Megjelent az Egyházfórum 2005/4. számában
„Én vagyok, aki vagyok!” Így szólt az Úr Mózeshez, hiszen Ő az egyedül létező Valóság. Ebbe a vagyokba sok minden belefér. Például az is, hogy: „In pricipio creavit Deus caelum et terram.” (Kezdetben teremtette Isten az Eget és a Földet.) Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy összerakta a világot, mint egy órát, és utána magára hagyta, mert az isteni erő nemcsak az alkotásban van, hanem a fenntartásban is, ahogy azt Teilhard de Chardin írta: „A teremtés nem fejeződött be, a történelem folyamán állandóan működik, mivel a végpont, ami felé törekszik, az Üdvözítő.”
Minden vallás tulajdonképpen világmagyarázat és életberendezkedés is: tanács és utasítás. Lényegesen újat az jelentett, amikor az, aki Van, népet választott magának. Nem a legnagyobbat, nem a legjobbat, nem a legkülönbet. De így működött a gratia, a kegyelem. Az Örökkévaló kiválasztotta magának az esetlegest; az Örök, a mulandót. Ennek fényében jobban megérthető a teremtés és az élet ténye. Az ókor istenei a mítoszok megtestesülései. Ehhez a görögök annyit tettek hozzá, hogy az emberi érzéseket és gyöngeségeket kivetítették az égre. Lényeges újdonságot az jelentett, amikor a választott nép beszállt a történelembe. Ezt mutatja az a tény, hogy szent könyveiknek nagy része a történelmükről szól. A zsidó vallás lényegileg a zsidó nép története. A mi számunkra, emberek számára, lényegi kérdés, hogy legyen mibe kapaszkodnunk. Ezt jelenti ez a kijelentés: Valaki, aki van. Izraelben nem gondolták, hogy „egy vallást gyakorolnak”, élték a maguk természetes életét, amit az Örökkévaló rendelkezései szabályoztak.
A Vagyok kifejezés cselekvést is tartalmaz. Azt jelenti, hogy létezem, cselekszem, ellentétben a mulandó, megszabott idejű teremtménnyel. Azt mondja a zsoltáros: „anyám méhében is ismersz engem”. Ez jelenti azt is, hogy a Teremtés nem csak az idők kezdetén történt, hanem mind a mai napig folytatódik.
Izrael népének szentnek kell lennie, mert a Mindenható is szent. Ebben valami hallatlan felismerés rejlik. Az ember természete mulandó és esendő: ebből következik, hogy a minimum eléréséhez a maximumot kell tőle követelni. Izraelnek nem kellett a tisztességért megverekednie. Isten választotta ki. Teljes egészében ajándékba kapta a kiválasztottságot.
A megváltás ezen a Földön történik, emberi módon, hogy a választott nép eszköz lehessen az emberiség megváltásához. Az igazi vallás végigvezet az életúton. A szeretet az Isten, de csak akkor, ha van, aki szeret. „Bármi történik, és bármit kell átélned, emlékezz, és soha ne felejtsd el – ez az élő Isten egyetlen neve. Veled VAGYOK, ez az én nevem örökké.”
Kálvin Kiadó, Budapest, 2004.
Radnóti Róbert