A 22. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencián első alkalommal adták át a Gnilka-díjat. Az elismerést Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vette át Kiss-Rigó László püspök és 17 egyházi felsőoktatási intézmény képviselőjének jelenlétében. A konferencia nemzetközi bizottsága azért Jakubinyi Györgynek ítélte oda az első Gnilka-díjat, mert az érsek úr kezdetektől fogva támogatta a szegedi konferenciát, és a Prédikátor könyvéről és Máté evangéliumáról írt kommentárjával maga is jelentősen hozzájárult a hazai, magyar nyelvű biblia-tudomány szintjének emeléséhez. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes külön levélben köszöntötte a 22. Nemzetközi Biblikus Konferenciát és az első Gnilka-díjas tudóst.
Ebben az évben a szegedi előadók azt vizsgálták, hogy testellenesnek tekinthető-e a zsidó és keresztény vallás alapjául szolgáló szent könyvek tanítása, a Biblia. Tették ezt olyan közegben amelyben mára a testkultúra túlértékelődött a lelki kultúra kárára. Ennek következtében furcsa módon a közbeszédben úgy jelenik meg a Biblia és a keresztény egyház, mint amely a bűn alapjának a testet tekinti, a lélek korlátjának, sőt időnként börtönének tartja.
Isten már a teremtés kezdetén maga alkotott testet az embernek, és éltető lelket lehelt belé. Ezért az ószövetségi antropológia az embert nem tudta elképzelni test nélkül, ha mégis beszél a halál utáni test nélküli emberről, akkor azt csak árnyszerű létben élőnek nevezi, és az ember ideiglenes állapotának tekinti.
Az evangéliumok minden probléma nélkül beszélnek Jézus testéről. Jézus testi reakciói igazán fontossá a szenvedéstörténetben válnak. Pál a keresztény levélirodalomban jórészt a hellenista filozófiai fogalmak segítségével fejtik ki Jézus feltámadt testének jellegzetességeit és a keresztények testi feltámadásának tanát. Ez a tan már Pál Athénben, az Areopaguszon elmondott beszéde után is heves ellenkezést váltott ki. Amikor pedig a keresztény házasságban a felek egy testben való egyesüléséről beszélt az Efezusi levélben (5,21-33), akkor az nem csak testi, hanem lelki egyesülést is jelent. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a keresztény iratokban a testre két szó is találunk: a „szóma” élő testet, a „szarksz” pedig inkább csak húst jelent. A lélekre is két szót használnak a „psziché” és a „pneuma” görög szavakat. Mindez minden európai nyelvben, így a magyar nyelvben is félreérthetővé teszi a testi és a lelki emberről való beszédet. Pál bűn- és erénylistája a testi kívánságokról és a lélek gyümölcseiről nem tekinthetők csak testi, vagy csak lelki reakcióknak.
Kicsit tabutörő volt a biblikus konferenciához kapcsolódó kulturális rendezvény, mely a szegedi kispapok és a debreceni református lelkészhallgatók focimeccséből állt, ahol a barátságos felekezeti összecsapáson a református lelkészek nyertek 7:3-ra. Fontosabbnak tartották azonban a játék örömét a győzelemnél, ezért visszavágóra hívták a katolikus teológusokat Debrecenbe.
A szegedi konferencia tudományos teljesítményéről tanúskodik az a 20 tudományos kiadvány, amelyek közül sok már nem kapható – de a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola honlapján elektronikus formátumban olvasható –, valamint az a tény, hogy a konferenciát 114 külföldi professzor látogatta előadóként, és a konferencia több mint 70 egyetemmel tart kapcsolatot. A konferencia eredményét ismerte el az idén Berlinben az Újszövetség-kutatók európai szervezete (SNTS), amikor elfogadta a konferencia elnökének, Benyik Györgynek, azt a meghívását, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, Kiss-Rigó László püspök és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora aláírásával is megpecsételtek a konferencián. Ennek értelmében a nemzetközi hírű szervezetnek a nagy konferenciáját 2014-ben Szegeden tartják.
BENYIK GYÖRGY[1]
[1] A szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára.