Megjelent az Egyházfórum 2007/1. számában
Kedves Testvérem, nem véletlen, hogy Te ezeket a sorokat olvasod. A székelyföldi Hargita megyében ugyanis a sokgyermekes családok, csupán emberi megfontolással mérlegelve, pusztulásra vannak ítélve. Isten irgalma, hogy ezek a gyerekek még nem haltak éhen, és nem vadultak el, ahol egy kifli már luxus cikknek számít, minden új nap csak terhükre van, küszködnek a testet a lélekkel egyben tartani.
Amikor magánszemélyként felmértük a sokgyermekes családok helyzetét, 42 család összetételét és címét írtuk össze. Mennyi összetört sors, reménytelenség, mennyi éhes gyermek! A Gyimes völgyében olyan család is van, akiknek esetleg egy kiló puliszka[2] jut naponta, ha jut, s nyolcan vannak rá… Teréz Anya mondta: „A legszörnyűbb szegénység a magány, és az érzés, hogy senki sem szeret minket.”
Közben a médiákban rég megkondultak a vészharangok, hogy a magyarság csak egyre fogy…[3]
Amikor a szegények házába belépsz, rájössz, hogy Isten veled mennyire bőkezűen bánt, Isten jó, de konkrét választ vár tőled. S ha teszed a jót, te is számíthatsz Rá, Istent nem lehet lefizetni, Ő az Úr, a végtelen Szeretet.
Boros Károly főesperes, Csíkszereda Taploca nevű városrészének szeretett plébánosa, mindent megmozgat, hogy ezek a családok talpra álljanak, elérjenek a túlélés szintjére, és ott megmaradhassanak.
Szabó István a családjával egy alig 2,5 x 3 m-es házikóban lakik. Nemcsak a mindennapi kenyér gond számukra, hanem a tél is, bármennyire is enyhe volt az az idén. Hetedmagával nyomorog, feleségével és 5 apró gyerekével: a legnagyobb Tibor 6 éves, István 4 éves, Attila 3 éves, Csongor 2 éves, Beáta másfél éves. Csak a férjnek van jövedelme, 480 lej[4], és kapják az állami gyermeksegélyt; ellenben az anyának nincs munkahelye.
Pál Ödön, a taplocai plébánia egyháztanácsosa, amit a feleségével együtt a nyugdíjukból meg tudtak tenni, Jézus nevében megtették ezért a családért: Szabó István és felesége polgárilag és egyházilag megházasodtak, s mind az 5 gyerekük részesült a keresztségben, a katolikus Egyház tagjai lettek.
A család házikója Csíkszeredában, a Rét út 78/b alatt található. A kis udvaron fel lehet építeni egy 5 x 6 m-es szobát egy 4 x 4 m-es konyhával, s egy kis manzárd szobával. Pál Ödön, a hivatalokat végigjárva, elindította a „lavinát”: készül a ház terve, az engedélyek megszerzése, lesz faanyag-adomány, sőt lesz kaláka is az építkezésnél… Taploca összefogott. Az építkezési anyagokat adományokból szeretnénk megvásárolni. „Úgy érezzük, mindazt, amit teszünk, csak csepp a tengerben. De a tenger is kisebb lenne az a csepp nélkül.” (Teréz Anya)
Akár Isten iránti hálából, akár a gyerekek iránti szeretetből, ha van lehetőséged segíteni, akkor a következő számlaszámra várjuk adományodat:
BANCA ROMANA PENTRU DEZVOLTARE, Suc. Miercurea Ciuc
Familia Kolping Toplita Ciuc
RO23BRDE210SV10445972100 EUR
RO61BRDE210SV10446182100 USD
RO57BRDE210SV10446262100 HUF
RO94BRDE210SV01238282100 RON
Postai cím:
Ft. Boros Károly főesperes
Familia Kolping Toplita Ciuc
530240 Miercurea Ciuc
Str. Toplica nr. 110
További információkat a következő címen lehet kapni: Karmel.szereda@gmail.com„>Karmel.szereda@gmail.com.
Az Úr Jézus majd Neked is elmondhatja: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek.” (Mt 25,34-36)
Isten áldjon, Testvérem!
Bursuc Anna Mária OCDS
[1] Forrás: http://erdely.ma/jotekonysag.php?id=22382
[2] Kukoricalisztből készült kenyérhelyettesítő régi paraszti étel (szerk.).
[3] Lásd pl. http://erdely.ma/hirek.php?id=22980 Az előrejelzések szerint 2032-re a romániai magyarság létszáma egy millóara csökken.
[4] Ez. kb. 35 ezer forintnak felel meg, miközben a sokkal gyengébb minőségű termékek drágábbak, mint Budapesten. Székelyföldön tényleg a neoliberális vadkapitalizmus érvényesül (szerk.).