A közmondás szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Úgy látszik ebben a tekintetben Magyarország kivétel. Tizenöt évvel ezelőtt a parlamenti választást megelőzően az MSZP meghirdette a „jóléti rendszerváltást”, amelyben közalkalmazottaknak jelentős béremelést, a nyugdíjasoknak 13. nyugdíjat ígért, pedig ennek nem volt meg a fedezete. Meg is nyerték a választást, és a Medgyessy-kormány – az akkori ellenzék asszisztálásával – be is tartotta felelőtlen ígéretét, aminek eredménye az ország adósságának drámai növekedése lett (2001-ben az adósság a GDP 51.9 százaléka volt, ez 2006-ra 65.0 százalékra nőtt).
A napokban minden család megkapta a kormány „Magyarország erősödik” című kiadványát, amely már a jövő évi parlamenti választást hivatott előkészíteni.
A közmondás szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Úgy látszik ebben a tekintetben Magyarország kivétel. Tizenöt évvel ezelőtt a parlamenti választást megelőzően az MSZP meghirdette a „jóléti rendszerváltást”, amelyben közalkalmazottaknak jelentős béremelést, a nyugdíjasoknak 13. nyugdíjat ígért, pedig ennek nem volt meg a fedezete. Meg is nyerték a választást, és a Medgyessy-kormány – az akkori ellenzék asszisztálásával – be is tartotta felelőtlen ígéretét, aminek eredménye az ország adósságának drámai növekedése lett (2001-ben az adósság a GDP 51.9 százaléka volt, ez 2006-ra 65.0 százalékra nőtt).
A napokban minden család megkapta a kormány „Magyarország erősödik” című kiadványát, amely már a jövő évi parlamenti választást hivatott előkészíteni. A kiadvány szerint a magyar gazdaság a kormány okos és újszerű gazdaságpolitikája következtében folyamatosan erősödik, és ez jelentős életszínvonal növekedést tesz lehetővé. Azonban erről teljesen ellentétes vélemény alakult ki azon a konferencián, amelyet 2017. január 19-én a jezsuiták Párbeszéd Házában tartott számos konzervatív közgazdász és politikus. Csaba László akadémikus szerint a GDP 2010 és 2015 között 27-röl 34 ezermilliárd Forintra nőtt, de még így is kisebb, mint a 2008-as válság utáni érték (2009-ben a GDP 129.9 milliárd USD, 2015-ben 121.7 milliárd USD volt. http://www.tradingeconomics.com/hungary/gdp). A 7 ezermilliárd Forintos növekedés mégis jelentős lenne, ha ennek forrását a magyar gazdaság biztosította volna. Sajnos a forrást egyszeri, illetve külső tényezők biztosították. A többletforrásokat Mellár Tamás professor (az első Orbán-kormány alatt a KSH elnöke, a Századvég Gazdaságkutató egyik alapítója) adta meg:
- az Európai Unióból nagyjából 7 ezermilliárd Forintnyi forrás érkezett 2010 óta Magyarországra,
- az elvett magán nyugdíjpénztári vagyon 3 ezermilliárd Forint volt,
- a külföldi működő tőke beáramlásából hozzávetőleg 9500 milliárd Forint pluszhoz jutott a gazdaság.
Vagyis ez majdnem 20 ezermilliárd forintnyi forrás jóval nagyobb gazdagodást tett volna lehetővé. És nem számoltuk még a devizatartalék brutális megcsapolását, valamint a magyar vállalatok beruházásait, fejlődését. A magyar gazdaság alacsony hatékonyságának okai Mellár professzor szerint:
- inkább stadion és díszburkolat épül az uniós támogatásokból és plusz bevételekből, mintsem működő beruházás, amely képes lenne a befektetett tőkét újratermelni,
- a mindent átszövő korrupció miatt a pénzek felhasználásánál a legutolsó szempont a hatékonyság és gazdaságosság,
- a beígért bürokrácia-csökkentés helyett nőtt az állam.
Ez azt jelenti, hogy feléljük a jövőnket, elpazaroljuk a jelenleg beáramló segítséget. Az elvett nyugdíjvagyon egyszeri tőke volt, a masszív EU támogatás 2020 után megszűnik. „150 éve nincs sikeres polgári átalakulás. Nincs polgárság, amire alapozni lehet, nincsenek értékek.” Mondta Mellár Tamás.
A versenyképességünk folyamatosan romlik. A Világgazdasági Fórum legfrissebb felmérése szerint Magyarország, miközben 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdasága volt, tavaly már csak a 69. volt a 176 országot tartalmazó listán. Az elmúlt hat évben a korrupciós indexünk 7 hellyel romlott; jelenleg az 57. helyen állunk. Az Unión belül csak Görögország, Olaszország és Bulgária van mögöttünk a listán.
„Ha a haverok magángazdagodása a tét, akkor a kormány még a minden rossz okozójának kikiáltott „migránsokkal” is hajlandó üzletelni, feltéve, hogy van pénzük. A kormány bevándorlást pártoló politikájának köszönhetően több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, egy kivételével off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek az Európai Unión kívüli országok polgárainak. A közvetítőcégek mesés profitjából 40 milliárd forintot a magyar adófizetők álltak, akik a letelepedési kötvények három év alatt 700 millió forintra rúgó kamatfelárát is elbukták.”- jelentette ki Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója 2017. január 25.-én.
Az alábbi táblázat tartalmazza a bruttó államadósság alakulását (http://gvi.hu/grafikon/18/magyarorszag_brutto_allamadossaga_a_gdp_szazalekaban).
2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | |
Negyedévek átlaga | 78.4 | 81.4 | 80.8 | 77.7 | 78.8 | 79.7 | 77.2 |
4. negyedév értéke | 78.0 | 80.6 | 80.8 | 78.3 | 76.8 | 76.2 | 75.3 |
Jól látszik, hogy 2015 végén a bruttó államadósság (a GDP százalékában) csak 1 %-al volt kisebb, mint 2009-ben, vagyis az elmúlt hét évben gyakorlatilag stagnált. Viszont az EU felé csak az év végi értéket kell megadni, ezért a negyedik negyedévben a kormány erőn felül visszafizet, hogy az év végén mért érték csökkenjen, majd a következő év elején új kölcsönöket vesz fel, de azt már nem kell közölni az Unióval. Ez az igazán kreatív statisztika!
Okos ember más kárán tanul. Mi legalább tanuljunk a saját kárunkon!
Végh Endre