Megjelent az Egyházfórum 2007/2. számában
Valamikor, cserkész koromban, az volt a jelszó, hogy: „Nem a hejehuja, hanem az alleluja!” Gondolom, ez rokon gondolat a beethoveni „Szent öröm, te drága, szép!” kórusrészlettel. Ugyanígy egyszer, régen, egy igen idős ferences atya közölte velem: „édes fiam, jegyezd meg, hogy az Úristen a komor embereket kiköpi a szájából!!” A derű tehát valamiféleképpen összefügg a megváltással és az emberi jóval. Éppen ezért ezeket a történeteket nem élni, hanem átélni kell; úgy, hogy elolvasásuk után elolvassuk a hivatkozott szentírási részletet is. A kettő összevetése ugyanis nagyszerű tanulságra és elmélkedésre ad alkalmat.
Azt írja a szerző: „…ezért adom tovább a mostaniakat mindazoknak, akik szeretnék, hogy életükben, a munkájukban a maguk és mások javára történjék valami.” Ez a valami, nem bevallottan ugyan, de a keresztény élet és a mindennapokban való életvezetés.
Kálvin Könyvkiadó, Budapest, 2005.
Radnóti Róbert