Megjelent az Egyházfórum 2011/1. számában
Dr. Szunyogh Xavér Ferenc a Budapesti Szent Benedek-rendi Szent Benedek Gimnázium tanára volt évtizedeken keresztül az egyházi iskolák 1948. évi államosításáig. Mi, akik 1948-ban érettségiztünk, voltunk az ő utolsó osztálya. Utánunk, kora miatt, noha még csak 51 éves volt, nem vállalt újabb osztályt, mert nem érezte magát elég fiatalnak ahhoz, hogy még egy osztályt nyolc évig, hatvan éves koráig úgy vigyen, mint minket, és velük hatvan éves korában is ugyanazzal a fiatalossággal bánjon, mint velünk. Ezért végtelenül szeretett minket, utolsó osztályát, és mi is határtalanul szerettük őt.
Akkor a nyolcadik volt az érettségi előtti utolsó osztály, és ebben filozófia is volt. Az erre adott idő komoly stúdiumhoz kevés volt, a tárgy nem volt érettségi tárgy, nem volt megfelelő tankönyv sem, és ezt az órát addig nem tudták igazán megfelelő tartalommal megtölteni. Osztályfőnökünk, noha soha korábban filozófiát nem tanított, elvállalta utolsó osztályának filozófiaoktatását, és egy sokszorosított jegyzetet is készített, külön csak a mi számunkra. Az óra is és a jegyzet is olyan jól sikerült, hogy megtartotta ezt az órát ebből a jegyzetből még két évben, 1947-ben és 1948-ban, egészen az egyházi iskolák államosításáig. Két osztálytársam, Dányi Dezső és dr. Juhász József, előkeresték ezt a régi, stencillel sokszorosított, már alig olvasható, nem nagyméretű, de a végleges nyomtatásban mégis 200 oldalas könyvecskét. Újra kiadták, az előszóban leírták a könyv történetét, a szöveg előtt közölve neves fotóművész osztálytársunk, Schwanner Endre csodálatos, Xavér bácsi egyéniségét a legtökéletesebben bemutató portréját, és végül életrajzát.
A könyv nem más, mint a skolasztikus filozófia alapjainak és a természetes Isten-érveknek rövid összefoglalása 17-18 éves fiatalok számára. Ennek megfelelően népszerű, könnyen olvasható, ma is teljes egészében időszerű, de nem lép fel azzal az igénnyel, hogy bármi igazán újat adjon elő. Négy részből áll: Az általános metafizika, A részletes metafizika, A fizikai Isten-érvek és A lélektani Isten-érvek. Az első rész a metafizika nevét és fölosztását, majd a való fogalmát, törvényeit és kategóriáit, valamint az okság bölcseletét foglalja magában. A második rész megkülönbözteti a természet és az ember bölcseletét, e rész első felében tárgyalva az anyag, az élet és a világegyetem bölcseletét, második részében pedig megkülönböztetve a tapasztalati és a bölcseleti lélektant. A fizikai Isten-érvekkel foglalkozó rész a rend, a törvények és a célszerűség létének tapasztalatából indul ki, és ezt követik a csillagászatból, azaz a világ mozgásából és a biológiából vett érvek. A negyedik, a lélektani Isten-érvekkel foglalkozó rész talán a legfontosabb, eltekintve az általános bevezetéstől. Foglalkozik a bölcseleti Isten-érvekkel, továbbá a negatív Isten-érvekkel, tehát a tagadás tarthatatlanságával, és a fejtegetéseket az Isten mibenlétére, valamint az Isten és a világ kapcsolatára vonatkozó fejtegetések zárják le.
Noha recenzióban szokatlan, ezt a rövid ismertetést Szunyogh X. Ferenc egyéniségének néhány szavas bemutatásával kell lezárnunk. Mindenki számára Xavér bácsi volt, és talán ez mutatja meg legjobban egyéniségét, mert mindenki így nevezte, és mindenki Xavér bácsiként szerette. Nógrádban született, Tereskén, palóc volt, édesapja szegényparaszt, majd fővárosi levélhordó. Ő maga megszámlálhatatlanul sok prédikációt tartott, és megszámlálhatatlanul sok könyvet adott ki. A rend lehetővé tette számára, hogy könyveinek jövedelméből édesapja nyugdíjba vonulásakor kis házat vegyen szüleinek Tereskén, és elvitt oda mindet is, az osztályát. Sokáig egyedül élt, szinte remetecellában, amelyet Kelenföld külterületén, egy általa rendbe hozott kápolna mellé épített, és amely ma is otthont ad a Budapestre jövő vagy itt élő fiatal bencéseknek. Becsületes volt, nem kerülte el a börtönt. Öregkorában Pannonhalmára költözött, de végrendelete szerint Tereskén temették el, az ottani egykori bencés apátság kriptájában, amelyből ma már csak a templom áll, és mellette éppen csak felismerhetők az egykori kolostor alapfalai.
Mérhetetlen szeretettel őrizzük emlékét holtunkig, és ma is időszerű könyvét ajánljuk azoknak, akik fiatalokkal foglalkoznak, vagy maguk is fiatalok. Tanulják meg belőle az Istenérveket úgy, ahogy mi tettük hatvanöt évvel ezelőtt.
Novum Pocket, 2010, 211 oldal
Szakolczai György