Ferenc pápa a Béke Világnapjának alkalmából üzenetet küldött a „híveknek és minden jóakaratú embernek.”. Ez az üzenet teljes terjedelmében megjelent a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) honlapján (http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=2479), azonban január elsején a templomokban vagy csak szemezgettek belőle, vagy egyáltalán nem is olvasták fel. A Szentatya üzenetét november 13-án küldte el és a hivatalos magyar fordítás december 30-án meg is jelent a MKPK honlapján, mégse jutott el a hívekhez. Nem juthatott el, hiszen egy templomjáró néni – mondjuk Őcsényben – nem olvassa az MKPK honlapját. Pedig Ferenc pápa üzenete annyira egyértelmű és annyira fontos, hogy érthetetlen, milyen alapon formáltak jogot annak elhallgatására, különösen egy olyan országban, amely büszke a kereszténységére.
Ferenc pápa a Béke Világnapjának alkalmából üzenetet küldött a „híveknek és minden jóakaratú embernek.”. Ez az üzenet teljes terjedelmében megjelent a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) honlapján (http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=2479), azonban január elsején a templomokban vagy csak szemezgettek belőle, vagy egyáltalán nem is olvasták fel. A Szentatya üzenetét november 13-án küldte el és a hivatalos magyar fordítás december 30-án meg is jelent a MKPK honlapján, mégse jutott el a hívekhez. Nem juthatott el, hiszen egy templomjáró néni – mondjuk Őcsényben – nem olvassa az MKPK honlapját. Pedig Ferenc pápa üzenete annyira egyértelmű és annyira fontos, hogy érthetetlen, milyen alapon formáltak jogot annak elhallgatására, különösen egy olyan országban, amely büszke a kereszténységére.
A pápa üzenetét teljesen a békét kereső menekülteknek szenteli, ezért már az üzenet elején leszögezi: „Az a béke, amit az angyalok hirdetnek a pásztoroknak Karácsony éjjelén, megindít mélyen minden embert és minden népet, főként azokat, akik éppen hiányát szenvedik a békének. Közöttük, akiket gondolataimban és imáimban hordozok, ismét a világ több, mint 250 millió vándorló lakosáról szeretnék megemlékezni, akik közül 22 és fél milliónyi a menekült. Ez utóbbiak, mint arra szeretett elődöm, XVI. Benedek pápa rámutatott, ‘olyan férfiak és nők, gyermekek, fiatalok és idősek, akik helyet keresnek, ahol békében élhetnek’. Hogy ilyet találjanak, sokan közülük az életüket is hajlandóak kockára tenni egy olyan utazással, amely az esetek nagy részében hosszú és veszélyes, vállalják a fáradalmakat és a szenvedést, hogy azután kerítéseket és falakat találjanak, amelyeket azért emeltek, hogy távol tartsák őket úti céljuktól. (…) A többség szabályos útvonalakat követve vándorol, míg mások eltérő utakat választanak, főként a kétségbeesés okán, amikor hazájuk nem biztosít számukra sem biztonságot, sem lehetőségeket, és minden törvényes út járhatatlan, le van zárva vagy túlontúl lassú. Sok olyan országban, ahová a migránsok tartanak, széles körben elterjedt a nemzetbiztonság kockázatait vagy az újonnan érkezők fogadásának költségeit hangsúlyozó retorika, amely megveti az emberi méltóságot, noha ez Isten gyermekeként mindenkit megillet. Azok, akik a félelmet szítják a migránsokkal szemben, esetleg politikai okokból, ahelyett, hogy a békét építenék, az erőszak, a faji megkülönböztetés és az idegengyűlölet magvait hintik el, és ez nagy aggodalommal tölti el mindazokat, akik a szívükön viselik minden ember védelmét.”
A pápa üzenete ezután cselekvésre buzdít: „Ahhoz, hogy az oltalmat kérőknek, menekülteknek, migránsoknak, az embercsempészek áldozatainak lehetőséget tudjunk kínálni, hogy megtalálják a békét, amit keresnek, olyan stratégiát kell követnünk, amely négy cselekvést von egybe: a befogadást, a védelmezést, a segítést és az integrációt.
A ‘befogadás’ szükségessé teszi, hogy kiszélesítsük a legális belépés lehetőségeit, ne utasítsuk el a menekülteket és a migránsokat olyan helyek felé, ahol üldöztetés és erőszak vár rájuk, és kiegyensúlyozottan vegyük figyelembe a nemzetbiztonság szempontjait és az alapvető emberi jogokat. A Szentírás erre figyelmeztet: ‘Ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, hisz ilyen módon némelyek tudtuk nélkül angyalokat láttak vendégül’.
A ‘védelmezés’ arra a kötelezettségünkre emlékeztet bennünket, hogy őrködjünk azoknak a sérthetetlen méltósága felett, akik valós veszély elől menekülnek, menekvést és biztonságot keresve, gátoljuk meg, hogy kihasználják őket. Itt elsősorban a nőkre és a gyermekekre gondolok, akik olyan helyzetekbe kerülnek, ahol súlyos veszélyeknek és visszaélés lehetőségének vannak kitéve, olykor a rabszolgaság fenyegeti őket. Isten nem személyválogató: ‘az Úr megőrzi az idegent, pártját fogja az özvegynek és árvának’.
A ‘segítés’ utal arra a támogatásra, amely a migránsok és menekültek teljes emberi fejlődése érdekében kell nyújtanunk. A számos eszköz közül, amely ezt a célt szolgálja, szeretném kiemelni annak fontosságát, hogy a gyermekeknek és fiataloknak biztosítanunk kell a hozzáférést az oktatás minden szintjéhez. Ilyen módon nem csupán képességeiket tudják majd ápolni és kamatoztatni, hanem jobban képessé válnak a kapcsolatteremtésre is, előnyben részesítve a párbeszédet a bezárkózással és az ellenségességgel szemben. A Biblia azt tanítja, hogy Isten ‘szereti az idegent, kenyeret és ruhát ad neki’; ezért felszólít rá: ‘Ti is szeressétek az idegent! Mert Egyiptom földjén magatok is idegenek voltatok’.
Végül az ‘integráció’ azt jelenti, hogy a migránsok és menekültek számára teljes mértékben lehetővé tesszük a befogadó ország társadalmi életében való részvételt, ami kölcsönös gazdagodást és termékeny együttműködést hoz magával a helyi közösségek teljes emberi fejlődésének előmozdítása során. Ahogyan Szent Pál írja: ‘Ezért már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai’.”
A pápa üzenetének célja világos, a keresztények lelkiismeretéhez szól, ezért érdemes a teljes írást elolvasni. Ezt az üzenetet meg kell szívlelnünk, és amennyiben katolikusként akarunk élni, akkor cselekedeteinket ehhez kell igazítanunk.
Végh Endre