Megjelent az Egyházfórum 2006/6. számában
Az olvasó egy patrisztikus bölcseletet összefoglaló kézikönyvet tart a kezében, amely használható egyetemi, főiskolai jegyzetként, ugyanakkor pedig a csupán érdeklődők kíváncsiságát is kielégíti. Szerzője a feminista teológia alapelveit követi, leghíresebb munkáiban az apokrif evangéliumok nőképét vizsgálta. Kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a kereszténység aszketizmusa nem az evangéliumi Jézustól, hanem Szent Pál apostoltól származik. Szerinte a történelmi Jézus apokrif tanításaiban természetesnek tartotta a kételkedés és a testi szerelem örömeit. Ezzel azt állítja, hogy az isteni kegyelemben való részesülés, és a megigazulás semmiképpen sem vezet kényszeres önmegtartóztatáshoz, hanem éppen az életöröm felszítását jelenti, melynek szerves része az Énekek Énekéből ismert erotikum.
Ennek szellemében a könyvben, több híres patrisztikus gondolkodó között, igen kiváló ismertetést találunk Nüsszai Szent Gergelyről, aki a keresztény erotika filozofikus lényegét a végtelen keresésében találja meg. Mind az isteni, mind az emberi értelem végtelen, a különbség, hogy előbbi mozdulatlan, utóbbi mozgó, változékony. Egy, mondhatni pszichoanalitikus hasonlattal élve az emberi lélek egy barlangüreg, mely feszülten vár arra, hogy Isten lelkével betöltse, azaz egy eredendő vágy feszültsége a végtelenre, egy folyamatos beteljesülésre.
Mind a feminista teológia, mind az amor sanctus ókeresztény alapállása arra készteti Leloup-t, hogy gnosztikus szempontból vizsgálja meg a híres kortárs pszichoanalitikust, Carl Gustav Jungot, amit viszont ezen a ponton tekinthetünk kissé önkényes önigazolásnak. Jung azon megállapításai kerülnek terítékre, melyek a gnoszticizmusban a kollektív tudattalan archetípusok tudatosodását határozzák meg. Ezáltal valamennyi gnosztikus irányzat és szerző beilleszthetővé válik a kollektív tudattalan archetípusok történelmi és társadalmi felszabadulásának és integrációjának folyamatába. A befejező részben így egy pszichologizált gnózistörténet tárul elénk. Ha Leloup a feminista szentírásmagyarázat jungiánus alátámasztásával próbálkozik, ebben az esetben komoly nehézségek elé néz, mivel a másodgenerációs jungiánusok már elfordultak a mester kollektív archetípusaitól, azokat már csak mint individualizáló magatartásmintákat fogadják el. Leloup koncepciója azonban még akkor is elgondolkodtató, ha a gnózis mint individualizáló magatartásminta van jelen.
Kairosz Kiadó, Budapest, 2006.
Fellner Zoltán Ákos