Megjelent az Egyházfórum 2005/2. számában
Alapvető elemek az EU migrációs politikájához
A bevándorlók jogai – kulcs a tisztelethez és az integrációhoz
1. A 2004. évi Bevándorlók Nemzetközi Napja alkalmából szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat az Európába érkező és itt élő bevándorlók felé, valamint felidézni álláspontunkat az Európába bevándorlók integrációját illetően.
2. Elengedhetetlen a holisztikus megközelítés az integráció kérdésében, másrészt az integráció szüntelen kétirányú folyamat. Ebben a folyamatban elvárható, hogy a bevándorló fáradozzon azon, hogy integrálódjon, de ugyanakkor a társadalom egészének is szükséges erőfeszítéseket tenni. Szavatolni kell a bevándorlók jogait. Az uniós és a nemzeti törvénykezésnek fel kell ismernie, hogy egyetemes emberi jogok vonatkoznak a bevándorlókra.
3. A Minden bevándorló munkavállaló és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény, amely 2003. közepén lépett hatályba, törvényes kereteket biztosít a bevándorlók jogainak védelméhez. Az egyházak és a keresztény szervezetek meggyőződése, hogy egy ilyen nemzetközi megállapodás szükséges ahhoz, hogy megbirkózzunk a bevándorlás kihívásaival. Arra kérjük tehát az EU tagállamait és a többi európai országot, hogy ratifikálják ezt az egyezményt, és nemzeti törvényhozásukat igazítsák annak irányelveihez. Az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága és az Európai Bizottság kifejezte készégét, hogy az egyezmény jóváhagyására törekedjen. Bátorítani kívánjuk az Európai Bizottságot és az EU Tanácsát, hogy ratifikálják az egyezményt, miután az új EU Alkotmányt jóváhagyták és törvényerőre emelték.
Integráció – a változás folyamata
4. A bevándorlók integrációja napjainkban az egyik legfontosabb témája az EU migrációs politikájának. Ez egyszerre bátorító és meglepő. Bátorító, mert felismeri, hogy a migráció egy állandó realitás egész Európában; és meglepő, mert eddig a bevándorlók integrációját meghatározó irányelvek a nemzeti, regionális és a helyi hatóságok hatáskörébe estek. Afeletti reményünket kívánjuk kifejezni, hogy az integrációs politikát illető együttműködés és eszmecsere elősegíti majd az integráció megértését, és magát az integrációt, mint a társadalmak megváltozásának folyamatát.
5. Az integráció sikeréhez elengedhetetlen a gyakorlottság a munkaerőpiacra való bejutásban, néhány anyagi feltétel, mint például a megfelelő lakás, illetve biztosítani kell, hogy kielégítő nyelvi kompetenciára lehessen szert tenni. A bizottság felvázolta, hogyan lehetne a nemzeti és EU szinten meglévő rendszereket, mint például az Európai Foglalkoztatási Stratégia, a Nemzeti Társadalmi Beilleszkedési Akcióterv, az ESF (Európai Szociális Alap) és az EQUAL (EEOC, Equal Employment Opportunity Commission: Egyenlő Foglalkoztatási Lehetőségek Bizottsága), felhasználni az integráció elősegítésében. A munkaerőpiacra való bejutás tekintetében a szakképzettség elismerését és felmérését célzó további lépéseket sürgetjük.
6. Mindenekelőtt, az integrációhoz szükséges a bevándorlók polgári részvétele. Ezt a nemrégiben az Európai Bizottság által kiadott Európai integrációs kézikönyv szintén hangsúlyozza. Azonban szeretnénk kiemelni, hogy az integrációhoz a társadalmak aktív részvétele is rendkívül fontos.
7. Az integrációt elősegítő lépéseket a lehető legkorábban meg kell kezdeni, a bevándorló érkezése előtt, vagy a megérkezésekor, hogy a bevándorló, különösen, ha menekült, vagy ha nemzetközi védelem alatt álló személy, a legjobb esélyekkel kezdjen új életet, és leljen örömet benne. Minél több idő telik el, annál nehezebben jut képzéshez, munkához és annál nehezebb lesz számára a részvétel a társadalom életében – hasonlóképpen ahhoz, aki hosszú időt tölt el munkanélküliként.
8. Az integráció akkor a legkönnyebb, ha támogatják a családi életet. Tehát a családi élet védelme elsőbbséget kell, hogy élvezzen minden integrációs politikában. Az integráció sikeréhez szükséges a harmadik világbeli állampolgárok családi élethez való jogának védelme. Az Európai Tanács Előírásai A Család Újraegyesítésére (2003), amely korlátozza a jogot a családi élet egységéhez, nem veszi figyelembe, hogy a tagállamok számára kötelező a család védelme. Arra buzdítjuk az EU tagállamait, hogy ne éljenek ezzel az önkényes lehetőséggel, ne korlátozzák a család újraegyesítését ennek a direktívának a végrehajtása során, mivel így fennáll az integrációs célkitűzések sérülésének veszélye is.
