Lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni?

A közmondás szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Úgy látszik ebben a tekintetben Magyarország kivétel. Tizenöt évvel ezelőtt a parlamenti választást megelőzően az MSZP meghirdette a „jóléti rendszerváltást”, amelyben közalkalmazottaknak jelentős béremelést, a nyugdíjasoknak 13. nyugdíjat ígért, pedig ennek nem volt meg a fedezete. Meg is nyerték a választást, és a Medgyessy-kormány – az akkori ellenzék asszisztálásával – be is tartotta felelőtlen ígéretét, aminek eredménye az ország adósságának drámai növekedése lett (2001-ben az adósság a GDP 51.9 százaléka volt, ez 2006-ra 65.0 százalékra nőtt).  

A napokban minden család megkapta a kormány „Magyarország erősödik” című kiadványát, amely már a jövő évi parlamenti választást hivatott előkészíteni.

A közmondás szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Úgy látszik ebben a tekintetben Magyarország kivétel. Tizenöt évvel ezelőtt a parlamenti választást megelőzően az MSZP meghirdette a „jóléti rendszerváltást”, amelyben közalkalmazottaknak jelentős béremelést, a nyugdíjasoknak 13. nyugdíjat ígért, pedig ennek nem volt meg a fedezete. Meg is nyerték a választást, és a Medgyessy-kormány – az akkori ellenzék asszisztálásával – be is tartotta felelőtlen ígéretét, aminek eredménye az ország adósságának drámai növekedése lett (2001-ben az adósság a GDP 51.9 százaléka volt, ez 2006-ra 65.0 százalékra nőtt).  

A napokban minden család megkapta a kormány „Magyarország erősödik” című kiadványát, amely már a jövő évi parlamenti választást hivatott előkészíteni. A kiadvány szerint a magyar gazdaság a kormány okos és újszerű gazdaságpolitikája következtében folyamatosan erősödik, és ez jelentős életszínvonal növekedést tesz lehetővé. Azonban erről teljesen ellentétes vélemény alakult ki azon a konferencián, amelyet 2017. január 19-én a jezsuiták Párbeszéd Házában tartott számos konzervatív közgazdász és politikus. Csaba László akadémikus szerint a GDP 2010 és 2015 között 27-röl 34 ezermilliárd Forintra nőtt, de még így is kisebb, mint a 2008-as válság utáni érték (2009-ben a GDP 129.9 milliárd USD, 2015-ben 121.7 milliárd USD volt. http://www.tradingeconomics.com/hungary/gdp). A 7 ezermilliárd Forintos növekedés mégis jelentős lenne, ha ennek forrását a magyar gazdaság biztosította volna. Sajnos a forrást egyszeri, illetve külső tényezők biztosították. A többletforrásokat Mellár Tamás professor (az első Orbán-kormány alatt a KSH elnöke, a Századvég Gazdaságkutató egyik alapítója) adta meg:

  • az Európai Unióból nagyjából 7 ezermilliárd Forintnyi forrás érkezett 2010 óta Magyarországra,
  • az elvett magán nyugdíjpénztári vagyon 3 ezermilliárd Forint volt,
  • a külföldi működő tőke beáramlásából hozzávetőleg 9500 milliárd Forint pluszhoz jutott a gazdaság.

Vagyis ez majdnem 20 ezermilliárd forintnyi forrás jóval nagyobb gazdagodást tett volna lehetővé. És nem számoltuk még a devizatartalék brutális megcsapolását, valamint a magyar vállalatok beruházásait, fejlődését. A magyar gazdaság alacsony hatékonyságának okai Mellár professzor szerint:

  • inkább stadion és díszburkolat épül az uniós támogatásokból és plusz bevételekből, mintsem működő beruházás, amely képes lenne a befektetett tőkét újratermelni,
  • a mindent átszövő korrupció miatt a pénzek felhasználásánál a legutolsó szempont a hatékonyság és gazdaságosság,
  • a beígért bürokrácia-csökkentés helyett nőtt az állam.

Ez azt jelenti, hogy feléljük a jövőnket, elpazaroljuk a jelenleg beáramló segítséget. Az elvett nyugdíjvagyon egyszeri tőke volt, a masszív EU támogatás 2020 után megszűnik. „150 éve nincs sikeres polgári átalakulás. Nincs polgárság, amire alapozni lehet, nincsenek értékek.” Mondta Mellár Tamás.

A versenyképességünk folyamatosan romlik. A Világgazdasági Fórum legfrissebb felmérése szerint Magyarország, miközben 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdasága volt, tavaly már csak a 69. volt a 176 országot tartalmazó listán. Az elmúlt hat évben a korrupciós indexünk 7 hellyel romlott; jelenleg az 57. helyen állunk. Az Unión belül csak Görögország, Olaszország és Bulgária van mögöttünk a listán.

„Ha a haverok magángazdagodása a tét, akkor a kormány még a minden rossz okozójának kikiáltott „migránsokkal” is hajlandó üzletelni, feltéve, hogy van pénzük. A kormány bevándorlást pártoló politikájának köszönhetően több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, egy kivételével off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek az Európai Unión kívüli országok polgárainak. A közvetítőcégek mesés profitjából 40 milliárd forintot a magyar adófizetők álltak, akik a letelepedési kötvények három év alatt 700 millió forintra rúgó kamatfelárát is elbukták.”- jelentette ki Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója 2017. január 25.-én.

Az alábbi táblázat tartalmazza a bruttó államadósság alakulását (http://gvi.hu/grafikon/18/magyarorszag_brutto_allamadossaga_a_gdp_szazalekaban).

  2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Negyedévek átlaga 78.4 81.4 80.8 77.7 78.8 79.7 77.2
4. negyedév értéke 78.0 80.6 80.8 78.3 76.8 76.2 75.3

Jól látszik, hogy 2015 végén a bruttó államadósság (a GDP százalékában) csak 1 %-al volt kisebb, mint 2009-ben, vagyis az elmúlt hét évben gyakorlatilag stagnált. Viszont az EU felé csak az év végi értéket kell megadni, ezért a negyedik negyedévben a kormány erőn felül visszafizet, hogy az év végén mért érték csökkenjen, majd a következő év elején új kölcsönöket vesz fel, de azt már nem kell közölni az Unióval. Ez az igazán kreatív statisztika!

Okos ember más kárán tanul. Mi legalább tanuljunk a saját kárunkon!

Végh Endre