A vallás családon belüli átadása állt a középpontjában annak a nemzetközi vallásszociológiai vizsgálatnak, amelyben Németország, Olaszország, Finnország és Kanada mellett Magyarország is részt vett. Rosta Gergely tanulmánya az Egyházfórum 2025/2. számában jelent meg.
A „Transmission of Religion across Generations” című kutatás a Münsteri Egyetem vezetésével, az amerikai John Templeton Foundation finanszírozása mellett kvalitatív és kvantitatív szociológiai eszközökkel kereste a választ a következő kérdésekre:
• Hogyan történik a hit, az értékek és a világnézetek átadása vagy át nem adása a családokon belül és a generációk között?
• Melyek a hit sikeres (vagy sikertelen) átadásának fő tényezői különböző kulturális kontextusokban?
• Hogyan változik maga a vallásosság tartalma az átadás folyamatában?
A kutatás eredményeit számos publikációban közölték a kutatócsoport tagjai. Ezek közül kiemelendő az a tanulmánykötet, mely nemzeti esettanulmányok és összehasonlító elemzések révén összefoglalja a projekt eredményeit.
Jelen tanulmány a magyarországi kérdőíves vizsgálat egyes eredményeinek rövid bemutatása. Először a szocializációban részt vevő személyek – a válaszadó által érzékelt – vallásosságát tárgyalom, valamint a vallási gyakorlatok jelenlétét vagy hiányát a gyermekkori családban, majd a szülők és a nagyszülők szerepét vizsgálom a válaszadó vallásos nevelésében. Ennek során különös figyelmet fordítok a nagyszülők változó szerepére, amely – a több országra kiterjedő összehasonlító vizsgálat szerint – nagyobb jelentőséggel bír Magyarországon, mint a többi országban. Elemzésem következő részében azt vizsgálom, hogy a vallási szocializáció egyes aspektusai hogyan kapcsolódnak a jelenlegi vallásossághoz. Az eredmények ismertetését egy másik fontos országspecifikus témával, a családon belüli felekezeti heterogenitás vizsgálatával zárom.
Elemzésem egy reprezentatív kérdőíves felmérés adatain alapul. A kérdőív retrospektív kérdésekkel térképezte fel a gyermekkori vallási neveltetést. Az adatokat nemzedék-összehasonlítás segítségével elemzem, ami lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a vallási szocializáció időbeli alakulásáról is. Ugyanakkor ennek a megközelítésnek több korlátja is van. Egyfelől az egyes korcsoportok mai összetétele nem feleltethető meg teljes egészében annak az – adott esetben évtizedekkel ezelőtti –állapotnak, amelyre a retrospektív kérdések vonatkoznak. Másfelől az emlékezet halványulása, valamint a valláshoz történő mai viszonyulás is befolyásolhatja a gyermekkorra vonatkozó beszámolókat. Egy hosszabb időtávot felölelő kutatássorozat híján kénytelenek vagyunk a visszatekintő kérdésekre hagyatkozni, tekintetbe véve az adatok lehetséges torzulását.