Ferenc pápa új bíborosi kinevezései között egyet minden bizonnyal találunk, amely nekünk, magyaroknak is meglepetés lehet: Karl-Josef Rauber érsekét. A nürnbergi születésű és ma 80 éves német pap hosszú éveken keresztül a Szentszék diplomáciai szolgálatában állt. A II. Vatikáni zsinat alatt Rómában tanult, ahol magával ragadta a zsinat szelleme, és ehhez mind a mai napig hű maradt.
Ferenc pápa új bíborosi kinevezései között egyet minden bizonnyal találunk, amely nekünk, magyaroknak is meglepetés lehet: Karl-Josef Rauber érsekét. A nürnbergi születésű és ma 80 éves német pap hosszú éveken keresztül a Szentszék diplomáciai szolgálatában állt. A II. Vatikáni zsinat alatt Rómában tanult, ahol magával ragadta a zsinat szelleme, és ehhez mind a mai napig hű maradt.
Rauber a vatikáni „külügyminisztériumban” töltött évtizedek után 1982 és 1990 között Ugandában volt a Szentszék ügyvezetője, majd pro-nunciusa. 1983-ban szentelték érsekké Rómában. II. János Pál pápa 1990-ben a Pápai Diplomáciai Akadémia elnökévé nevezte ki, 1991-ben pedig megbízta, hogy vizsgálja ki a churi egyházmegye (Svájc és Liechtenstein) élére helyezett Wolfgang Haas püspökkel szemben a katolikus hívek részéről formálódó ellenállást, majd 1993-ban svájci és liechtensteini apostoli nunciussá nevezte ki. A svájci katolikusok zsinat előtti teológiai gondolkodást és dialógusképtelenséget vetettek Haas püspök szemére, ezért megtagadták az egyházi adó átutalását a püspökség számlájára. Rauber érsek érzékelte, hogy a svájci hívek tiltakozása nem alaptalan, a pápa azonban kitartott Haas püspök mellett. II. János Pál végül úgy oldotta meg a helyzetet, hogy a churi egyházmegyéről leválasztotta Liechtensteint, és Haas püspököt érseki rangban ez utóbbi élére nevezte ki, Rauber érseket pedig, akinek szemére vetették, hogy nem a „római” szempontokat érvényesítette, hanem a svájci püspökökkel és hívőkkel tárgyalva kereste a kiutat a válságból, 1997-ben, mintegy büntetésből, magyarországi és moldovai nunciusnak áthelyezte Budapestre.
Rauber érsek Magyarországon is nyitott volt nemcsak a püspökök, hanem az egyszerű hívek felé is. Ha problémákat észlelt, igyekezett minden érintett felet meghallgatni, és közöttük nagy empátiával közvetíteni. A pécsi egyházmegyéből érkező panaszok kivizsgálására személyesen jött Pécsre, ahol nemcsak a püspökség vezetőivel, hanem a visszaéléseket felfedő világiakkal is tárgyalt. Több alkalommal részt vett az Egyházfórum rendezvényein, cikket írt folyóiratunkba, ajtaján pedig bármikor bekopoghattam.
Rauber érsek 2003 és 2009 között Belgiumban és Luxemburgban volt apostoli nuncius. Zsinati egyházértelmezése itt is konfliktusba keverte elöljáróival, mindenekelőtt Tarsicio Bertone bíborossal, a vatikáni államtitkárság vezetőjével, amikor a merev római vonallal szemben a helyi egyházak szempontjainak figyelembe vétele mellett érvelt. Nem értett egyet André-Joseph Léonard érsek brüsszeli kinevezésével sem, aki nem is szerepelt a Belgiumból fölterjesztett jelöltek listáján. A szélsőségesen piramidális és hierarchikusan strukturált egyházzal szemben Jézus Krisztus megváltó üzenetét, irgalmasságát és szeretetét kell megmutatnunk a ma emberének, vallotta és élte. Bíborossá történt kinevezésével Ferenc pápa talán épp ezt a hithű és következetes bátorságát értékelte, amely működése során annyi konfliktust okozott Rauber érseknek. Szívből gratulálunk neki az elismeréshez.
Wildmann János