egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Ajánlás

„Kisebb tortából nagyobb szeleteket” – így kommentálta egyik levélírónk az új egyházügyi törvényt, amely több mint háromszáz egyháztól és vallási közösségtől vonja meg és mindössze tizennégynek biztosítja az egyházi státuszt. Igaz, a többi ezt újra kérvényezheti, de a parlamenti szűrőn minden bizonnyal csak kevesen mennek majd át. Vagyis az adófizetők által az egyházaknak fölajánlható 1 százalékon a jövőben jóval kevesebb vallási szervezet osztozik. Az egyházi reakciókat hallva és olvasva azonban úgy tűnik, hogy a törvény erejéből elismert tizennégynek nem feltétlenül van ínyére a várható nagyobb tortaszelet. Ennek számos oka lehet. Egyrészt a kizárt egyházaknak a nagyokhoz képest eddig is csak morzsák jutottak, és ezek csak csekély mértékben növelik az utóbbiak adagját. Másrészt a Fidesz az utolsó pillanatban alaposan átírta a KDNP-s képviselők által benyújtott és a nagyobb egyházak vezetőivel előzetesen egyeztetett eredeti javaslatot, harmadrészt pedig az elfogadott törvény számos kívánnivalót hagy maga után, nem is beszélve a törvényalkotás során megmutatkozó politikai arroganciáról, amely az elismert egyházakat is aggodalommal töltheti el.

Szerkesztőségünk vagy kéttucat vallási szervezet képviselőjét vagy egyszerű tagját kérte fel, hogy értékelje az új egyházügyi törvényt. A megkeresetteknek kb. a fele élt is a lehetőséggel. A beküldött vélemények alkotják számunk súlypontját. Bevezető tanulmányában Schweitzer Gábor arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyházügyi törvény „többszörösen is feszegeti az alkotmányos alapelveket: egyes rendelkezései ugyanis nemcsak az állam és az egyház elválasztását, hanem az állam világnézeti semlegességét is relativizálják”. Ezt követően tizenegy egyház, illetve vallási közösség hivatalviselőjének vagy tagjának véleményét közöljük a vallási szervezet rövid, közismert megnevezése szerinti névsorban: buddhista, Derű Egyház, evangélikus, hindu, Hit Gyülekezete, izraelita, katolikus, Keresztény Advent Közösség, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, mormon, szcientológia. Az értékeléseket Szathmáry Béla összegzése zárja, aki figyelmeztet: „Legyen ez a törvényalkotás intő jel arra, hogy sarkalatos törvények esetében nem a sietség, hanem a megfontolt, a vitának, a jószándékú, jobbító javaslatoknak teret adó munka a megfelelő és elvárható módszer”.

Mi lesz Európa vallásosságával? Míg egyesek a vallás nagy ívű visszatéréséről értekeznek, mások a vészharangot kongatják. Gert Pickel német vallásszociológus szerint a kinyilatkoztatások, válságforgatókönyvek és spekulációk helyett mindenekelőtt az empirikus eredmények józan elemzésére van szükség. Ehhez három értelmező keretet mutat be: a szekularizációs, az individualizációs és a vallási piac elméletet. Bár mindhárom teóriának vannak hasznos meglátásai, a kutató végül is arra a megállapításra jut, hogy „sok érv szól a szekularizáció és meglehetősen kevés egy rugalmas fejlődést ígérő piaci modell vagy az intézményes kereszténység alternatívájának tekinthető vallási individualizáció mellett”. – A téma hasonlósága indokolja, hogy ebben a rovatban mutassuk be Grace Davie A vallás szociológiája című, közelmúltban magyarul is megjelent nagyjelentőségű művét.

Előző számunk súlypontját a szerelem és családtervezés alkotta. Mostani Lelkiség rovatunkban Matavovszky György ezzel kapcsolatban a katolikus egyház hivatalos tanítását bírálja, amely szerinte „arról beszél, amiről nem kellene, amiről viszont nagyon kellene, arról egy árva szót sem szól”. – Végül felhívom Olvasóink figyelmét a hátlapon ismertetett szeptemberi jubileumi konferenciánkra, amelyre szeretettel hívom az érdeklődőket.

Wildmann János

egysza

Adószám: 19667908-1-43
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.