„Ki vagyok én, hogy ítélkezzem”

 Mottó: „Boldog ember az, aki (…) csúfolódók székében nem ül.” Zsoltárok 1:1

Az elmúlt napokban számos alkalommal megjelent a médiában Ferenc pápa homoszexuálisokra vonatkozó kijelentése: „ki vagyok én, hogy ítélkezzem”. Az ilyen típusú beszéd nem csupán azért hangzik furcsán, mert pápa ilyesmit még nem nagyon mondott, hanem azért is, mert hazánkban inkább gúnyolódó, lenéző kontextusban emlegetik a homoszexuálisokat.

Végiggondoltam, hogy ez utóbbi jelenség hova „fejlődött” és mennyire burjánzott el mifelénk. Lássuk!

Gondoljunk Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott kijelentésére arról, hogy „a Nemzeti Színház nem a buzikról fog szólni”. Őt Kosa Lajos, a kormányzó párt egyik alelnöke követte, amikor a Nemzeti Színház új igazgatóját azzal búcsúztatta, hogy „túlságosan meleg helyzet” esetén visszavárják Debrecenbe. Később pedig egy miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt vette védelmébe ezeket a megnyilvánulásokat. És ha ez nem volna elég, eszünkbe juthat, hogy a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztérium Arany Érdemkereszttel tüntette ki Petrás Józsefet, a Kárpátia zenekar énekesét, aki koncertjein kiabálva osztja meg a homoszexuálisok kihalását vizionáló gondolatait.

 Mottó: „Boldog ember az, aki (…) csúfolódók székében nem ül.” Zsoltárok 1:1

Az elmúlt napokban számos alkalommal megjelent a médiában Ferenc pápa homoszexuálisokra vonatkozó kijelentése: „ki vagyok én, hogy ítélkezzem”. Az ilyen típusú beszéd nem csupán azért hangzik furcsán, mert pápa ilyesmit még nem nagyon mondott, hanem azért is, mert hazánkban inkább gúnyolódó, lenéző kontextusban emlegetik a homoszexuálisokat.

Végiggondoltam, hogy ez utóbbi jelenség hova „fejlődött” és mennyire burjánzott el mifelénk. Lássuk!

Gondoljunk Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott kijelentésére arról, hogy „a Nemzeti Színház nem a buzikról fog szólni”. Őt Kosa Lajos, a kormányzó párt egyik alelnöke követte, amikor a Nemzeti Színház új igazgatóját azzal búcsúztatta, hogy „túlságosan meleg helyzet” esetén visszavárják Debrecenbe. Később pedig egy miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt vette védelmébe ezeket a megnyilvánulásokat. És ha ez nem volna elég, eszünkbe juthat, hogy a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztérium Arany Érdemkereszttel tüntette ki Petrás Józsefet, a Kárpátia zenekar énekesét, aki koncertjein kiabálva osztja meg a homoszexuálisok kihalását vizionáló gondolatait.

Mindezekről sokat beszéltek és írtak a médiában, azonban ezen túl levonhatunk egy következtetést is. A nemzeti-keresztény Fidesz-kormány miniszterelnök-helyettesi és miniszteri szinten fejezi ki a homoszexuálisokkal szembeni véleményét, ráadásul nagyon közönséges stílusban. Néhány hét és hónap alatt teljesen normálissá vált az ezzel kapcsolatos primitív megnyilvánulás. Nem kell egyetérteni a másként gondolkodó vagy élő emberekkel, de gúny és megvetés tárgyává sem kell őket tenni. Ez pusztán azon múlik, ki mennyire képes tisztelni a másik embert.

Ferenc pápa szavaira tekintve az a kérdés is felötlik bennem, hogy egyházainkat miért nem zavarja, hogy a kormány és a kormányzó párt politikusai a keresztény hit fogalmait és értékeit fölhasználva, mondhatni azokkal visszaélve, ideológiai alapon közelítenek meg olyan kérdéseket, melyekhez az államnak semmi köze. Azért nem zavarja őket, mert ha szemet hunynak, sőt együttműködnek, kiemelt helyet támogatja őket az állam? Vajon hány őszinte hitű ember lelke háborog, amikor arra tekint, hogy politikusaink sorra visszaélnek a kereszténység értékeivel? A Szentírás szerint Isten egyszülött Fiát adta azért, hogy ezek az értékek az egyházéi legyenek. Talán nagyobb becsben kellene őket tartanunk!

Györkös Gábor