Miért nem kötött sohasem az Apostoli Szentszék konkordátumot, vagyis átfogó, ünnepélyes megállapodást Magyarországgal? Hogyan működnek az ezt helyettesítő részleges és egyéb megállapodások, és ahol van konkordátum, ott mit tartalmaz? Schanda Balázs írása az Egyházfórum 2026/1. számában jelent meg.
Az Apostoli Szentszék ma 185 állammal, illetve nemzetközi szervezettel tart fenn diplomáciai kapcsolatot. A ma uralkodó nézetek szerint az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodásokra az államok között kötött szerződésekre vonatkozó jog érvényes. Jelenleg mintegy hatvan állam és a Szentszék között van valamilyen megállapodás – ezek több mint fele Szent II. János Pál pápa pontifikátusa alatt vagy azóta jött létre. Tágabb értelemben valamennyi, a Szentszék és egy állam között létrejövő, az Egyház helyzetét rendező megállapodást konkordátumnak nevezünk. Szűkebb értelemben azonban csak az átfogó, de legalábbis több jelentős területet felölelő, ünnepélyes szerződéseket hívjuk konkordátumnak, melynek a felek ténylegesen ezt a címet is adták.
Azokat a megállapodásokat, amelyek csak egyes sajátos kérdéseket rendeznek, szűkebb értelemben nem nevezzük konkordátumnak, akkor sem, ha aláírásuk esetleg ünnepélyes formában történik. Ezek általában a „megállapodás” címet viselik (accordo, agreement). További lehetséges jogi formák: conventio, accordo concordatario, jegyzékváltás, jegyzőkönyv, modus vivendi (pl. 1964, Tunézia). A konkordátumokban szabályozott kérdéskörökről nem adható kimerítő felsorolás, egyes kérdések ugyanis bizonyos országokban nem relevánsak. E megállapodások sajátossága, hogy a katolikus egyház és az adott állam közötti viszonyrendszert szabályozzák. A teljesség igénye nélkül, a konkordátumok általában a következő kérdéskörökre terjednek ki: az állam és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolatok (elismerés, diplomáciai viszony, a nuncius rangelsőbbsége), a vallásszabadsággal kapcsolatos kérdések (szabad nyilvános vallásgyakorlás, vallásgyakorlás állami intézményekben), a lelkészek privilégiumai (katonai szolgálat, esküdtszékben való részvétel), a vasárnap és az egyházi ünnepek védelme, egyházi hivatalok (szabad) alapítása, módosítása, jogi személyisége és betöltése, az egyházi jogi személyek elismerése, a házasságjog (a kánoni házasság elismerése, illetve a semmisséget megállapító ítélet, pápa általi felbontás hatálya), az iskolaügy (vallásoktatás állami iskolákban, az egyházi iskolákra és a hittudományi képzésre vonatkozó rendelkezések), az Egyház joga adományok gyűjtésére, adó szedésére, az egyházi tulajdon védelme, az Egyház gazdasági mentességei (adó, illeték, vám), valamint állami juttatások az egyház számára (pl. jóvátétel, kártalanítás).