Lehet-e az állam és az egyház kapcsolata Magyarországon más, mint kölcsönös függések és politikai alkuk rendszere? Az egykori kultusztárca Egyházi Kapcsolatok Titkárságának korábbi vezetője amellett érvel, hogy állam és egyház között szakítani kell a patrónus-kliens logikával, és helyébe a partnerséget kell ültetni. Az írás az Egyházfórum 2026/1. számában jelent meg.
2010. június 1–2-án az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Egyházi Kapcsolatok Titkársága, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke tudományos konferenciát tartott „A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség meg teremtéséért” címmel, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény megszületésének huszadik évfordulója alkalmából. A tanácskozásra több hónapos szervezést követően, már néhány nappal a kormányváltás után került sor, a konferencia előadásait tartalmazó kötetet pedig az év vége felé már az új kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma adta ki. Amikor először vettem kezembe a kötetet, azt gondoltam, hogy időkapszula ez, amibe egy korszak fontos és jellemző dokumentumait zárjuk, majd befalazzuk, azzal a meggyőződéssel, hogy tartalmát meg kell őrizni az utókor számára, nem tudva, hogy mikor talál rá valaki. A „kapszula” közel tizenhat éve pihen a vakolat mögött, és biztosan nem tévedek, ha azt gondolom, hogy a benne szereplő tanulmányok szerzőin, a konferencia szervezésében és a kötet szerkesztésében, kiadásában résztvevő munkatársakon, néhány egykori hallgatón és olvasón kívül nem sokan tudnak a létezéséről. Itt az idő elővenni és megmutatni – legalább az Egyházfórum olvasóinak.
Mi van még a kapszulában?
A 2010-es konferencia már a harmadik volt, amelyet az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkársága vezetőjeként szerveztem, és aminek a kötete megjelent. Az első ilyen tudományos tanácskozást 2007. december 5-én tartottuk, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának társszervezésében, „Egyházak és tolerancia Magyarországon” címmel, az 1947. évi XXXIII. törvény megszületésének 60. évfordulója alkalmából. A másodikat 2009. május 13–14-én, „Vallási sokféleség és vallási antidiszkrimináció jogi szabályozása – a magyarországi és a határon túli vallási közösségek tapasztalatainak és teológiájának tükrében” címmel, az „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év (2007)” reflexiójának jegyében. Mindhárom konferencia kötetében megjelent egy-egy tanulmányom, ezek is a kapszula tartalmát képezik. Ezekhez az írásokhoz csatlakozik még két további tanulmányom, amelyeket szintén titkárságvezetői szerepemben írtam. Az első egy fórumon történt felszólalásom szerkesztett változata. A fórumra 2007. március 27-én került sor „Vallás és társadalom” címmel a Zsigmond Király Főiskolán, az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti megállapodás megkötésének tizedik évfordulója alkalmából. A fórum szervezői a főiskola „Vallás, Társadalom, Politika” Kutatóközpontja és a Civil Akadémia Alapítvány voltak. Másik tanulmányom szintén egy konferenciaelőadás írott változata. A tanácskozás címe „Vallás, politika, identitás”, és 2009. április 3-án került rá sor a Pécsi Tudományegyetem Politikai Tudományok Tanszéke szervezésében.
Az időkapszula tehát három konferenciakötetet és két saját tanulmányt tartalmaz. Ezek közül a számomra most adatott terjedelem korlátai között csak a saját írásaimra fogok utalni. Mielőtt azonban belefogok, meg kell indokolnom, hogy miért tartom érdekesnek 2026 februárjában ezeket a régi írásokat. Nem csupán a nosztalgia vezet-e, vagy, ami még rosszabb volna, nem csupán az öndokumentáció vágyának engedek-e? A választ messzire visszanézve kell elkezdenem.