9. A kultúrák és a vallások közötti kölcsönhatások és a párbeszéd az integráció fontos tényezői, amit ki kell aknáznunk. A dialógus során az újonnan jöttek és a polgárok kicserélhetik nézeteiket a közösségi és társadalmi értékekről, tanulhatnak egymástól és felfedezhetik mi a közös és mi az eltérő bennük. Ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a sokféleséget a társadalomban, közvetítő eszközök létrehozására van szükségünk, hogy megelőzzük, illetve megoldjuk a konfliktusokat a közösségek, vagy a közösségek egyes csoportjai között.
10. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy az integráció körüli eszmecserékben több figyelmet szentelnek a „kisiklott” integrációnak, míg a sikeres integráció alig részesül elismerésben. A sikertelen integráció legtöbbször a társadalom szociális problémáival, a diszkriminációval és a rasszizmussal hozható kapcsolatba. Példának okáért, a bevándorlók gyerekeinek iskolai problémáit integrációs problémaként kezelik, holott ennek inkább lehet az oka a család szociális helyzete, mint a bevándorló státusz. Hasonlóképpen, a harmadik világbeli polgárok által elkövetett bűntetteket a hatóságok rendszerint hajlamosak az idegenekre vonatkozó különleges törvényi cikkelyek alapján büntetni, ahelyett hogy a büntető törvénykönyvet használnák, így akár megkétszerezve a büntetést ugyanazért a tettért. Az integráció egyenlő bánásmódot kell, hogy jelentsen a bűnözők számára is.
11. Nagyra értékeljük az Európai Unió erőfeszítéseit, amelyeket a tesszaloniki európai csúcs óta tett, hogy segítse az együttműködést és az információcserét az integráció területén. Az Európai Bizottság éves jelentése a migrációról és az integrációról és a Kézikönyv az integrációról további lépések a tagállamok közötti hasznos együttműködés és eszmecsere elősegítése felé.
12. Azonban újra és újra ki kell fejeznünk aggodalmunkat amiatt, hogy a tagállamok egyre inkább hajlanak arra, hogy a lehető legalacsonyabb szintű közös eljárásmódot fogadják el, ahelyett, hogy a legkiemelkedőbb gyakorlat példáiból alakítanák ki a követendő eljárás módját. Továbbá, a polgári társadalom, a bevándorló, a nem-kormányzati és a szociális szervezetek feladata, hogy még inkább részt vállaljanak az integrációs folyamatok irányelveinek kifejlesztésében. A nem-kormányzati, a szociális szervezetek és a hatóságok járuljanak hozzá ahhoz, hogy Európa multikulturális valósága még inkább érzékelhetővé váljék azáltal, hogy a szervezetek különféle szintjein bevándorlókat foglalkoztatnak és együttműködnek a migráns szervezetekkel.
Az aláíró szervezetek képviselik Európa egyházait – az anglikán, az ortodox, a protestáns és a katolikus egyházakat – valamint a bevándorlókkal és a menekültekkel különösképpen foglalkozó keresztény szervezeteket. A kereszténység története, a korai időktől kezdve, a vándorlás története és a külföldiek befogadó társadalmakba történő integrációjának története. „Mert idegen voltam és befogadtatok engem.” (Mt. 25,35) Ez az idézet megfelelően illeszkedik a szervezeteink által az európai migrációs politikához fűzött észrevételekhez. Századokon át, a világra kiterjeszkedő közösségek, egyházak segítették az úton lévő embereket. A II. világháború utáni Európa történelmében az egyházak az elsők között nyújtottak menedéket, és segítették a menekültek millióinak beilleszkedését. Később pedig a bevándorló munkások befogadásában, hasznos információk nyújtásában és az integrációban nyújtottak segítséget. Mint keresztény szervezetek, őszintén elköteleztük magunkat az emberi méltóság, az egész világra kiterjedő szolidaritás mellett, és egy olyan társadalom építése mellett, amely örömmel fogadja az idegeneket. A bevándorlók befogadása meg fogja változtatni a társadalmat. Az integráció kihívás és ajándék is egyben. A migráció és az integráció bátorságot igényel attól, aki elvándorol, de a befogadó polgárok részéről talán még inkább.
2004. december 18-án
Aláíták:
Európai Caritas
Egyházak Bizottsága Az Európai Bevándorlókért
Az Európai Közösség Püspöki Konferenciájának Bizottsága – Titkárság
Nemzetközi Katolikus Migrációs Bizottság
Jezsuiták Menekültügyi Szolgálata – Európa
Európai Ügyek Kvéker Tanácsa
V.ö. Megjegyzések az Európai Bizottság közleményéhez a bevándorlásról, az integrációról és a foglalkoztatásról (Comments on the Communication from the European Commission on Immigration, Integration and Employment COM (2003) 336 final).
Európai integrációs kézikönyv (European Handbook on Integration), Európai Bizottság, 2004. november, megjelent az EU Elnökségi Konferencia Az Integrációról kísérőkiadványaként, Gröningen 2004. november 9-11. HYPERLINK „http://europa.eu.int/comm/justice_home/doc_centre/immigration/integration/doc/handbook_en.pdf” http://europa.eu.int/comm/justice_home/doc_centre/immigration/integration/doc/handbook_en.pdf
COM (2004) 508 végső