Megjelent az Egyházfórum 2006/2. számában
Ókori regény József pátriárkáról és feleségéről, az egyiptomi Aszenethről
Egy névtelen ókori szerző könyvét ültette át dr. Bolyki János professzor magyar nyelvre szép stílusban, megbízható fordításban, amihez tájékoztató bevezetést, eligazító lábjegyzeteket és összefoglaló utószót írt a fordító.
Több szempontból is érdekes a mű és fordítása. Tulajdonképpen regény, amely a maga korában szórakoztató olvasmány akart lenni, de azzal a szándékkal, hogy kimutassa, hogy a sokat próbált ifjú emberi sorsok a szerelem kötelékében hogyan találják meg az Istenbe vetett hitet, erőt és oltalmat, amely őket származási különbségeik ellenére megtartja, és elválaszthatatlanul összeköti.
A cselekmény, amely valójában két részben bontakozik ki, tulajdonképpen a Bibliából (1Móz 41-47) jól ismert József pátriárka életét fejtegeti. Elmondja, hogyan szeretett bele az egyiptomi Heliopolisz papjának lányába, Aszenethbe, aki megtér és József hitét és Istenét követi, miként alakult a vele való házassága, gyermekei élete, hogyan bonyolódott Jákób és családjának Egyiptomba költözése, és milyen küzdelmeket kellett vívnia Józsefnek és Aszenethnek a testvérekkel és a fáraó fiával, aki összeesküvést szőtt volna József ellen, hogy megölje azért, hogy Aszeneth az ő felesége legyen. A sok ármánykodás ellenére azonban József és Aszeneth a halálos bajból szerencsésen kikerül, a fáraó fia halálával fizet gonoszságáért, József pedig a fáraó fiatalabb fia mellett fontos államférfivá válik, és Aszeneth Efraimot és Manassét szüli neki. Úgy tűnik, hogy az eredeti (számunkra ismeretlen) szerző a bibliai hagyományokon kívül más, poetikus vagy legendáris anyagokat is használt a történet megrajzolásához, amiben valószínűleg szabadabban használta képzelőerejét vagy mesélőkedvét is.
Bolyki János a bevezetésben kitér a hagyományozott szöveg történetére és a meglévő négy jelentős görög kéziratcsalád állapotára, amivel szakavatottan belevonja az olvasót a kutató gondjaiba is, amikor saját komplex ismeretei alapján döntenie kell a források megbízhatósága felől. Szerzőnk elmondja, hogy ő maga a Burchard-féle hosszabb görög szövegkiadást veszi alapul a tiszta fordítás számára, de figyelembe veszi a Philonenko-féle szöveg érdekességeit is, amiket a lábjegyzetekben értékesít. Elmondja gondjait is azzal kapcsolatban, hogy milyen hipotézisek születtek az irat műfajára és keletkezéstörténetére nézve, és megállapítja, hogy a sok különböző szerző és kutató ellenére a mai napig sem sikerült tisztázni, hogy az irat eredetileg zsidó vagy keresztyén közösségnek szólt-e. Itt Bolyki János izgalmas kutatástörténeti áttekintést nyújt, amely talán nemcsak a kutatóknak, hanem az egyszerű olvasónak is legalább olyan élvezetes, mint maga a regény cselekménye. Majd megnyugtat minket a fordító, hogy tulajdonképpen több más zsidó vagy korai keresztyén irattal is így vagyunk.
Bolyki Jánosnak azonban vannak meglátásai és javaslatai a megoldásra nézve: logikusan elmondja, hogy a regény valószínűleg nem lehet még keresztyén, mivel etikai normái kissé eltérnek a keresztyén etikától, ezért – bár nagyon tiszteletreméltóak – még Újszövetség előttinek, vagy zsidó-szimpatizánsnak tűnnek. Ennek ellenére azt vallja az utószóban, hogy ebben a regényben az újszövetségi teológia számára fontos anyagokat találunk: párhuzamokat az úrvacsorához, a lábmosáshoz, a megtéréshez, a bálványáldozati óváshoz, a testvéri csókhoz, az őskeresztyén vegyes házasság problémájához, az ellenségszeretethez, a hármas (királyi, papi és prófétai) felkenetéshez stb. Mint kutató, Bolyki János óvatos rálátással hagyja nyitva a messiási-krisztológiai kérdéseket. Sejthető, hogy ez a mű bizonyos csírákat mutat ez irányban, de valójában ezek a képzetek vagy előképek ezen regényben még a további kutatás tisztázására várnak.
Bolyki János professzornak köszönjük, hogy elkészítette ezt az első magyar fordítást és feldolgozást, hogy szakavatottan bevezeti az olvasót a kutatás izgalmaiba, hogy óvatosan átvezeti őt a hipotézisek labirintusán. Köszönjük azt is, hogy munkájával az újszövetségi kutatás számára is hozzáférhetővé teszi ezt a forrást, és finoman megsejteti a kutatás irányát és további lehetőségeit. Meggyőződésem, hogy ahogy olvasása nyomán a korai keresztyének bizonyára épültek belőle lelkileg, Bolyki János professzor szorgalmas munkájának köszönhetően ezt az antik regényt ma is lehet nem csupán élvezni, de épülni is általa.
Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2005.
Dr. Peres Imre