A MUSZLIM–KERESZTÉNY PÁRBESZÉD LEHETŐSÉGE
[…] A posztmodern, globalizált társadalomban elengedhetetlen, hogy megismerjünk a sajátunktól elsőre megközelítésre talán jelentősen eltérő csoportokat, azok vallását és gondolkodásmódját. Bele kell tanulnunk abba a helyzetbe, hogy a világnak olyan részén élünk, dolgozunk és utazunk, ahol a klasszikus értelemben vett határok már nem olyan élesek; a globalizáció, a megnövekedett mobilitás következtében a nemzeti kultúrák mellett az interkulturális együttélés mintái is megjelentek. A globalizációs tendenciák felerősítik az igényt a nemzeti identitás megőrzésére, ugyanakkor egyre nagyobb szükséglet mutatkozik más népek megismerésére, kultúrájuk tiszteletére is. 2016-ra az interkulturális társadalom fejlődése új szintre lépett. Bár Európában ez a folyamat korábban végbement – egyes európai országok már multietnikus területekké váltak –, és hazánkban is sokféleképpen jelentkezett, mégis úgy gondolom, a 2015-ös migráció okozta válság előtérbe hozott addig nem ismert kérdéseket.
Hazánkban egyfajta megosztottság érzékelhető a más kultúrákhoz való viszonyulás tekintetében, ami a kellő ismeretek hiányával is magyarázható. Európában és ezen belül Magyarországon jelenleg két nagy kultúra: a keresztény és az iszlám világ találkozásának vagyunk tanúi.
Hornyák-Kövi Franciska
(A teljes cikk az Egyházfórum 2020/1. számában olvasható.)