bonhoeffer nem taníthatott, nem prédikálhatott és nem publikálhatott. Sógorán, Hans von Dohnányin (Dohnányi Ernő fia) keresztül bekapcsolódott a német ellenállási mozgalomba. Ezért 1943-ban letartóztatták. Sokáig a berlini Tegel katonai börtön 92-es cellájában tartották fogva, ahonnan kiterjedt levelezést folytatott szüleivel, menyasszonyával, Maria von Wedemeyerrel és barátaival; többek között Eberhard Bethgével, aki később összegyűjtötte és kiadta ezeket az írásokat. Bonhoeffert Hitler személyes parancsára a flossenbürgi koncentrációs táborban rögtönítélő hadbíróság elé állították, halálra ítélték, és 1945. április 9-én hajnalban felakasztották.1
Marty amerikai evangélikus lelkész, történész és emberjogi aktivista szerző könyve ennek a bonhoefferi kötetnek az „életét” (keletkezését és recepcióját) mutatja be abban a sorozatban, amelyet a Princetoni Egyetemi Kiadó az emberiség történetében fontos szerepet betöltő vallási műveknek szentel.2 A hitre nagy hangsúlyt fektető bonhoefferi műben megjelenő „vallás nélküli kereszténység”,3 a német teológus egész eszmeisége ugyanis – amely a felnőtté vált immár nem vallásos világgal kereste a párbeszédet, benne a krisztusi tanúságtétel lehetőségét és módozatait – rendkívül sokrétű és változatos hatást gyakorolt, messze túlmutatva a szoros értelemben vett teológián és a keresztény lelkiségen.
Marty könyve pontosan rekonstruálja a bonhoefferi börtönírások keletkezésének körülményeit. Az evangélikus lelkészt 1943. április 5-én tartóztatta le a Gestapo. Kezdetben szigorú körülmények között tartották fogva: magánzárkában és minden külső kapcsolattól megfosztva. Később azonban valamelyest enyhültek fogva tartása körülményei. Ez tette számára lehetővé, hogy 1944 áprilisa és augusztusa között a keresztény tanúságtételről és az egyház feladatáról, szerepéről elmélkedjen. Gondolatai azokban a levelekben maradtak fenn, amelyek az 1951-ben Eberhard Bethge gondozásában megjelent Wiederstand und Ergebung4 (Ellenállás és beletörődés5) című könyv anyagát alkotják.6
Bethge fokozatosan jutott arra az elhatározásra, hogy a levelek nyilvánossá tételével bizonyítsa: Bonhoeffer kivégzésével a nemzetiszocialista rendszer egy ígéretes teológus életpályáját rövidítette meg. A vállalkozás már csak azért is kockázatos volt, mert a korabeli német protestánsok többsége a Hitler mint államfő elleni merényletben való részvétele miatt Bonhoeffert árulónak tartotta. Hans Meiser müncheni püspök például 1953-ban elutasította, hogy a flossenbürgi koncentrációs táborban megemlékezzék róla. Időnek kellett eltelnie ahhoz is, hogy a német közvélemény szemlélete a Hitlerrel szembeni ellenállásról megváltozzon! A német igazságszolgáltatásnak pedig kereken 40 évre volt szüksége Bonhoeffer rehabilitálásához.
Bethge munkája már megjelenésekor indulatokat keltett. Egyesek új értelmezési lehetőséget láttak benne; mások számára azonban túlságosan zavarónak bizonyult. A könyv ugyanis rávilágított arra, hogy mit jelent csendben szenvedni; illetve hogyan lehet megélni a hitet és hittel élni (himnuszokat és imádságokat fogalmazva) egy kiszámíthatatlan és kiszolgáltatott léthelyzetben. Maga lenni „az alázatosság és a kedvesség”, jókedvet mutatni, örvendeni a legapróbb dolgoknak és hálásnak lenni azért, hogy még életben vagyunk; mindig szoros és valós kapcsolatban Istennel – ahogy Payne Best angol százados emlékezett Bonhoefferre, akivel a buchenwaldi koncentrációs táborban találkozott, valamikor 1945. február 7-e után.
A Bethge által megjelentetett mű sorsának első állomásai egy-egy országhoz és konkrét személyekhez kötődnek: Hanfried Müller professzorhoz Kelet-Berlinben, John A. T. Robinson woolwichi püspökhöz és William Hamilton professzorhoz Rochesterben (New York). Radikális nézetű keresztények (marxista értelmezők, Isten halála-teológiát követők) mind a katolikus, mind az evangéliumi keresztények felfigyeltek Bonhoefferre, és felfedezték az életművét. A Börtönlevelek elindultak világ körüli útjukra. Egyaránt merítettek belőlük a Dél-Afrikai Köztársaságban (John de Gruchy, H. Russel Botman), a latin-amerikai felszabadítási mozgalmak résztvevői soraiban (Gustavo Gutiérrez), Ázsiában (Chung Hyun Kyung Dél-Koreában) és az Egyesült Államokban.
Ha meg akarjuk érteni a bonhoefferi mű időszerűségét és fokozatosan kiteljesedő sikerét, mindenképpen azt az örök kérdést kell szem előtt tartanunk, amelyet a lelkész-teológus 1944. április 30-i levelében fogalmazott meg: „Mi a kereszténység?” és „Ki nekünk Krisztus ma?” Ehhez kapcsolódik a következő kérdés: miképpen lehet keresztényként élni akkor is, ha Isten nem adatik meg (etsi deus non daretur)? Ezeket a kérdéseket egyéneknek, közösségeknek, intézményeknek maguknak kell megválaszolniuk!
Bonhoeffer összetett személyisége, ellentmondásoktól sem mentes élete és befejezetlen munkássága további kérdések sokaságát veti fel, különösen a kereszténység és a politikai hatalom viszonyáról. Ő, aki első perctől felemelte a szavát a zsidókért – és nem csupán a megkereszteltekért (!) – értelemszerűen szembekerült azzal a (katolikus és protestáns) német egyházi vezetéssel, amely a nemzetiszocialista politikai hatalommal való együttműködését7 azzal indokolta, hogy csak így biztosított az egyház intézményi folytonossága és a lelkipásztori tevékenység. Lényegében véve ez az együttműködési logika fogalmazódott meg Magyarországon is az államszocialista rendszer idején (katolikus békepapi mozgalom, evangélikus diakóniai teológia, református szolgálatteológia). Érthető tehát, hogy hazai viszonylatban Bonhoeffer tulajdonképpen ismeretlen ismerős; munkásságának tényleges magyar recepciójáról nem is igazán beszélhetünk.8 Pedig most éppen nagyon is időszerű lenne!
Dietrich Bonhoeffer’s Letters and Papers from Prison. A Biography (Lives of Great Religious Books), Princeton–Oxford, Princeton University Press, 2011, 276 oldal
JAKAB ATTILA
vallástörténész
1 Életét a Bonhoeffer: Isten szolgája című játékfilm dolgozta fel (http://keresztenyfilmek.uw.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=77:bonhoeffer-isten-szolgaja-szinkronizalt-kereszteny-film&catid=37:filmek&Itemid=1. Letöltve: 2015. 03.15). Életéről és munkásságáról magyar nyelven lásd Metaxas, Eric, Bonhoeffer. Pásztor, mártír, próféta, kém. Egy igaz „nem-zsidó” a Harmadik Birodalommal szemben, Szombathely, Immanuel Szószóró, 2014. Nemzetközi viszonylatban ma már könyvtárnyi (szak)irodalom tárgyalja/elemzi Bonhoeffer életművét. Lásd pl. www.dbonhoeffer.org; http://dietrichbonhoeffer.org. Letöltve: 2015. 03.15; Feil, Ernst (hrsg.)–Fink, Barbara E. (mitarb.), Internationale Bibliographie zu Dietrich Bonhoeffer = International bibliography on Dietrich Bonhoeffer, Gütersloh, Chr. Kaiser, 1998.
2 http://press.princeton.edu/catalogs/series/lives-of-great-religious-books.html. Letöltve: 2015. 03.15.
3 Wüstenberg, Ralf K., Glauben als Leben; angol fordítás: A theology of life. Dietrich Bonhoeffer’s religionless christianity, Grand Rapids, W. B. Eerdmans, 1998.
4 Bethge, Eberhard, Widerstand und Ergebung. Die Briefe und Aufzeichnungen aus der Haft, München, Chr. Kaiser Verlag, 1951.
5 A szóban benne van az alávetettség állapotának engedelmes elfogadásába való belenyugvás.
6 A könyv még abban az évben megjelent franciául is: Résistance et soumission. Lettres et notes de captivité, Paris, Librairie Protestante, 1951. Angol változata: Prisoner for God. Letters and papers from Prison, New York, Macmillan, 1958. Magyarul Bonhoeffer, Dietrich, Börtönlevelek. Fogságban írt levelek és feljegyzések, Harmat Kiadó, Bp., 1999. Legújabban Bonhoeffer, Dietrich, Werke, VIII, Widerstand und Ergebung. Briefe und Aufzeichnungen aus der Haft, München, Chr. Kaiser, 1998. Angol fordítás: Letters and papers from prison, Minneapolis, Fortress Press, 2010.
7 Pl. Ericksen, Robert P. –Heschel, Susannah (eds.), Betrayal: German churches and the Holocaust, Minneapolis, Fortress Press, 1999; Spicer, Kevin P., Hitler’s priests. Catholic clergy and national socialism, DeKalb, Northern Illinois University Press, 2008; Ericksen, Robert P., Complicity in the Holocaust. Churches and Universities in Nazi Germany, New York, Cambridge University Press, 2012.
8 Dietrich Bonhoeffer magyarul megjelent művei: Etika: szemelvények, Bp., Református Theológiai Akadémia, Rendszeres Theológiai Tanszék, 1983 (2. javított kiadás: Szentendre, Tillinger P.,); Hűség a világhoz. Szöveggyűjtemény Dietrich Bonhoeffer műveiből: meditációk, Debrecen, DEÁSZ Ny., 1984; Válogatás Bonhoeffer legismertebb műveiből, Bp., Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, 1988; Követés, Bp., Magyarországi Evangélikus Egyház, 1996 (2. javított kiadás: Bp., Luther Kiadó, 2007); Szentek közössége, Bp., Harmat Kiadó, 1997; A Szentírás imádságoskönyve, Kolozsvár, Koinónia, 2002; Vademecum: elmélkedések az év minden napjára, Bp., Kairosz, 2006; Közösségben, 2. javított kiadás: Bp., Harmat Kiadó, 2013; Az egyház lényege, Kolozsvár, Exit, 2013.